A Tánc Világnapja április 29-én van. Ezen a napon az UNESCO egyik tagszervezetének, a Nemzetközi Táncbizottságnak a felügyelete alatt minden évben a világ mindenféle táncát megünneplik.
Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjára jelölték ki.
A Nemzetközi táncnap céljai közé tartozik a tánc népszerűsítése az általános felfogásban, és hogy arra ösztönözzék a kormányokat, hogy minél nagyobb teret szenteljenek a táncnak az oktatási rendszerben az alapfokú oktatástól egészen az egyetemig.
Ez a vidi jó példa arra, hogy idegen emberek pillanatok alatt "egy húron pendüljenek" a zene és a tánc jóvoltából! :)
Mi a tánc?
A tánc egy vagy több ember művészi értékkel bíró, illetve élményt okozó, általában zenével, énekkel kísért ritmikus mozgásfolyamata. Jellegét a zene, a ritmuskeltő hangszer határozza meg. Gyakran összejövetel vagy szertartás része. Kialakulása az emberiség történelmével egyidős. Valószínűleg a munkaritmussal kapcsolatos belső ritmusélményből származik, annak kivetítése mozgásban, s mivel így alkalmas volt különféle tevékenységformák felidézésére, mágikus tartalommal telítődött, a törzsi ünnepek, szertartások fontos részévé vált. A mágiától elszakadva, később a világi ünnepségek szórakozása, kivéve a középkor egy részét, amikor az egyház tiltotta a táncot. A táncnak általában három csoportját különböztetik meg: néptánc, társasági tánc és táncművészet.
A mozgásművészet tudománya a koreográfia. A tánc az emberi kultúra része, folyamatosan alakul, újabbak jönnek létre. Tánc fajták: Szertartásos tánc. Dervistánc, Esőtánc, Termékenységtánc, Fálun Gong-Fálun Dáfá - kínai meditációs kultúra egyik része.
A néptánc népcsoportok jellegzetes tánca, ezeket elsősorban az adott népesség neve szerint szoktuk beazonosítani. Általában hagyományos öltözetben, mulatságokon szokták előadni. Minden nemzetnek vannak saját táncai. pl. sevillanas (sevillai néptánc), legényes (magyar néptánc), flamenco (Andalúzia). A magyar néptánc alakulásának követéséhez a 16. századtól állnak rendelkezésre források. A 16. században füzértáncok, maszkos és ünnepi táncok, katonatáncok, valamint a forgatós páros táncok jellemezték a kor néptáncművészetét. A 18. századtól a verbunk és a csárdás követhető a forrásokból.
Színpadi tánc.
Színpadi előadásra szánt táncok, melyek közös jellemzője, hogy a jelenlévők között vannak olyanok, akik csak megfigyelőként vesznek részt a produkcióban (nézők). Például: balett, revütánc Társastánc. Boogie-woogie, mambó, merengue, rock and roll, salsa, szving, argentin tangó.
Versenytánc.
Standard táncok: (Európai) tangó, angolkeringő, foxtrott (quickstep/slowfox), bécsi keringő (waltzer)
Alkalmi közösségek, összejövetelek, melyeknek összetartó ereje a tiszta népi táncolás öröme. Egy-egy táncház rendszerint bizonyos népi táncstílust vesz fel, az érdeklődőket bevonja, tanítja, így a táncnyelvezet közösségi, összetartó erővé válik. Különösen kedveltek az erdélyi táncokat tanító járó táncházak. A nemzetközi táncházak az internacionalista táncnyelvismeretet, más népek eredeti táncainak megismerését hozták divatba, melyek közül legkedveltebbek a görög táncházak. A táncházak rendezvényeinek az ifjúsági klubok, a művelődési házak adnak otthont. A táncházhoz zenét szolgáltató együttesek eredeti folklórt játszanak, eredeti népi hangszereken. Előadási stílusuk hitelességéért gyakran vállalják a gyűjtő- és tanulmányutakat is.
Koreográfia meghatározás:
Önálló táncjátékok vagy operák, színművek táncbetéteinek részletes leírása. A koreográfia tartalmazza az egyes táncmozdulatokat, összekapcsolásuk sorrendjét és a táncjáték vagy jelenet cselekményét. A koreográfiát a koreográfus tervezi meg, akinek ismernie kell az alkalmazott tánc, pl. néptánc, klasszikus balett szabályait, a színpadot, a zenét és azt a történetet, amelyet tánccal akar bemutatni.
olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.
Nemzetközi nap:
olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.
Nemzeti ünnep:
olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg, Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.
Emléknap:
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.
Jeles nap:
olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.