Március ünnepei
március 1. Újrapapír napja
március 18. Újrahasznosítási világnap - Global Recycling Day
március 21. Erdők nemzetközi napja
Változó napra eső ünnepnapok
Nagycsütörtök (változó napokon)
Nagypéntek (változó napokon)
Nagyszombat (változó napokon)
Húsvétvasárnap (változó napokon)
Március – böjtmás hava
A régi rómaiaknál ez év első hónapja volt – de márciust a hadba vonulás időszakának is tartották. Innen a hónap elnevezése is: a harcias természetű Mars isten volt a névadó. Március régi magyar neve böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik.
Az ősi Rómában az új évet március Idusán, 15-én köszöntötték – de a hónap többi ünnepe mind a hadba vonulással, a hadi készülődéssel volt kapcsolatos. A magyar hagyományokban a böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni márciust – a 21-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.
Gyakran márciusra húzódik a vízkeresztkor kezdődő és húshagyó keddig tartó farsang farka, a legnagyobb karneválok, farsangi mulatságok időszaka. A Húshagyókedd-et követő napon, Hamvazószerd-án kezdődik a Nagyböjt , ami húsvét előtt negyven napig tart. Húsvét mozgó ünnep lévén akár április 25-ére is eshet, ilyenkor hamvazószerda dátuma március 10.
Március a tavaszvárás, a jó idő beköszöntének hónapja – erre utalnak az időjós napok is. Ildikó napja (március 10.) még hosszú hideggel fenyeget: „ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy”. Két nappal később pedig „ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.” Tizennyolcadika Sándor napja, aki Józseffel és Benedekkel együtt hoz zsákban meleget.
Igaz, hogy a csillagászati év, a tavasz 21-én kezdődik, amikor a nappalok hosszúsága éppen beéri az éjszakákét, mégis, a néphagyomány 24-ére, a „harmatszedés napjára” teszi az igazi tavasz kezdetét. Huszonötödike, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos vallási ünnep: Jézus Krisztus fogantatásának napjaként tartja számon a katolikus egyház. (Éppen kilenc hónapra vagyunk ilyenkor december 25-étől, Jézus születésnapjától.) A naphoz kötődő népszokás a búzaszentelés.
Húsvét legkorábban március 22-ére eshet, így ha nem is túl gyakran, de március Jézus feltámadásának, a legnagyobb egyházi ünnepek egyikének hónapja is. A húsvéttal együtt mozognak az ahhoz kötődő ünnepek is – így például a húsvétot megelőző Virágvasárnap, a barkaszentelés ideje.
Érdekes hagyomány
Negyven vértanú (március 10.)
A pogány Licinius Nagy Konstantin vetélytársa és a birodalom keleti részeinek ura volt. Alatta negyven római keresztény katona szenvedett ezen a napon Sebaste városában jeges vízbe vetve, vértanúhalált (320).
A pozsonyi jezsuita játékszínen előadták (1629) a Negyven Vértanú történetét.
Emléknapjukhoz – tudomásunk szerint – hazánkban csak egyetlen, ünneprontó hagyomány fűződik. Mohácsi sokacok mesélik, hogy előestéjén egy asszony szőtt. Figyelmeztették, hogy ne dolgozzék, mert holnap Negyven Vértanú ünnepére virradnak. Hányavetien felelte: én nem bánom, csak szenvedjenek, én azért csak befejezem a munkámat. Két hét múlva hirtelen meghalt.
A monda nyilván onnan ered, hogy valamikor a téli szövést-fonást eddig a napig be kellett fejezni, mert az asszonynépre már a tavaszi munka várakozott. Más közeli, hasonló jellegű határnapok Gertrud (márc. 17), guzsalyütővasárnap (Laetare).
forrás: elonepmuveszet.hu, Bálint Sándor - Ünnepi kalendárium, - Karácsony, húsvét, pünkösd, Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium,
|