November ünnepei
Mozgó ünepek:
November – őszutó, Szent András és az enyészet hava
Ennek a hónapnak a nevét is a rómaiaktól örököltük – s miután sorszámnévről van szó (november = kilencedik), hozzátartozik a szokásos magyarázat: a régi római naptár márciussal kezdte az évet, ezért volt a mi tizenegyedik hónapunk akkoriban a kilencedik, tehát november. A magyar kalendáriumokban őszutóként, Szent András havaként és az enyészet havaként is említik.
Talán az év legszomorúbb hónapja a november. Az őszutó idején a természet lassan elhagyja az októberi színpompát, a kellemes, simogató őszi napfényt fagyos hajnalok, ködös reggelek váltják, és legtöbbször már a tél is megmutatja magát egy-egy hószállingózással, ritkábban tartós havazással.
A hónap első napja Mindenszentek ünnepe, másodika pedig a Halottak napja. Feltételezhetnénk, hogy éppen a természet enyészetével, elmúlásával összefüggésben datálódott az eltávozottakra való emlékezés éppen erre az időszakra, de tévednénk, ha ezt gondolnánk...
Valójában kelta eredetű ünnepekről van szó – a kelták naptárában november 1 volt az évkezdet, amikor is halotti áldozatokkal emlékeztek az elhunytakra. A keltáknál már a VIII. században általánosan megült ünnepet csak a IX., X. században vette át az egyház: Mindenszentek 835, Halottak napja 998 óta szerepel az egyházi ünnepek között. Amikor saját hagyományaink feladásáról, az „amerikanizálódó” kultúráról szóló eszmecserékben példaként említik a Halloween szokások hazai terjedését, érdemes megemlíteni: a Holloween ünnep ugyanabból a kelta gyökérből ered, mint a mi Halottak napi emlékezésünk.
Novembernek is megvannak a szokásos időjós napjai. Ha elsején hull a hó, az márciusig el se olvad, tartja a népi megfigyelés, ami szerint „Szent Erzsébet napja (19.) a tél erejét szabja”. És azt is jól tudjuk: „Ha Katalin (25.) kopog, karácsony locsog”. De vannak más, figyelmet érdemlő napok is. Ha másodikán sok eső esik, az azt jelenti, hogy a következő évben sok férfi hal meg... Aki viszont Márton napján (11-én) libát nem eszik, az jövőre egész évben éhezik. Az eladósorban lévők figyelmébe ajánljuk a hónap névadó szentjéhez kötődő lehetőség kiaknázását: „aki böjtöl András napján (30.), vőlegényt lát éjszakáján”.
Az egyházi év az adventi időszakkal, Krisztus eljövetelére való várakozással kezdődik. Az időszak advent első vasárnapjával indul, ami karácsonytól visszaszámolva éppen a negyedik. Mozgó ünnepről lévén szó, évről évre változik a dátum, de mindig november utolsó napjainak valamelyikére esik.
forrás: elonepmuveszet.hu
Oldal tetejére
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Januári ünnepek
Februári ünnepek
Márciusi ünnepek
Áprilisi ünnepek
Májusi ünnepek
Júniusi ünnepek
Júliusi ünnepek
Augusztusi ünnepek
Szeptemberi ünnepek
Októberi ünnepek
Novemberi ünnepek
Decemberi ünnepek
