Április ünnepei
Változó napra eső ünnepnapok
Nagycsütörtök (változó napokon)
Nagypéntek (változó napokon)
Nagyszombat (változó napokon)
Húsvétvasárnap (változó napokon)
Április – Szent György hava
A rómaiak Venus etruszk neve után (Apru) sorolták áprilisként a naptárba ezt a hónapot, más értelmezés szerint viszont április az „aperire” – kinyílni, feltörni – igéből eredeztethető, utalva ezzel a természet kinyílásának, a termőföld feltörésének időszakára.
A hónap a bolondok napjával kezdődik – április bolondja az, akit elsején becsapnak, rászednek, megtréfálnak, aztán meg jól kinevetnek… A szokás eredete bizonytalan, csupán feltételezésekre hagyatkozhatunk. Talán a tavaszkezdethez kötődő vidám kelta népszokásból maradt fenn, talán egyszerűen csak a hónap szeszélyes voltára utal. Az viszont biztos, hogy szerte Európában tartja magát a szokás, ismerik például a franciák, angolok, németek is.
A hónap szokásai, hagyományai már a rómaiak óta szorosan összefüggnek a természet újraéledésével, és az ehhez kötődő tennivalókkal. Ebben a hónapban kezdődnek a földeken a tavaszi munkák, sárkányölő Szent György napja pedig évszázadok óta a marhák (és egyéb ridegtartásra szoktatott lábasjószágok) szabad legelőre hajtásának az ideje. Április 25., Szent Márk napja a búzaszentelés hagyományát őrzi – keresztény szokás szerint vagy ezen a napon, vagy az ehhez közeli vasárnapon búzaszentelő körmenetet tartanak, de valójában pogány eredetű népszokásról van szó. Bár a népnyelv búzaszentelésről beszél, mindenféle vetést, fákat és szőlőket is szokás ilyenkor megáldani.
Húsvét, mozgó ünnep lévén, legkorábban március 22-re, legkésőbb április 25-re eshet – leggyakrabban tehát áprilisban tartjuk húsvéti szokásainkat, és ekkor üljük meg a kereszténység legnagyobb ünnepéhez, Jézus feltámadásához kapcsolódó (azzal együtt mozgó) számos további ünnepet is. A 2005-től 2019-ig tartó tizenöt éves időszakban például mindössze négyszer esett-esik húsvét vasárnapja márciusra, de ebből egyszer, 2013-ban a húsvéthétfői locsolkodás már a bolondok napjával azonos. Hogy ennek van-e valamiféle önálló jelentése, azt eldönteni kinek-kinek legyen a saját dolga.
Változó napra eső nevezetes napok:
Virágvasárnap Húsvét előtti vasárnap.
Az iskolás gyermekek ilyenkor barkát mennek gyűjteni, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonosz űzőnek, betegséggyógyítónak tartják, elűzi a jégesőt, megóv a villámcsapástó. Virágvasárnap tarják több palóc községben a kiszehajtást. Fiatal lányok telet jelképező, menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A téltemetés, az ébredő természet ősi ünnepét, a húsvétot vezeti be.
Virágvasárnap után következő hét a Nagyhét.
Nagypéntek: Jézus kereszthalálának ünnepén tarják a legszigorúbb böjtöt. Általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak a patakban és az állatokat is megfürösztik. Sok helyen Nagypénteken nem gyújtanak tüzet.
Nagyszombat: Este tartják Jézus feltámadásának ünnepét. A tüzet ősi módon - dörzsöléssel, csiholással - újra meggyújtják és megszentelik. Az esti harangszó a böjt befejezését jelenti.
Húsvétvasárnap: A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe a pogány tavaszkezdő ünnepekből származik. Ezen a napon tartják a húsvéti határjárást. Ilyenkor az egész falu népe körbejárja a földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyen bált rendeznek.
Húsvéthétfő: A legnépszerűbb húsvéti népszokások: locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra utal. A tojás - eredetileg halotti kultusz kelléke - Jézus újjászületését jelképezi. Fehérvasárnap: Húsvét utáni vasárnap a fiatal leányok 'mátkát', barátnőt választanak, vagy komatálat küldenek egymásnak.
by: VEJ
forrás: elonepmuveszet.hu
Oldal tetejére
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Januári ünnepek
Februári ünnepek
Márciusi ünnepek
Áprilisi ünnepek
Májusi ünnepek
Júniusi ünnepek
Júliusi ünnepek
Augusztusi ünnepek
Szeptemberi ünnepek
Októberi ünnepek
Novemberi ünnepek
Decemberi ünnepek
