A 2024-es (MMXXIV) esztendő:

- a kínai naptárban a nyúl éve 4720-4721 (új év február 4.)
- a bizánci naptárban: 7532-7533 (új év szeptember 1.)
- a kopt naptárban: 1740-1741 (augusztus 29. szökőév előtt augusztus 30.)
- az izraelita naptárban: 5784-5785
- az iszlám naptárban: 1445-1446

 

Nemzetközi évtizedek
 

2014-2024     A mindenki számára fenntartható energia ENSZ évtizede

2015-2024     Az afrikai származású emberek nemzetközi évtizede

2016-2025     Az ENSZ táplálkozási cselekvési évtizede

2018-2028     Nemzetközi cselekvési évtized "Víz a fenntartható fejlődésért"

2019-2028     Az ENSZ Családi gazdálkodás évtizede

2019-2029     A családi vállalkozás évtizede

2021-2030     Az óceáni tudomány nemzetközi évtizede a fenntartható fejlődésért

 

Egyéb jellemzők:

 

Vasárnapi betű:  GF

 

Az év uralkodója: NAP

 

Évszakok kezdete (csillagászati) 2024:

Tavasz (napéjegyenlőség): március 20.
Nyár (napforduló): június 20. - az év leghosszabb nappala
Ősz (napéjegyenlőség): szeptember 22.
Tél (napforduló): december 21. - az év legrövidebb nappala

Állami és egyházi ünnepek Magyarországon 2024-ben (lásd még pihenőnapok):
 

 

Iskola naptár (2024 - 2025)

Napfogyatkozás:

Dátum	idõ	Típus	Megfigyelhetõség
2024. április 8.	18:18	Teljes	Észak-Amerika, Közép-Amerika
2024. október 2.	18:46	Gyűrűs	Csendes-óceán, Dél-Amerika déli része

Holdfogyatkozás:

Dátum	Típus
2024. március 25. Teljes     2024. szeptember 18. Részleges	Teljesen látható lesz Amerika nagy részéből, Ausztrália és Kelet-Ázsia fölé emelkedik, és Afrika és Európa nyugati részei fölé emelkedik. Teljesen látható lesz Afrika és Európa nyugati részein, Észak-Amerika déli és keleti részein, Észak-Amerika többi része fölé emelkedik, és Afrika és Európa többi része fölé süllyed.

 

Kislexikon:

Vasárnapi betű, littera dominicalis:

azt a napot jelöli, mely a naptári év első hét napja közül vasárnap, s így kijelöli, hogy a naptári napok a hét mely napjának felelnek meg az adott évben.
Egyben segédeszközül szolgál annak megállapítására, hogy egy adott dátum szerinti nap, a hét melyik napjára esett. 

A naptárkészítés legfontosabb segédeszközének számító betűrendszer lényege az, hogy az öröknaptárban a hetinapokat január 1-vel kezdődően végig az egész éven át, kötött sorrendben az ábécé első hét betűje - A, b, c, d, e, f, g - jelöli.

Ezek a napibetűk, melyek folyamatos ismétlése osztja az egyes naptári éveket hetekre. (Manapság általánosan csak nagybetűket használnak erre a célra.) Hagyományosan az "A" piros színnel nyomtatott nagybetű.

Mivel sem a közönséges, sem a szökőévek nem oszthatók héttel maradék nélkül, ezért az év napjai nem esnek évről évre ugyanazokra a heti napokra.  

A vasárnapi betűk a julián naptárban 4 x 7 = 28 év (azaz egy szoláris ciklus, vagy napkör) alatt; a gregorián naptárban 400 év alatt ismétlődnek.

A szökőéveknek két vasárnapi betűje van, s tört alakban szokták írni. Az első betű január 1 – február 24 közötti, míg a második a február 24-től dec. 31-ig terjedő időre vonatkozik. Pl.: 2008 vasárnapi betűi: f/e, 2012-é: A/g.

Epakta (gör. epaktai hémerai, 'betoldott napok'):

szám, mely megmutatja, hogy az adott év meghatározott napján a hold hány napos, azaz hány nap telt el a legutolsó újhold óta, segédeszköz a mozgó egyházi ünnepek kiszámításához.:

Aranyszám	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19
Epakta	11	22	3	14	25	6	17	28	9	20	1	12	23	4	15	26	7	18	29

Aranyszám (lat. aureus numerus):

a naptári évhez tartozó, 1-19 közé eső szám.

Kiszámításának módja: a naptári év + 1 osztva 19-cel. Ha az osztás maradéktalan, akkor az aranyszám 19, egyébként a (kerekítés szabályai szerinti) maradék az aranyszám. E szám és az epakta táblázat segítségével az újhold napjai, a vasárnap betűjének segítségével az év húsvétjának dátuma határozható meg.

Napkör (cyclus solaris v. concurrentium):

28 évből álló időköz, melynek lefolyta után a hét napjai ismét a hónak ugyanazon napjaira esnek; minthogy a Napkör lefolytával a vasárnapi betük ismét ugyanazon sorrendben ismétlődnek, azért a vasárnapi betü ciklusának is nevezik. Ha a 9-cel nagyobbított évszámot 28-cal elosztjuk, a maradék mutatja, hányadik az illető év a Napkörben.

A kalendáriumokban ezt a számot nevezik Napkörnek, például: 1896-ra a maradék 1, ez tehát a az adott év Napkörszáma.

Római adószám:

a római császárok adófelvétel céljából bevezetett 15 éves ciklus, melynek kezdetét időszámításunk előtti 3. évre tesszük. Az a szám, mely megmutatja, hányadik az illető év ezen ciklusban.

Kiszámolása: az év számához hozzáadunk hármat, majd osztjuk 15-el, a maradék egész szám a római adószám, pélául: 1896-ra 9, 2015-re 8.

Napéjegyenlőség (közép-európa)