1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon, mert ez idő tájt indul be igazán az élet a kaptárakban. Hazánkban sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. Magyarország az unión belül méhészeti nagyhatalom, a kereskedelem 40 %-a származik hazánkból!
E napon országszerte mézkóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítéssel, játszóházzal várják a méhészek (védőszentjük Szent Ambrus) az érdeklődőket.
A méhek
A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. Külön vonalat képviselnek az Apoidea főcsaládban, jelenleg az Anthophilák közé soroltak. Megközelítőleg 20 000 ismert fajuk létezik, habár sokuk nincsen leírva, illetve besorolva. Ennek köszönhetően a számuk feltehetően magasabb. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak.
A méhek legtöbbje alig ismert. A legkisebb a törpe méh (Trigona minima), ami körülbelül 2,1 mm hosszú. A legnagyobb a Megachile pluto – kifejlett egyedeinek hossza megközelíti a 39 mm-t. Az északi féltekén a leggyakrabban előforduló fajok a karcsúméhek (Halictidae) családjába tartoznak. Legismertebb fajuk a háziméh, amely több más fajhoz hasonlóan mézet termel.
Vannak azonban, mint például a keleti asztalos méh (Xylocopa virginica), vagy a Megachile rotundata, illetve a gyümölcskerti kőműves méh (Osmia lignaria) magányos abban az értelemben, hogy minden nőstény termékeny, és maga építi fészkét. Ezen fajok tagjai között nincsenek dolgozók. A magányos fajok tagjai nem termelnek se mézet, se méhviaszt.
Alcsoportjuk, a fullánk nélküli méheké csak állati tetemekből táplálkozik.
A méhek a nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú proboscidesszel, (komplex, összetett nyelvvel) kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb.
A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől.
A mezőgazdaságban is közvetlen szerepet töltenek be, különösen a domesztikált háziméh, ami sok országban a legfőbb méztermelő. Sok egyéb fajt, mint például a kőműves méhet intenzíven szaporítják beporzó tevékenysége miatt. A jövőben feltehetőleg táplálék előállítására is hasznosítják.
A legtöbb méh bolyhos; a polleneket a szőrszálak elektrosztatikus töltése tapasztja a rovar testéhez. Ha a nőstény méhek egy kis időre felfüggesztik a takarmányozást, megtisztítják testüket, és a pollenszemcséket egy csomagba, úgynevezett scopába gyűjtik; ez a legtöbb méh hátsó lábán található. A legtöbbjük az összes virágból gyűjt pollent, de akadnak egy-egy növényre szakosodott fajok is. A pollent és a nektárt többnyire összekeverik, és így eleinte folyékony, de megkeményedő tartalék élelmiszertömeget hoznak létre. Ezt aztán megformálják, és a lépsejtekben tárolják. Az így, élelemmel megtöltött sejtekbe helyezik petéiket, majd lezárják azokat.
A méhek magányosan és különböző közösségekben is élhetnek. A valódi szociális életmód igen elterjedt: ilyenek a dongók, a fullánk nélküli méhek és a háziméhek közösségei. Több elképzelés szerint az egyes fajok társas életmódja külön-külön fejlődött ki.
A fajok hatalmas többsége az édes méhek (Halicitidae) családjába tartozik. Ezek telepei kicsik, megközelítőleg tucatnyi vagy kevesebb dolgozóval. A királynő legfeljebb annyiban különbözik a dolgozóktól, hogy nagyobb náluk. A legtöbb faj kolóniái egynyáriak, még a trópusokon élők telepei is. Csupán a megtermékenyített nőstények telelnek át.
A magasan szociális méhek telepeket hoznak létre. Minden egyes kolóniában egy királynő és több dolgozó él. Az olyan kolóniát, aminek az ember biztosít élőhelyet, kasnak nevezzük. A háziméhanya naponta akár 1500 petét rakhat. A petéből 3 nap múlva kel ki a lárva. A lárva kb. egy hét múlva bebábozódik, majd a kifejlett állat újabb egy hét múlva kel ki a bábból. Táplálékuk nektár és pollen. Az anya néhány évig (maximum 7-8), a here 4-5 hétig, a dolgozó kb. 8 hétig él. A háziméh családban 40 000 egyed is élhet.
A virágok meglátogatása sok veszélyt hordoz magában: pókok, gyilkos bogarak és különféle madarak vadásznak rájuk. Tizedelik állományukat a rovarirtó szerek is - ezek vagy közvetlenül az élőlényekre hatnak, vagy táplálékukra. A kolóniák élősködői a varroa atkák. Ezek az atkák csak méhek kolóniáiban élősködve képesek szaporodni. A méhek testfelületén megtapadva azok szövetnedveiből táplálkoznak, miközben további kórokozókat (pl. vírusokat) is terjeszthetnek. Az erős fertőzöttség okozta betegség, a varroatózis, az egész méhcsalád pusztulását okozhatja. A betegség elleni gyógyszeres védekezés viszonylag nehézkes, ezért jelentős gazdasági károkat okoz.
A nászrepülés
A fiatal királynő kb. 8 napos korában végzi az úgynevezett nászrepülést. A levegőben magasan kb. 10 herével párzik, ezek a királynő feromonjára gyűlnek össze. A nász herék számára végzetes, mert nemző szervük a párzást követően leszakad. A királynő a hímivarsejteket egy zacskóban, az ondótartályban gyűjti. Amennyiben a királynő megfelelő számban párzott herékkel, egy életre elegendő hímivarsejttel rendelkezik és kb. 5 évig rakhat petéket. Ha a párzás valamilyen okból nem volt sikeres az anya herét szülővé válik, ami annyit jelent, hogy megtermékenyítetlen petéket rak le, amelyekből herék fejlődnek ki. Az ilyen királynőt vagy a méhész vagy a méhek maguk egyszerűen lecserélik. Egy jó királynő tavaszi hónapokban 1-2000 petét rak le naponta.
Méhek kommunikációja
A méhek tájékoztatják és hasznos tanácsokkal látják el egymást a maguk nyelvén.
Ha a felderítő méh gazdag vadászterületre bukkan, megtölti tartályát, megrakja kosaracskáit, és visszatér a kasba. A méhek nagy tömegben tolonganak körülötte.
Ha ringó táncmozdulatokat tesz, előbb balra, majd jobbra fordulva, azt jelenti, hogy: "Nagy bőség mindenütt a környéken, gyűjtsetek"! A méhek csápjukkal megérintik a táncos felderítőt, hogy szagot fogjanak és megtudják, milyen virágfajta után kell kutatni.
Ha viszont a zsákmány meglehetősen messze van a kastól, és talán csak egyetlenegy virágzó fából vagy kisebb virágcsoportból áll, a méhek könnyen eltévednek, ha nem kapnak pontos útmutatást. Ilyen esetben a felderítő méh nem körbe-körbe kering, hanem egyenes vonalban mászik, és potrohát himbálja. Az alig néhány centiméter hosszú egyenes vonal végén balra fordul, és ívben visszatér a kiinduló ponthoz. Utána újra elindul ugyanazon az egyenes úton, jobbra kanyarodik és újra visszamegy. Ezt többször megismétli, és egész idő alatt himbálja a potrohát. Az egyenes vonal pontosan a felkutatott virágok irányába mutat.
A balra és jobbra ívelés sebessége azt tudatja, hogy milyen messze vannak a virágok. Minél messzebb vannak, annál lassabban ível vissza a felderítő méh a kiinduló ponthoz.
Potrohának himbálásával a méz vagy virágpor mennyiségét közli a felderítő. Az erőteljes himbálás gazdag lelőhelyet jelent - minden méh repüljön oda és gyűjtsön! Ha lassan, lomhán himbálja potrohát, azt közli, hogy szegényes lelőhelyet talált, vagyis csak néhány méh szálljon oda, a többi pedig várja meg a következő felderítőt, amely más irányból érkezik.
Méhméreg, mint gyógyszer
Ennek a kicsi, csoda élőlénynek méregmirigyekben termelt, és méreghólyagban tárolt savas kémhatású méhmérge is kiváló gyógyszer lehet.
A mérget szúrással juttatja áldozatába. A méreg összetétele hasonló egyes kígyófajok mérgéhez, mennyisége egy kifejlett 2-3 hetes méhben 0,3 mg. Csak a dolgozó méhek termelnek mérget. A méhszúrásra a megtámadott élőlények különbözőképpen reagálnak. Közismert, hogy a ló pár száz méhszúrástól is elpusztul, de vadakat, madarakat is képes leölni.
Az ember szervezete viszonylag sok szúrást elvisel. A méhészek sokszor minden védő felszerelés nélkül dolgoznak és több tucat szúrást kapnak.
Akik allergiásak a méhszúrás által bevitt méregre, azoknál nehézlégzést, hányást, hideglelést, lázat, hasmenést okozhat. Ilyenkor a sérültet orvoshoz kell vinni.
Az orvostudomány még nem ismeri a méreg teljes összetételét, de tapasztalatból tudja, hogy reumás, ízületi és idegfájdalmak gyógyítására kiválóan alkalmas.
A diesel autók hatása a méhekre
A méhek szerepe a virágok beporzásában, a termés mennyiségében vitathatatlan.
Tracey Newman és kutatócsoportja a Southamptoni Egyetemen készített tanulmányával rámutat arra, hogy a méhek tevékenységét nagyban befolyásolja a diesel autókból kipufogó gáz.
A méhek tájékozódását a látáson kívül az ízlelés és a szaglás is segítik.
A diesel autók kipufogógáza mono-nitrogén-oxidokat tartalmaz, ami megváltoztatja például a repce, mint fontos mezőgazdasági növény illatösszetételét, így egyes illatanyag komponensek felismerhetetlenné válnak a méhek számára.
A füsttel megzavarható a méhek érzékelése, a méhészek is hideg füstöt alkalmaznak arra, hogy a méhek egymás közötti kommunikációját blokkolják. Amikor a kaptárt megbolygatja a méhész, akkor a rovarok veszélyt jelző feromonokat bocsátanak ki, amik kollektív támadásra ösztönzik a rajt. A hideg füst miatt a feromonok nincsenek hatással a méhekre, így a méz ellenállás nélkül begyűjthető. Ez egy kontrollált helyzet, és nem tartós hatású. A diesel autók füstje azonban nem szabályozható, így komoly befolyással lehet a méhekre, és ezzel az út menti mezők, termőföldek hozamára is.
Méhek támadása
Méhek támadták meg egy rendezvény résztvevőit a Fejér megyei Nagylók község határában 2012. április 28-án. szombat dél körül. A mentők összesen 18 gyermeket és felnőttet szállítottak a dunaújvárosi, illetve a székesfehérvári kórházba; közülük hat beteg állapota súlyos.
A rendezvény 375 résztvevője egy tanösvényt járt be, amelynek egyik végére - egy virágzó repcetábla közelébe - már korábban méhkaptárakat telepítettek. A méhek támadását feltehetően az válthatta ki, hogy a kirándulók vagy túl közel mentek a kaptárakhoz, vagy pedig bekerülhettek a rovarok vonulási útjába, s megrémülve valószínűleg hadonászni kezdtek, amivel még inkább megzavarták, támadásra késztették a méheket.
Robotpásztor
Világszerte pusztulnak a méhek, aminek beláthatatlan következményei lehetnek az alma, mandula, lucerna, hagyma termesztésben, mert ezeket a növényeket kizárólag a méhek porozzák be.
Az újfajta növényvédő szerek, a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek terjedése, a nagyüzemi mezőgazdaság és a genetikai diverzitás csökkenése szerepel az okok között.
Számos próbálkozás volt már a méhek robotokkal történő helyettesítésére.
Most olyan robotpásztort fejlesztenek, amely - hőmérsékletének szabályzásával - képes a méheket maga mellé csalogatni.
Modern kaptár
És, hogy humorban se szűkölködjünk, miszerint olcsóbb lett a méz! :)
olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.
Nemzetközi nap:
olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.
Nemzeti ünnep:
olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg, Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.
Emléknap:
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.
Jeles nap:
olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Januári ünnepek
Februári ünnepek
Márciusi ünnepek
Áprilisi ünnepek
Májusi ünnepek
Júniusi ünnepek
Júliusi ünnepek
Augusztusi ünnepek
Szeptemberi ünnepek
Októberi ünnepek
Novemberi ünnepek
Decemberi ünnepek
Vissza áprilishoz
