|
Disable Ctrl Key, Right click and F12
| | |
|
|
Barlangok napja
A Barlangok Napját minden év június 25-én ünneplik.
Barlangnak a Föld szilárd kérgében természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket nevezzük. A barlangokkal foglalkozó tudomány a barlangtan, azaz a szpeleológia.
A barlangokat képződésük szerint különböztetik meg, vannak a befoglaló kőzettel egyidejűleg képződött, un. szingenetikus barlangok és vannak a már kialakult kőzetben utólagosan létrejött barlangok, ezek az un. posztgenetikus barlangok. Magyarországon jelenleg 4018 barlangot tartanak számon.
A Földön a leghosszabb az 590 km hosszú Mamut-barlang rendszer, mely Amerikában Kentuckyban található, Magyarországon pedig a közismert Baradla-Domica barlangrendszer, mely valamivel több, mint 25 km (magyarországi szakasz 20,5 km) hosszú.
A legmélyebb barlang Grúziában található, 2 140 méter mély, Magyarországon pedig az István-lápai-barlang viseli ezt a címet, 254 méteres mélységével.
Kárpátalja területén kb. 50 barlang található, de sajnos ezek közül egyik sem alkalmas túrára.
A técsői járás barlangjai a legérdekesebbek. Nagy- és Kisugolyka mellett több barlang is található, Nyéresháza mellett pedig a Cserlonij Kameny barlang fekszik. Ennek a barlangrendszernek a legmélyebb része, a Szifon-barlang mintegy 59 méter.
A barlangászok számára a legvonzóbb a Druzsba-barlang, amelynek bejárata Kisugolykán taláható. Hosszúsága kb. 900 méter, mélysége pedig 45 méter. A járatok hossza meghaladja az egy kilométert. A vidék másik népszerű helye a Molocsnij kaminy-barlang (Tejkő) a régészeti lelőhelyéről híres: késő-paleolitikumi leleteket fedeztek fel ezen a helyen. Egyedi geomorfológiai képződményeknek számítanak a közel 70 méter magas mészkősziklák. Ez a barlang sok millió évvel ezelőtt valószínűleg az ősemberek lakóhelyéül szolgált.
Kárpátalja barlangjai egyben természetes természettudományi múzeumnak is tekinthetők. Sokféle cseppkő található itt, megtalálhatjuk itt a magnólia, mirtusz és babér levél 25 millió éves lenyomatát is.
Gyógyító barlangok
 Csodálatos gyógyító hatékonysággal bíró barlangjaink (Szemlőhegy, Budai Várbarlang, Pálvölgy, Jósvafő, Tapolca, Miskolc, Abaliget) mikroklímája nagy segítséget nyújt a légzőszervi megbetegedések, az allergia, és a stressz kezelésében. Ahány barlang, annyiféle mikroklíma. A klimatikus tényező függ a barlangi légáramlat mértékétől, a felszíni viszonyoktól, a barlangi víz mennyiségétől és összetételétől. A barlang levegő összetétele a gyógyhatás jelentős tényezője. A hő viszonylag állandó a barlang területén belül, évente maximum 1 °C az ingadozás mértéke. Nincs stressz-tényező, és nem provokál hörgőizomzat görcsöt sem a légtér. Relatív páratartalom 95-100%, melynek biológiai hatása a hörgőváladék hígítása és oldása. A levegőben lévő aerosol lehetővé teszi az oldott ásványi anyagok (Ca, Mg, Jód) bejutását a légutakba, gyulladás és görcsoldó hatást fejt ki a hörgőizmokban, illetve a hörgő nyálkahártyáján. A barlang kisdózisú radioaktivitása aktiválja a sejtanyagcserét, az immunrendszert. A barlangi levegő bizonyított öntisztulási képessége, a túlsúlyban levő negatív ionoknak köszönhető.
A barlangrajzok
A 20. század nagy részében nem sok elképzelésünk volt arról, mi járhatott emberelődeink fejében. Míg a francia és a spanyol barlangok leletei teljesen kialakult, modern elméről tanúskodtak, ezen művészek elődeiről a szakemberek úgy gondolták, hogy hiányoztak belőlük a bármilyen absztrakt vagy szimbolikus gondolkodásra alkalmas kognitív képességek. Sok szakember az elvont gondolkodást tekinti az intelligencia egyik fokmérőjének. Emberőseinknél erre leginkább a műalkotások - különösen az absztrakt barlangrajzok - utalnak. A neves antropológus, Jared Diamond 1989-ben kifejtette, hogy ez előtt a „nagy előreugrás” előtt az emberek alig voltak többek, mint „felmagasztalt páviánok”.
A 20. század végén azonban megváltozott a helyzet a dél-afrikai Blombos-barlang feltárásakor. A barlangból olyan ember készítette tárgyak - díszített strucctojáshéjak, és geometrikus mintákkal díszített okkerdarabok - kerültek elő, amelyek 30 000 évvel idősebbek voltak (mintegy 70 000 évesek) és 10 000 kilométerrel délebbre helyezkedtek el, mint a „kreatív robbanást” jelképező műalkotások Európában - írja Alison George a New Scientistben megjelent cikkében.
A legújabb felfedezések azonban arra utalnak, hogy a szimbolikus gondolkodásra való képesség jóval korábban kialakult. Sokáig úgy tűnt, hogy ezek a rajzok és más műalkotások egy nagyjából 40 000 éve kezdődött „kreatív robbanás” nyomán kezdtek rohamosan elterjedni, elsősorban Európában.
Johan Lind, a Stockholmi Egyetem kutatójának csoportja különböző genetikai és régészeti adatokat kombinálva arra a következtetésre jutott egy szimulációs program segítségével, hogy a modern elme legalább 170 000 éve kialakult, de az sincs kizárva, hogy ez akár 500 000 éve bekövetkezett olyan emberelődnél, mint a H. erectus.
Ez persze csak egy elképzelés a sok közül, de bármi is legyen a sok helyen felbukkanó absztrakt barlangrajzoknak a jelentése, egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy az emberi intelligencia eredete jóval régebbre nyúlik vissza, mint ahogy korábban gondolták.
forrás: karpatalja.ma.hu, bioenergetikus.hu
Oldal tetejére
 Vissza júniushoz
| | |
|
|
| | |
Világnap:
olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.
Nemzetközi nap:
olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.
Nemzeti ünnep:
olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg, Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.
Emléknap:
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.
Jeles nap:
olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Januári ünnepek
Februári ünnepek
Márciusi ünnepek
Áprilisi ünnepek
Májusi ünnepek
Júniusi ünnepek
Júliusi ünnepek
Augusztusi ünnepek
Szeptemberi ünnepek
Októberi ünnepek
Novemberi ünnepek
Decemberi ünnepek
Vissza júniushoz
