A Nemzetközi Duna Nap a Duna 17 országot érintő vízgyűjtőjén 2004 óta hagyománnyá vált rendezvény, június 29-én. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mintegy 81 millió embernek otthont adó Duna vízgyűjtőre, annak megóvására és fenntartható fejlesztésére.
A Duna nemcsak egy földrajzi kategória, hanem jelkép is egyben, mely a Duna menti – különösen a közép-európai - népek mindennapi életében, történelmében, művészetében, kiemelt szerepet játszik. A folyó elválaszt és összeköt politikai, gazdasági és kulturális régiókat, múltat, jelent, jövőt, népeket és nemzeteket.
A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló egyezményt 1994. június 29-én Szófiában írta alá 13 Duna menti ország. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy együttműködnek a vízgazdálkodás alapvető kérdéseiben és intézkedéseket tesznek a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésére és megelőzésére. Ebből a jelentős eseményből teremtett hagyományt a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR), a Nemzetközi Duna Nap életre hívásával.
A nemzetközi szlogen változatlan, hiszen a
„Tégy a folyókért!”
felhívás üzenete hosszú távon és mindenki számára érvényes, mely aktív környezet és vízvédelmi magatartásra biztat. Az élővizek megőrzése, védelme, a hivatalos és civil környezetvédelmi, vízvédelmi szervek feladatán túl mindannyiunk közös ügye és felelőssége is.
2012-ben először került megrendezésre Budapesten a Duna-átúszás, amikor bárki, aki biztosnak érzi karjait és lábait, a jól megszokott távot úszva is megteheti (Szabadság híd pesti hídfője és a Műszaki Egyetem budai főépülete közötti szakasz). Az esemény apropója a nemzetközi Duna Nap. Ez a kezdeményezés nem csak hazánkban, de Európában is egyedülálló, amivel a folyó értékeire, környezetére, tisztaságára hívják fel a figyelmet.
Duna átúszás:
2012.06.30. - 2012.08.20.
Duna Szabadság híd pesti hídfő - 10:00
kislexikon:
A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után). Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.
A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád.
A Dunát sok, Európa más folyóival összehasonlítva viszont viszonylag kevés környezeti kár érte, élővilága nagyrészt megmaradt. Ezt az adottságot felismerve az 1970-es évektől folyamatosan alakultak nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek a Duna árterében.
Országok -a teljes vízgyűjtő százalékos megoszlása:
Románia (28,9%),
Magyarország (11,7%),
Ausztria (10,3%),
Szerbia (10,3%),
Németország (7,5%),
Szlovákia (5,8%),
Bulgária (5,2%),
Bosznia-Hercegovina (4,8%),
Horvátország (4,5%),
Ukrajna (3,8%),
Csehország (2,6%),
Szlovénia (2,2%),
Moldova (1,7%),
Svájc (0,32%),
Olaszország (0,15%),
Lengyelország (0,09%),
Albánia (0,03%)
olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.
Nemzetközi nap:
olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.
Nemzeti ünnep:
olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg, Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.
Emléknap:
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.
Jeles nap:
olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.