Vasutasnap

A vasutasok ünnepét 1961-től július második szombatján rendezik (1951-től augusztusban volt ez a nap). A kulturális és szórakoztató jellegű programokon kívül a szakma ünnepére és kitüntetések átadására is sor kerül.

Országszerte a nagyobb városokban Vasutasnap juliálisokat tartanak júliusban, a rendezvényeken  lehetőség nyílik a közös kikapcsolódásra, felhőtlen szórakozásra és arra, hogy a vasutas család tagjai szót váltsanak a hivatás örömeiről és gondjairól, s közben jól érezzék magukat, koncertekkel, versenyekkel színpadi produkciókkal várták a látogatókat.

Hagyománnyá vált, hogy a vasutasnapi ünnepségeket a Magyar Vasúttörténeti parkban rendezik meg Budapesten. A monstre, egész napos ünnepségsorozat délelőtt tízkor a vasutas tisztavató ünnepséggel kezdődött.

A rekord meleg ellenére mintegy háromezer vasutas látogatott ki családostul a Parkba, ahol a megszokott kerti vasúton, hajtányozáson, fordítókorongozáson kívül rajzfal, főzőverseny, koncertek várták a látogatókat.

Kislexikon:
Magyar vasúttörténet:

A magyar vasút története - az alapítási, tervezési és építési időt nem számítva - a Pest-Vác vonal megnyitásával 1846. július 15-én - a korabeli sajtó ovációjától kísérve - kezdődött. A nagy nap délutánján valamennyi mozdony üzemelt. Pestről a „Buda" és „Pest", Vácról pedig a „Hungária" és „Pannónia" húzta a forgóvázas személykocsikat.

A váci épület kifogástalanul megőrizve ma is áll a pályaudvar mai főépületével szemben, és a pályafenntartás egyik székhelye. A pesti épület - a későbbi Nyugati pályaudvar - hamarosan fejpályaudvari csarnokkal bővült. Mégpedig úgy, hogy először a régi épület köré építették a Gustave Eiffel által tervezett csarnokot, majd a régi épületet lebontották. Így a vasúti forgalmat alig kellet szüneteltetni.

Ez a vasút még nem a MÁV, hanem az MKV (Magyar Középponti Vasút) néven üzemelő magánvasút volt. 1849 decemberében - az időközben megépített szolnoki MKV vonalon - menekítették az osztrákok elől a kormányt és a magyar Szentkoronát. A forradalom és szabadságharcban a vasút komoly szerepet kapott. A negyvennyolcasokból később sokan álltak a vasút szolgálatába. A híres honvéd tábornok, Klapka György, két évtizeddel később, amikor már hazatérhetett, a Tiszavidéki Vasút elnöke lett. Előbb azonban Garibaldi tábornokaként, Türrel és Tüköryvel kivívta az olasz függetlenséget.

Az államvasutat 1868-ban az előző évben átadott, és hamar csődbe jutott Pest-Fülek-Losonc, Északi Vasút néven épített vonallal alapították. A MÁV első pesti kiinduló állomása a Józsefvárosi pályaudvar volt. A Magyar Államvasút alapításának előfeltétele az 1867-es, javarészt Deák Ferencnek köszönhető - politikai és gazdasági, Magyarország fejlődését egészen az első világháborúig biztosító - kiegyezés volt. A vasútépítési láz nem lankadt, hiszen nagy üzletnek ígérkezett. A helyi érdekű vasút, azaz HÉV elnevezés ebből az időből származik.

A nagy államosítás, amivel az egységes működtetésű vasutat létrehozták, 1894-ben történt. Akkor majd száz kisebb-nagyobb magántársaságot a MÁV-ba olvasztottak. Ekkor már csak az SB/DV (Süd Bahn/Déli Vasút) maradt magánkézben, mely a trianoni békediktátumot követően több részre szakadt. A magyar szakasz DSA (Duna Száva Adria) néven is üzemelt. A magyar vonal államosítására csak 1931-ben került sor. Az utolsó elnök a legendás Pogány Sándor volt, akitől a MÁV kiválóan felszerelt és karbantartott korszerű vasutat örökölt. A ma nosztalgia vasútjának zöld, 109.109 pályaszámú mozdonya is eredetileg DV gép volt.

A MÁV az első világháborút követően elvesztette vonalhálózatának, felszerelésének, mozdonyainak és gördülőállományának javarészét. A vasútvonalak közül sokat két állomás között vágtak el, melynek „köszönhetően" a pálya nem vezetett sehová. A környező államok a magyar vasúti gépgyártás remekeit még évtizedekig használták.

A MÁV több volt, mint vasút. Komoly szerepet játszott a magyar kultúrában. A XIX. század végén a vezérigazgató, Belitzay Gyula - Erkel Ferencnek, a magyar nemzeti opera legnagyobb zeneszerzőjének barátja - nemzetközileg elismert komponista volt. Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és pedagógus a kecskeméti állomás felvételi épületében látta meg a napvilágot, ahol édesapja állomásfőnökként szolgált. Az apát később Galántára helyezték. A még gyermek Kodály itt hallgatta dadájától azokat a dalokat, amelyekből évtizedekkel később megkomponálta a Galántai Táncok című zenekari művet.

Istvántelken működött a MÁV Zeneiskola. Igazgatója, a világhírű hegedűművész és professzor - „mellesleg" a Helsinki Zeneakadémia alapítója - Reményi Ede volt. Itt tanult a vasutas családból származó Tátrai Vilmos hegedűművész, aki 14 éves korában zenekari szolgálatát a Mozdonygyári Szimfonikusoknál kezdte, Dvorak Újvilág című szimfóniájával. Kovács Dénes hegedűművész szintén vasutas családból származik. A MÁV Szimfonikusok ma is a kontinens zenekararainak élvonalába tartozik.

A legendás 1924-ben épített 424-es gőzmozdony már a megváltozott elvárásoknak megfelelően épített univerzális gép volt. A harmincas években villamosították a Budapest-Hegyeshalom vonalat és 29 darab V40-es személyvonati és három V60-as tehervonati, Kandó Kálmán tervezte GANZ villamos mozdonyt állítottak szolgálatba. Akkor Európa több vonalán magyar villamos mozdonyok szolgáltak.

A háború a MÁV vonalain és járműállományában jelentős pusztítást végzett. A hazai gépgyártás nem győzte, ezért a feladatok ellátására több mint ötszáz, S160-as sorozatú amerikai hadimozdonyt vásároltak. Ezek lettek a 411-esek a MÁV számozása szerint. Ezt később száz, a Szovjetunióból vásárolt tehervonati mozdonnyal egészítették ki.

A hatvanas években rohamos villamosítás kezdődött. A háborút követően Magyarországon csak tizenkét V55-ös villamos mozdonyt építettek. A V43-as a magyar vasút történetében a legnagyobb villamos mozdony sorozat. Az első darabok Kasselban készültek, a többi - majd kétszázhetven licencépítésű - Budapesten, a GANZ-ban. A MÁV mai zászlóshajói, a 1047-es sorozatú, nagy- teljesítményű és sebességű, nemzetközi forgalomra is alkalmas, korszerűbb biztonsági és vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt mozdonyok - közismertebb nevükön TAURUS-ok - Siemens gyártmányúak.

A MÁV állományában 1983 szeptembere óta csak dízel és villamos mozdonyok szolgálnak, de a szívet még ma is leginkább a régi, füstös, pöfögő, nem kevés romantikát hordozó gőzmozdonyok dobogtatják meg. Olyanok, mint amilyenek a nosztalgia vasút szolgálatában ma is megtalálhatók.

forrás: rfmlib.hu, mav.hu, vasutasnap2012.hu, iho.hu

Vissza júliushoz