Népesedési Világnap

Az ENSZ 1990-ben azért július 11-ét javasolta népesedési világnapnak, mert 1987-ben ezen a napon érte el a föld lakosságának létszáma az ötmilliárdot. Azóta már megszületett a hatmilliárdodik ember is, a demográfusok számításai szerint 1999. október 12-én és 2012-ben meghaladhatja a hétmilliárdot is, és ha ilyen ütemben nő tovább, 2100-ra már tízmilliárd ember él majd a bolygón. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés méreteire és az ezzel járó problémákra.

A népesség elöregedése és csökkenése az egyik fő kihívás, amellyel az Európai Unió a következő évtizedekben szembenéz. Hét tagállam – köztük Magyarország – már szembesült a népességcsökkenéssel, 28-ból 17 tagállam pedig tapasztal zsugorodást egy vagy több régiójában.

Magyar vonatkozás:

Kismértékben mérséklődött a természetes fogyás üteme a 2012 év első négy hónapjában; több gyermek született, de a halálozások száma is emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a házasságkötések száma viszont csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A statisztikai hivatal előzetes adatai szerint a születésszám az év mind a négy hónapjában meghaladta az előző évit, a legjelentősebb emelkedés áprilisban történt, amikor 10 százalékkal több újszülött jött világra, mint egy évvel korábban. 2012 első négy hónapjában 29 064 gyermek született, 5,2 százalékkal több, mint 2011 januárja és áprilisa között. A szökőnaphatástól megtisztított születésszám-emelkedés ennél kisebb mértékű, 4,3 százalékos volt.

A gyorsjelentésben az olvasható, hogy a halálozások számának márciusi, 9 százalékos emelkedésében a tetőző influenzajárványnak is meghatározó szerepe lehetett. Összességében az év első négy hónapjában 1,8 százalékkal nőtt a halálozások száma, a szökőnaphatást is figyelembe véve ez az adat 0,9 százalék.

Házasság

A házasságkötések száma a tavalyi kismértékű emelkedés után január és április között ismét csökkenést mutatott. A négy hónap alatt összesen 6120 házasságot kötöttek, ez a szám 3,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Mi jut eszünkbe a Népesedés Világnapról?

Az évenkénti több százezer anyai és több millió csecsemő halál? Az, hogy egy afrikai nőnek 600-szor akkora esélye van belerokkanni vagy belehalni a terhességbe és a szülésbe, mint egy európainak? Vagy az, hogy a családtervezést az ENSZ már 1968-ban az emberi jogok közé sorolta? Az a negyedmilliárd termékeny korú nő jut eszünkbe, akinek nincs joga, tudása, eszköze a családtervezéshez? A nők azon negyven százaléka jut eszünkbe, akik úgy érzik, boldogabb lett az életük a gyermekvállalástól - vagy az a hatvan százaléka, akik úgy érzik, nem lettek boldogabbak tőle? Bevillan, hogy ma több ember éhezik a Földön, mint ahányan összesen éltek kétszáz éve? S több ember él vízhiányban, mint ahányan összesen éltek a 20. század közepén? Valószínűbb, hogy nálunk a népesedésről az jut eszünkbe, hogy mi lesz a nyugdíjakkal, ha a természetes szaporulat nem tart lépést a társadalom idősödésével? Melyik a súlyosabb kérdés: hogy lesz-e, aki nyugdíjas korunkban fát vágjon nekünk az erdőben, vagy hogy lesz-e még egyáltalán erdő?

kislexikon:

Népszámlálás:

A történelem során minden fejlett államszervezet igyekezett információt gyűjteni erejéről, teherviselő képességéről. Már az ókorban is fontos volt annak megállapítása, hogy az állam mennyi hadba hívható férfira számíthat, vagy hogy mekkora az adófizetők száma. Emellett az egyes korok állami vezetésének fontos volt tudnia a nagy állami építkezéseknél felhasználható munkaerő nagyságát is. Az információk megszerzéséhez az egyes fejlett államokban tartott alkalmi összeírásokat tekinthetjük a mai népszámlálások elődjeinek.

forrás: semmelweis-egyetem.hu, ksh, greenfo.hu

Vissza júliushoz