A bíróságok napja
 

A bíróságok napját első alkalommal 2001-ben ünnepelte a bírói szervezet. Az OIT (Országos Igazságszolgáltatási Tanács), július 15-ét, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját nyilvánította a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. A Bjt. 38/A paragrafusa értelmében ez a nap,  - amely a bíróságokon az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjed - munkaszüneti nap. Ekkor Budapesten minden bíróság zárva van, az irodák nem tartanak ügyeletet.

Ez a törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt, egyebek mellett azért, mert először deklarálta a bírói függetlenséget, amely szerint a bíró csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve.

A Juhász Andor-díjat a Magyar Királyi Kúria egykori elnökének emlékére alapította az OIT a bírók és az igazságügyi alkalmazottak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységének és példamutató életpályájának elismerésére.

Mi a bíróság?

A bíróságok feladatait, létét és működését a legmagasabb szintű törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya szabályozza.

Az Alkotmány szerint a bíróságok elsődleges feladata az igazságszolgáltatás, ennek keretében "a bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét, büntetik a bűncselekmények elkövetőit."

Az Alkotmány és más törvények számos jogot biztosítanak az állampolgároknak, így például az élethez, a tulajdonhoz, a becsülethez, a szólás szabadságához, a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. Ha bárki megsérti ezeket az alapvető jogokat, a bíróság feladata, hogy a sérelem jellegétől függően polgári vagy büntetőper keretében orvosolja a sérelmet.

Gyakran előfordul az is, hogy az állampolgár és a "hatóság" között támad vita. Például egy minisztérium, egy önkormányzat, az adó- vagy vámhatóság hoz olyan döntést, amelyet az állampolgár sérelmesnek tart. Az ilyen vitákat is bíróságon kell rendezni. Ezek az úgynevezett közigazgatási perek. Sok országban külön közigazgatási bíróságok működnek, nálunk ilyenek nincsenek. A rendes bíróságok járnak el a közigazgatási ügyekben is, bizonyos speciális szabályok alapján. (Ilyenkor a bíróság arról dönt, hogy törvényes volt-e a hatóság határozata. Ha nem, akkor hatályon kívül helyezi, esetleg megváltoztatja.)

A bíróságok az eddig ismertetett alapvető tevékenységeken kívül számos egyéb, például nyilvántartási és ellenőrzési tevékenységet is végeznek. Gondoljon arra a kézenfekvő esetre, hogy Ön például egy vállalkozást kíván beindítani. Ekkor is bírósági eljárásra, úgynevezett cégeljárásra van szükség ahhoz, hogy vállalkozása "életre keljen".

Ha visszaemlékszik a történelemórán tanultakra, akkor tudja azt is, hogy igazságszolgáltatás az állam kialakulásának kezdetei óta létezik. A társadalmi fejlődéssel együtt bővültek, és a modern államokban, a fejlett piacgazdaságokban egyre bővülnek azok az élethelyzetek, ahol a bíróságok szerepe nélkülözhetetlen.

Talán az eddigiekből is látható, milyen színes a bíróságok feladatainak palettája, milyen sokféle munkát végeznek a bíróságok. Tevékenységüket törvények és más jogszabályok alapján végzik, ezért nevezzük a bíróságokat jogalkalmazóknak. A bíróságok nem alkotják, hanem alkalmazzák a törvényt.

A törvények és más jogszabályok rendszere meglehetősen bonyolult. De gondoljon csak arra, az élet maga is mennyire bonyolult! Ahhoz, hogy az állam minden emberi és állampolgári jogot védeni tudjon, kellően részletes szabályozás szükséges. Jogaink maradéktalan érvényesülésének ez a feltétele. A jogállamiság, a demokrácia és a jogbiztonság az élethelyzetek részletes szabályozását, ill. a szabályok pontos alkalmazását követelik meg mind a jogalkotóktól (ilyen például az Országgyűlés), mind a jogalkalmazóktól (ilyenek a bíróságok).

Az igazságszolgáltatás az alábbi ügyeket rendezi:
büntetőper (Btk)
polgári per (Ptk)

Az igazságszolgáltatás alapelvei:

    1. A bírói függetlenség elve
    2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve
    3. Az igazságszolgáltatás egységének elve
    4. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve
    5. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve
    6. Az anyanyelv használatának elve
    7. Az ártatlanság vélelmének elve
    8. A védelem joga és az ügyvédség
    9. A jogorvoslati jogosultság elve
  10. A tisztességes eljárás elve

A bírói hatalom egyetlen korlátja a törvényeknek való alárendeltsége.

A bírák függetlenek, ítélkezésükben semmilyen módon nem befolyásolhatóak, politikai tevékenységet nem folytathatnak. Minden jogsérelem vagy jogvita elbírálására a bíróságnak van kizárólagos hatásköre, mely egyébként mindent megtesz a jogszabályok alkalmazásának egységességéért.

Bizonyos eseteket kivéve a tárgyalások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az érintettek jogosultak anyanyelvük használatára, a védelemre, és senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg bűnösségét jogerős bírósági határozat meg nem állapítja. A felek jogorvoslattal élhetnek, azaz fellebbezéssel, meghatározott esetben perújítással vagy felülvizsgálati eljárás igényével.

by: VEJ

forrás: birosag.hu, wikipedia.org, jogiforum.hu

Oldal tetejére

Vissza júliushoz