Az anyatejes táplálás világnapja
 

1992-től tartják világszerte Az anyatejes táplálás világnapját, más néven a szoptatás világnapját. A WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. Egyre több csecsemő hal meg szerte a világon azért, mert nem jut anyatejhez. Ezért indította el az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálása érdekében.

Miért is ünneplésre méltó a szoptatás és az anyatej?

A legtökéletesebb, legkönnyebben emészthető táplálék a csecsemők számára, mert tökéletes arányban találhatók meg benne az alkotóelemek.

Az előtej (kolosztrum) immunanyagban bővelkedik, mely segíti a magzatszurok ürülését, és ezáltal az élettani sárgaság is enyhébb lefolyású lehet.

A WHO ajánlása szerint az első hat hónapban a kizárólagos szoptatás ajánlott, majd megfelelő hozzátáplálás mellett folytatható a gyermek két éves koráig vagy még tovább. Az ajánlás oka, hogy egy hat hónapnál fiatalabb csecsemő emésztőrendszere nem áll készen más táplálék feldolgozására, és kb. két éves korában erősödik meg az immunrendszere annyira, hogy boldoguljon az anyatej védő hatása nélkül is.

Csodálatos módon az anyatej összetétele mindig a csecsemő, kisgyermek igényeihez igazodik, bármely életkorban! Koraszülött babánál éppúgy, mint egy két éves kor feletti gyermek esetében! Az anyatej minősége soha nem romlik, nem lesz híg és elvizesedett, vagy kevésbé tápláló, mindig pont olyan, amilyennek lennie kell!

Az anyatej megfelelhet egy komplett étkezésnek is, hiszen a szopás elején ürül a hígabb, szomjoltó tej („leves”), és később ürül a sűrűbb, laktatóbb tej („főzelék”).

A szoptatás valóban véd egyes betegségek ellen, de ez nem azt jelenti, hogy az anyatejes babák soha nem lesznek betegek. Ám lényegesen kevesebbszer dőlnek ágynak ill. gyorsabb lefolyásúak ezen betegségek.

A szoptatás csökkenti a gyermek hízási hajlamát. Ennek oka, hogy a gyermek, ki igénye szerint szophat, maga jelez, ha éhes vagy szomjas és nem egy rajta kívül álló rend szabályozza ezen mechanizmusait. Annyit és akkor fogyaszt, amennyit és amikor szeretné.

A szoptatás hatással van a fogazatra is, hiszen a szopómozgás „dolgoztatja” az arc izmait is, alakítja a fogazatot.

Pszichés megközelítésben a szoptatással automatikusan teljesülnek a baba igényei: biztonságérzet, szoros testkontaktus, érintés, szemkontaktus, válaszkészség alakulása, melyek mind a kötődést segítik elő, nem beszélve az anyatejben megtalálható számos nyugtató hatású anyagról, melyek az édesanyára ugyanúgy hatnak, ezzel megkönnyítve a babára hangolódást és az éjszakai pihenést, visszaalvást. Tévhit, hogy az igény szerinti szoptatás biztosításával a baba elrontható! Épp ellenkezőleg: ezen igény biztosításával a babában megerősítjük a személyes lét érzését, hogy vesszük jelzéseit, megfelelően válaszolunk rá, erősítjük önállóságának fejlődését, hiszen saját, személyes teret kapott, melyben kiteljesedhet. Természetesen idővel átalakul a teljes odaadás, jönnek a kompromisszumok, határok kijelölései, de abban biztosak lehetünk, hogy a válasz-kész gondozás a legkiteljesítőbb forma ahhoz, hogy a baba kiegyensúlyozott, harmonikus, önálló nagy gyerek és később felnőtt legyen!

A szoptatás az egyik legkézenfekvőbb, leghatásosabb megnyugvást adó segítség újszülöttként, mikor a biztonságot adó, meleg, félhomályos, szűk kuckóból kibújik a zajos, hol hideg-hol meleg, fényes, tág külvilágba, majd később a nyugtalan éjszakákon, a fogzás fájdalmaiban, a szeparációs szorongás alatt azután a dackorszak nagyon nehéz időszakában, vagy egy-egy nagyobb esés, sebesülés szerzésekor, egészen addig, míg babának, gyermeknek és édesanyjának ez örömet okoz. A nagy átlagot nézve a babák, ha rájuk van bízva a döntés, két és négy éves koruk közt választják el magukat. Ahhoz, hogy a gondozás később is válasz-kész és szeretetteljes maradhasson, a saját határainkat is ismernünk kell! Ha nekünk már teher a szoptatás, hosszabb ideje nem hoz már pozitív érzést, hanem épp ellenkezőleg, lépni kell, szeretettel és türelemmel kell a fokozatos elválasztáshoz fordulni!

Nem mehetünk el a szoptatás édesanyára tett hatásai mellett: szülés után segíti a méh összehúzódását, csökken a mell- és petefészekrák esélye, sőt, a csontrák esélyét is csökkenti, és nem utolsósorban a kötődés kialakulását az anyában is megfelelően alakítja.

Láthatjuk, hogy a szoptatás nem pusztán a baba megetetéséről szól, ez testi-lelki táplálék, mely hosszútávon fejti ki hatását! Egy természetes út, mely lehet, hogy kicsit nehezen követhető egy mesterkélt, rohanó világban, ám a bizonyos belső hangra hallgatva, és valódi segítséget igénybe véve kellemesen követhető, kis nyugalom-szigetet teremtve ezzel a babánknak és így magunknak is, ezáltal párunknak is.

Természetesen nincs arról szó, hogy aki nem szoptat, rossz anya lenne! Ám ha nem szoptatunk, tudatosabb figyelmet kell fordítani a testkontaktusra, érintésre, összebújásra! Jó tudni, hogy a nők kb. 2-3 %-a képtelen a szoptatásra valamilyen fizikai rendellenesség miatt, ezért ha nem ebbe a körbe tartozunk, mégsem sikerül a szoptatás, érdemes lehet megkeresni az okát. A legfőbb problémát a helytelen információáramlás okozza, a tévhitek, a nem kompetens személyek tanácsai és a lelki hátterek. Ezen okok felderítésében segíthet pszichológus, szoptatási tanácsadó, éljünk ezzel a segítséggel!
 

Hopsz! Apró tévedés, avagy: mikor még hisznek a csodákban. :)

Az anyatejes táplálás módja:

A táplálás a gyermek megszületését követően az egyik legfontosabb kérdés. Ha egészséges az újszülött, akkor a szoptatás kérdése körül forog a világ, hiszen a megfelelő táplálás az életben maradás egyik feltétele.

Ma már újra divatossá vált az anyatejes táplálás. Ez kétféle módon történhet, szoptatással és lefejt

anyatej adásával. A lefejt anyatej lehet az édesanya saját teje, illetve más anya által hivatalosan, ellenőrzött formában adott anyatej is.

Az anyatej termelődése:

Az emlő mirigyekből, és az azt körülvevő kötőszövetből és zsírszövetből áll. A mirigyek 15-25 különálló, elágazó rendszert alkotnak.

A tejtermelő sejtek, az alveolusok, az egyes ágak végén helyezkednek el, és ezeket sima izom sejtek veszik körül. Az ezekből kiinduló tejcsatornák ágrendszer szerűen futnak a bimbóudvar mögötti tejgyűjtő öblökbe, amelyek külön nyílással nyílnak a mellbimbón.

A várandósság ideje alatt a mell felkészül a szoptatásra, a tejtermelő sejtek elkezdenek burjánzani és átveszik a zsírpárnák helyét. A mell megnagyobbodik. Az anyatej a szülést követően termelődik, eltekintve a kis előtejtől, amely a terhesség végén már előfordulhat.

A szülés után drámai módon lecsökken az ösztrogén és progeszteron hormon szintje, ez a csökkenés váltja ki az agyalapi mirigyben a prolaktin kiválasztódását. A prolaktin nevű hormon hatására a tejtermelő sejtek tejet választanak ki az emlőben. A prolaktin termelődését viszont a csecsemő szopása serkenti, azáltal, hogy stimulálja a mellbimbóban levő idegvégződéseket, és ezek üzenetet küldenek az anya agyába. Az agy veszi ezeket az üzeneteket és prolaktint választ ki.

A tejleadási reflex a „let-down” továbbítja az anyatejet a tejcsatornákban oly módon, hogy az oxitocin nevű hormon hatására összehúzódnak a mellben a sima izmok és ez a tejet a tejöblökbe juttatja. Az oxitocin felszabadulását is maga a szoptatás idézi elő.

Az anyatej összetétele:

Az anyatej összetétele nem állandó, hanem folyamatosan változó. Gondoljunk csak arra, hogy a szülést követő első hétben sűrű sárgás színű tej ürül, amelyet colosztrumnak neveznek. A colosztrum tápanyag összetétele a magasabb fehérje és ásványianyag-tartalomban és az alacsonyabb zsír és szénhidrát tartalomban különbözik az érett anyatejtől. Ugyanakkor a colosztrum az érett anyatejnél nagyobb koncentrációban tartalmaz immunglobulinokat, mindenekelőtt IgA-t. Ezt követi a lactáció 6-15. napja között termelődő átmeneti anyatej, amelynek tápanyag és immunglobulin tartalma a colosztrum és az érett anyatej között van. Az érett anyatej, amely összetevőiben már eltér a colosztrumtól, ez egy fehér hígabb tej. Összetételét az alábbi táblázat mutatja:

Ezen túl a koraszülöttek édesanyjának a teje is eltér az átlagostól, a baba igényei szerint alakul az összetétele.

Továbbá egy-egy napon és egy-egy szoptatáson belül is változik az anyatej összetétele, hiszen szoptatáskor először egy híg vízszerű tej ürül, amelyet ú.n. szomjoltó tejnek is neveznek, majd a szoptatás második felében ez sűrűbbé válik, amely zsírdúsabb kalóriadúsabb tej. Kimutatták, hogy egy szoptatás alatt akár a négyszeresére is nőhet az anyatej zsírtartalma.

Az anyatej vizsgálata bizonyította, hogy a csecsemő számára az anyatejes táplálás nagyon fontos, sokkal előnyösebb, mint a mesterséges táplálás.

Az anyatej vizsgálata, a kutatások a főbb összetevők megmérésén túl, sok egyéb fontos betegséget megelőző illetve védő funkcióját fedezték fel az anyatejnek.

Feladatok a szoptatás elősegítése érdekébe:

A születés után ma már a legtöbb kórházban az újszülöttet rögtön mellre teszik és hagyják, sőt segítik az első szopásnál.
Fontos, hogy az újszülött együtt lehessen az édesanyjával, hogy korlátozás nélkül szophasson.
A kisbaba ne kapjon a szoptatás megkezdése előtt semmiféle táplálékot.
A helyes szoptatási testhelyzet és helyes szoptatási mód megtalálása döntő fontosságú.
Az édesanya bízzon önmagában, fontos a pozitív hozzáállás, az akarat, nem szabad feladni, sikerülni fog.
Hazaérkezést követően a sikeres szoptatás egyik záloga lehet, ha az anyának van segítsége az első néhány hétben, így lehetősége nyílik a pihenésre, a regenerálódásra és minden idejét gyermekének szentelheti, a szoptatásra, fejésre fordíthatja.

Szoptatás:

A legújabb módszertani ajánlás szerint a csecsemők igényeit optimálisan az élet első 6 hónapjában a kizárólagos szoptatás, anyatejes táplálás kielégíti. Az anyák 98 %-a képes lenne szoptatni gyermekét, ha megfelelő ismeretekkel, önbizalommal rendelkezne, és megfelelő családi és egészségügyi szakemberek részéről megnyilvánuló támogató segítséggel rendelkezne. Elérendő cél, hogy minden csecsemőt életének első félévében, de legalább 4 hónapos koráig szoptassák, és anyatejen kívül semmi egyéb táplálékot ne kapjon.

A szoptatás módja:

A szoptatás megfelelő módja a szoptatási problémák megelőzésének kulcsa. Valójában a legtöbb szoptatással összefüggő probléma a helytelen szoptatási módok következménye.

A megfelelő szoptatási mód mindig az anya kényelmes elhelyezkedésével kezdődik, hogy lazítani tudjon. Egyrészt azért, hogy képes legyen arra, hogy hosszú ideig erőfeszítés nélkül tudja csecsemőjét szoptatni, másrészt, ha a nem megfelelő testtartás következtében, az anya feszültté válik, akkor nehezen lép működésbe a tej kiürülési reflex (let-down), és ez a kevés anyatej látszatát is keltheti.

Bármilyen testhelyzet, testtartás, amely az anyának és a babának is kényelmes, az jó szoptatási helyzet. Nem szabad, hogy a szoptatás során az anya akár a vállában, akár a hátában feszülést érezzen.

Célszerű változtatni a szoptatási helyzeteket, mert ha különböző szögben tartja az anyuka a csecsemőt, a nyomás a mellbimbó különböző területére esik, és ez segíti megelőzni az érzékenységet.

Igény szerinti szoptatás:

Az utóbbi időben igen elterjedt az un. igény szerinti szoptatás, amely korlátozás nélküli, éjjel nappal egyaránt gyakori szoptatást jelent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csecsemő szinte egész nap, szinte félóránként szopik, és a mellen van.

Minden csecsemő más, van, aki 24 óra alatt 10-12 alkalommal is szopik és van, aki megelégszik a 6-8 alkalommal.

Jó és célszerű is a csecsemő igényeihez igazodni, és nem az órát figyelni, hogy mikor kell szoptatni. A szoptatások gyakoriságát általában rá lehet bízni a csecsemőre, hiszen ez az ő igénye szerint egy-egy napon belül és hosszabb időszakot tekintve is változó lehet. Ha elegendő az anyatej, akkor a csecsemők általában 1-2 héten belül áttérnek a 7-9 alkalommal való szopásra.

A nagyfokú engedékenység mellett is azért nem ajánlott a 2 óránál gyakoribb szoptatás, hiszen ez már esetleg a tejtermelés ellen is hat, pl. azáltal, hogy sem az anya, sem a csecsemő nem tud pihenni. Ha a csecsemő sír ez nem jelenti mindig azt, hogy éhes.

Honnan tudhatjuk, hogy elegendő-e az anyatej?

Elegendő az anyatej, ha:
A csecsemő egészségesnek látszik
24 óra alatt a csecsemő 4 óránál többet van fent, éber és aktív
A csecsemő csak anyatejet eszik, korlátozás nélkül szophat és legalább 6-szor szopik
A csecsemő helyesen szopik
A tej folyik
Ha nedves a pelenkája és a széklete laza, sárga és megfelelő gyakoriságú

Ha nincs elég anyatej:

Az egy mellből való szoptatásról áttérhetünk a 2 mellből való szoptatásra, de ennek meg van az a veszélye, hogy a csecsemő mindkét mellből csak a híg, könnyen ürülő anyatejet szopja ki.

Ilyen esetben mindig azzal a mellel kell kezdeni a szoptatást, amellyel abbahagyta, annak érdekében, hogy a csecsemő a zsírdúsabb tejhez is hozzájusson.

Ha így sem elegendő az anyatej, akkor lefejt anyatejjel lehet hozzátáplálni, amely lehet az édesanya saját anyateje és más anya teje.

Ki kaphat más anyától anyatejet?

Az anyáktól begyűjtött anyatejet a kórházakban ápolt, a csecsemőotthonokban nevelkedő és az otthon gondozott csecsemők kapják meg. Minden esetben igaz, általános szabályként elfogadott, hogy pótlásra csak akkor kerülhet sor, ha az édesanya saját csecsemőjét ellátni nem tudja. A részleteket elolvashatja az "Anyatej igénylése" oldalunkon van.

Kell-e fejni?

Ez az a kérdés, amelyben a szakemberek véleménye sem mindig azonos. Ma van, aki azt a nézetet vallja, hogy az igény szerinti szoptatás mellett nincs szükség további fejésre, mert a kereslet és a kínálat elve érvényesül. Ez sok esetben be is válik, de sok esetben nem és az anyatej túl korai elapadásához vezethet. Ilyenkor nincs tartalék a rendszerben, amelyhez fordulni lehet különböző problémák esetén. Lefejt tej csak akkor van, ha azt előzőleg lefejik.

Gondolok itt, például arra, hogy

Ha az anya egyedül marad a gyermekkel, már nincs segítsége, minden munkát neki kell elvégeznie, fáradt lesz és kevesebb lesz a teje.
Valaki megbetegszik a családban
Idegeskedés
Lelki megterhelés, szülés utáni hangulatváltozások, labilitás, stb.
Ezek sajnos mind-mind a tejtermelődés ellen ható tényezők.
Véleményem szerint minden anyukának meg kell tanulnia fejni, hiszen a fenti okon túl is bármikor előfordulhat, hogy erre szüksége lesz.

Milyen okok lehetnek ezek?

Ha a csecsemő túl gyenge a szopáshoz
Tejtermelés fokozása céljából
A baba fejlődése során egyre nagyobb mennyiségű táplálékot igényel, mely biztosítható számára a rendszeres szoptatással, majd az azt követő fejéssel. Normál esetben a 6.-8. hét végére érhető el az-az egy-egy alkalommal termelődő anyatej mennyiség, amely a szoptatás végéig elegendő.
Ha az emlő túltelitődött – ez általában a szülést követő 2.-5. napon történik meg, ilyenkor az anya a mellét fájdalmasnak, duzzadtnak, feszesnek, forrónak érzi. Ilyen túltelitődés később is előfordulhat, ha a csecsemő bármilyen ok miatt ritkábban eszik, vagy helytelen módon szopik.
Mellgyulladás megelőzése illetve gyógyítása céljából
Anyatejgyűjtés céljából
Tejtermelés fenntartása céljából, ha az anya és a csecsemője valamilyen ok miatt távol van egymástól, el vannak különítve, pl. betegség miatt

Meddig kell fejni?

Legalább 6-8 hétig, nappal minden szoptatást követően, abból a mellből kell fejni, amelyből a csecsemő szopott. A fejés ideje ne legyen több 20 percnél, illetve addig kell fejni, amíg a mell elfogadhatóan lazává válik és megkönnyebbül. Ezzel egy időben a másik mell fejésére akkor van szükség, ha az túltelitődik forró feszes, és kényelmetlen érzést okoz az anyának.

A 6. hét végére általában jól bejáródnak a tejcsatornák, az anya jól meg tanul szoptatni és fejni, ezt követően szükség szerint, az anya igényei szerint, illetve e fent felsorolt okok miatt kell vagy lehet fejni.

A fejés higiéniája:

Ha az anyának az a szándéka, hogy felhasználja a lefejt tejet, akkor nagyon fontos a higiéniai szabályok betartása. Ennek ki kell terjednie a mell tisztító lemosására és a kéz fertőtlenítésére, valamint a fejéshez használatos eszközök alapos tisztítására és fertőtlenítésére.

Miért fontos ez?

Ha nem ügyelnek a fejés körülményeire, az eszközök fertőtlenítésére, akkor az anyatejbe fejés közben a környezetből, a bőrünkről és az eszközökről nagyon sok baktérium kerül. Coliformátumú bélbaktériumok, staphilococcusok, és igen magas lehet a csírák száma is. Mivel az anyatej nagyon jó táptalaj, ezért a bekerült baktériumok nagyon gyorsan elszaporodnak. Ha a bekerült illetve elszaporodott baktériumok száma jelentős, akkor azok megbetegíthetik azt a csecsemőt, aki megkapja az anyatejet. Ezért ezeknek a higiéniai szabályoknak a betartására nem csak az anyatej másnak adásakor, de a saját gyermek érdekében is feltétlenül szükség van.

forrás: jelesnapok.hu, csaladinet.hu, heimpalkorhaz.hu

Oldal tetejére

Vissza augusztushoz