A kulturális örökség napjai
 

Szeptember harmadik hétvégéje a Kulturális örökség napjai, melynek minden évben valamilyen mottót választanak, mely arra utal, hogy az épületek történelmi emlékek, "üzenetek" a múltból.

A Kulturális Örökség Napjai (KÖN) ma már mozgalom, helyi önkormányzatok, közösségek, szakmai és a civil szervezetek vesznek részt benne, fognak össze, hogy bemutassák épített örökségüket. A részvétel egyúttal arra is jó alkalom, hogy önkéntesek és látogatók együtt ünnepeljék a helyi értékeket.

Az Európa Tanács védnökségével már ötven országban rendezik meg a hatalmas népszerűségnek örvendő Európai Örökség Napokat (European Heritage Days).

2003-ban az UNESCO elfogadta a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt (Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage). A mai napig valamivel több mint 130 ország csatlakozott a nemzetközi egyezményhez. A Magyar Parlament 2006-ban a XXXVIII. kihirdető törvény megalkotásával lehetővé tette az egyezmény ratifikálását, melynek eredményeképpen hazánk harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába.
A szellemi kulturális örökség egyezményhez csatlakozott országok - a részes államok - első közgyűlésén megválasztották a Kormányközi Bizottságot, melynek 2010-ig Magyarország is tagja lett. Az egyezmény egységes szemléletű megvalósítása érdekében 2008-ban a kormányközi bizottság párizsi ülésén létrehozták a Működési Irányelvek című dokumentumot.
A nemzetközi egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Mindennek érdekében a dokumentum különböző ajánlásokat fogalmaz meg az örökség számbavétele, nyilvántartása, különféle védőintézkedések bevezetése - például: oktatás, kutatás, dokumentálás - és az általános tudatosítás érdekében.

Világörökségeink:

Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987 + 2002)
Hollókő ófalu és környezete (1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995, 2000)
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000)
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
A tokaji történelmi borvidék történeti táj (2002)

A világörökség várományos lista

Az Esztergomi középkori vár (1993)
(Visegráddal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacím)
A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (1993)
A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (1993)
A Visegrádi királyi székhely és vadászterület (2000)
(Esztergommal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacím)
A tájház hálózat Magyarországon (2000)
A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (2000)
Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (2000)
(Lengyel, román, szlovák, ukrán és magyar sorozat-helyszín)
Komárom / Komarnoi erődrendszer (2007)
Tarnóc ősélőhely (2000)
Lechner Ödön független, pre-modern építészete (2008)
A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica  (2009)
(nemzetközi sorozatjelölés)

Örökségeink megnevezései:

Műemlék (M)

Olyan műemléki érték, amelyet a 2001.évi. LXIV. törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

Történeti kertek (mint műemlékek)

A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park; a kiemelkedő jelentőségű történeti kert műemlékké nyilvánítható. A történeti kertet lehetőleg eredeti rendeltetésének megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni.

Műemléki jelentőségű terület (MJT)

Műemléki jelentőségű területként műemléki védelemben részesül a település azon része, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva - védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját, és amelyet jogszabály ilyenként védetté nyilvánított.

Műemléki környezet (MK)

A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok – a törvény erejénél fogva – műemléki környezetnek minősülnek. Műemlék, illetve műemléki jelentőségű terület védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet.

Történeti táj (TT)

Történeti tájként műemléki védelemben részesül az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot, és amelyet jogszabály ilyenként védetté nyilvánított.

Utak, hidak

Műtárgyak:
magyar képzőművészeti tárgy
egyetemes képzőművészeti tárgy
iparművészeti tárgy
néprajzi tárgy
egyházi tárgy
kereskedelmi és vendéglátó ipari emlékanyag
orvostörténeti emlékanyag
műszaki és közlekedéstörténeti emlékanyag
egyéb történeti jellegű tárgy
könyvtári és levéltári dokumentumok, irodalmi emlékek
természettudományi emlékek

A magyar szellemi kulturális örökségről:

Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság feladata az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményének hazai szakmai megvalósítása és ennek koordinálása. Az igazgatóság olyan operatív szakmai szervezetként működik, amely összehangolja a szellemi kulturális örökséghez és annak hatékony megőrzéséhez kapcsolódó tevékenységeket és programokat. Összefogja az ezek megvalósításában részt vevő intézményeket és szervezeteket, illetve ösztönzi, elősegíti és koordinálja a szellemi kulturális örökség megőrzésével és védelmével kapcsolatos további teendőket. Biztosítja a szellemi kulturális örökség promócióját a folyamatos és széles körű tájékoztatás révén, valamint nyilvánossá teszi az egyezményből következő hazai feladatokat és a megvalósulás folyamatának eredményeit, hivatalos dokumentumait.
Ennek szellemében feladatai közé tartozik a készülő nemzeti jegyzék gondozása, szakmai hálózat kiépítése, szellemi kulturális örökség honlap üzemeltetése, oktatási programok kidolgozása, ismertetők készítése, konferenciák, továbbképzések szervezése.


Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére

Napjainkban minden közösség szembesül azzal a kérdéssel, hogyan őrizheti meg kulturális arculatát, önazonosságát. E ’felgyülemlett’ múlt az önbecsülés és mások megbecsülésének alapja.

A kulturális örökség megőrzésének szándéka az utóbbi évtizedekben mind több területre terjedt ki, az örökség fogalma árnyaltabbá vált, az állami - közösségi feladatvállalás erősödött. A kulturális örökség különböző fajtái (épített környezet, művészeti alkotások, történeti műtárgyak, régészeti leletek stb.) mellett immár az úgynevezett szellemi kulturális örökség is nemzetközi figyelemre számíthat. Megőrzése megkerülhetetlen és halaszthatatlan föladat, hiszen hatványozottan ki van téve az eltűnés veszélyének.

Az UNESCO 2003-ban nemzetközi egyezményt fogadott el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről. Az egyezményt az Országgyűlés a 2006. évi XXXVIII. törvénnyel kihirdette. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ennek szellemében hozzáfog a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének felépítéséhez. Első lépésként az egyes közösségek, csoportok vagy egyének azon szellemi javait kívánja összegyűjteni, dokumentálni és közismertté tenni, amelyeket a közösségi emlékezet és tudás részeként mint élő örökséget ismernek és gyakorolnak. Mindebben számít az érintettek kezdeményezésére, egyetértésére és részvételére.

Felhívom tehát a magyar kultúra iránt elkötelezett közösségeket, csoportokat és egyéneket, hogy vegyék számba élő vagy még feleleveníthető örökségüket, nemzedékeken át öröklődő szokásaikat, kifejezési formáikat és hagyományos ismereteiket. Ezek közül jelöljék ki azokat az elemeket, amelyeket A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe való fölvételre javasolnak. Az örökségelemek felvételét ünnepélyes keretek között hirdetjük ki. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hozzájárul a listára fölvett elemek megőrzéséhez, s közülük választjuk ki azokat, amelyeket Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára javasolunk.

A beadási határidő folyamatos, az elbírálás a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottságának üléseihez igazodik.

forrás: koh.hu, szellemiorokseg.hu, hirado.hu

Oldal tetejére

Vissza szeptemberhez