Kolumbusz napja

 

Kolumbusz napja október 12-én van, annak emlékére, hogy Kolumbusz Kristóf felfedezte 1492. október 12-én az újvilágot. Az Amerikai Egyesült Államokon kívül megemlékezéseket tartanak Közép- és Dél-Amerikában és Kanadában. Spanyolországban és Olaszországban ezen a napon körmeneteket és ünnepi istentiszteleteket, fesztiválokat és tűzijátékot tartanak.

A legnagyobb megtiszteltetés Kolumbusz számára az lett volna, ha róla nevezik el az újonnan felfedezett területeket. Martin Waldemüller fosztotta meg ettől. Ugyanis ő az 1507. április 25-én megjelent földrajzi munkájában rosszul azonosította az újvilág felfedezőjét, s Amerigo Vespucci olasz utazót nevezte meg. Mint írja, „…nem látom, miért ne nevezhetnénk el [azt a területet] felfedezőjéről, Americusról, egy éles elméjű férfiúról, mivel mind Európa, mind Ázsia nevüket nőkről kapták”.
 

Az Egyesült Államok korai időszakában Kolumbusz dicsőítése eléggé névleges volt. Esek Hopkins számára, amikor 1775 novemberében beiktatták a Continentális Tengerészet fővezéri tisztébe, kijelöltek egy négy hajóból álló flottillát, s az egyik hajó ezek közül Kolumbusz névre hallgatott.
 

A felfedező neve 11 évvel később a korszak egyik legjobb hírben álló folyóirata címében – The Columbian Magazine – tűnt fel 1790-ben – talán nem véletlenül – az az amerikai hajó kapta a Kolumbusz nevet, amely először, a bostoni kikötőből elindulva körbehajózta a Földet.

A 300. évforduló

Az első valódi ünnepséget 1792. október 12-én New York városban a Kolumbusz Rend néven számon tartott szervezet kezdeményezte és rendezte meg Amerika felfedezésének 300. évfordulója alkalmából. Alkalmi dekorációként felállítottak egy Kolumbusz-szobrot, és ünnepi vacsorát adtak Kolumbusz emlékének adózva. Ugyanezen a napon Baltimore-ban (Maryland) emlékművet állítottak a felfedező tiszteletére: angol téglából, cementlapokkal fedve.

Az 1792 és 1892 közötti időszakból nincs nyoma annak, hogy újabb ünnepi megemlékezések zajlottak volna a felfedezőre emlékezve. Ennek ellenére Kolumbusz neve és személye egyre népszerűbb lett: városokat, kerületeket, iskolákat neveztek el róla. A New York városban működő King’s Collage 1784-ben vette fel a Columbia Collage nevet (ma az Egyesült Államok egyik leghíresebb egyeteme). Ekkor keresztelték az épülő fővárost District of Columbia névre. Dél-Amerikában egy születő új nemzet és ország neveként jelent meg.

A 19. század első felére már két Kolumbusz-életrajz is megjelent, az első rövidebb Parson Weems, a másik Washington Irving tollából. 1876-ban Philadelphiában az Egyesült Államok függetlenségének 100. évfordulója alkalmából Kolumbusz tiszteletére is állítottak egy szobrot, melyet a város olasz polgárai kezdeményeztek, és ők is állták anyagi terheit.

Az első katolikus testvéri társaság 1882 februárjában alakult, s Kolumbusz Lovagjai-nak keresztelte önmagát. Egyébként e lovagoknak nagy szerepük lesz a későbbiekben abban, hogy a „felfedezés napja” hivatalos ünneppé válik.

A 400. évforduló

Kolumbusz San Salvador-i megérkezése 400. évfordulójának közeledte felkeltette azt a vágyat, hogy immáron évente rendezzenek Kolumbusz-ünnepségeket.

A Képviselőház 1890. február 24-i ülésén Chicago városát jelölte ki az 1892-re tervezett és Kolumbusznak „dedikált” világkiállítás színhelyéül. Benjamin Harrison elnök a költségvetésből nem kevesebb mint 10 millió dollárt ajánlott fel a vásár megrendezésére. Az ez alkalomból tett nyilatkozatában többek között a következőket mondja: „Én, Benjamin Harrison, az Amerikai Egyesült Államok elnöke… kijelölöm 1892. október 12-e pénteket, Amerika felfedezésének 400. évfordulóját mint ünnepnapot az Amerikai Egyesült Államok összes polgárai számára. Azon a napon az emberek hagyják abba a fárasztó munkát, és ha lehetséges, szenteljék magukat olyan tevékenységeknek, amelyek a leginkább kifejezik a felfedező iránti tiszteletet, és értékelik az amerikai élet négy teljes évszázadának nagy vívmányait. Kolumbuszt saját korában a haladás és a vívmányok úttörőjeként tartották számon. Korunkban a felvilágosodás lelkének a legkiemelkedőbb és legüdvözítőbb jellegzetessége az oktatási rendszer egyetemessé válása, s ezért különösképpen megfelelő, ha az iskolákat tesszük az ünnepnap bemutatásának középpontjába. Lebegjen a nemzeti zászló országunk minden iskolája felett, és legyenek az iskolai rendezvények olyanok, hogy hassanak fiataljainkra az amerikai állampolgársággal járó hazafias kötelességek. A templomokban és más gyülekező helyeken fejeződjön ki az isteni gondviselés, az álhatatos hitű felfedező, az isteni gondosság és iránymutatás iránti hála, mellyel irányította történelmünket, s gazdagon megáldotta népünket.”

Sajnos a kiállítás épületei nem készültek el teljesen az 1892-es megnyitóra, s ezért a kiállítás hivatalos megnyitójára 1893. május 1-jén került sor.

Ennek ellenére az 1892-es év is bővelkedett ünneplésekben. A pápai enciklika ünnepélyes misét rendelt el Spanyolország, Olaszország és az amerikai kontinens templomaiban.

1892. augusztus 3-án Kolumbusz elindulásának emlékére a helyszínen, Huelvában kezdődött a három hónapon át tartó spanyolországi ünnepségek sora. Először korhű jelmezekbe öltözött díszmenet vonult végig az utcákon, melyet a régens királyné és a király a palota ablakából szemlélt. A kikötőbe érve eljátszották Kolumbusz útra kelését. Ügyelve a részletekre is, elkészítették Kolumbusz fő hajójának, a Santa María-nak hű mását, amely ezzel irányt is vett a világkiállítás színhelye felé.

A történeti hűségre igen csak adni kívánó amerikaiakat egy norvég hajó is várja majdan Chicagóban. A „Viking”-et, már 1892-ben útnak indították Norvégiából, ezzel adózván Amerika feledésbe merült, majd újra felfedezett első hódítóinak, a normannoknak.

Visszatérve az Amerikai Egyesült Államokhoz, a New York városban tartott ünnepségekről kell megemlékeznünk. New York városban, a Central Park nyugati sarkán állították fel Kolumbusz szobrát az olasz állampolgárok adakozásából, mellyel a 400. évforduló alkalmából kívántak emléket állítani a felfedezőnek. A 77 láb magas gránitoszlopot hajóorrok domborművei díszítik, és legtetején áll Kolumbusz szobra. Az oszlop alapzatán egy szárnyas fiúgyermek áll egy földgömböt vizsgálgatva, mellette két bronz dombormű mutatja be a felfedező elindulását Spanyolországból, illetve megérkezését az Újvilágba. (Egyébként két évvel később a Central Parkban is felállítottak egy bronz Kolumbusz-szobrot.)

1893. május elsején, tehát jóval később, mint az évforduló napja, megnyílt végre a chicagói világkiállítás, még mindig a 400 éves jubileum jegyében. Ennek ellenére óriási sikere volt: mintegy húsz millióan látogatták meg. A kiállítás egyik fő látványossága, Frederick Monnies munkája, egy óriási szökőkút volt a Tisztelet terén. A művész egy hatalmas allegorikus kompozícióban jelenítette meg a felfedezés jelentőségét. Kolumbusz, mintegy istenséggé magasztosulva, egy hófehér hajó felett trónolva, körülvéve 27 óriási figurával, fogadja a Művészet, a Zene és az Építészet hódolatát.

A kiállítás, amelyet chicagói világkiállítás néven ismert meg a világ, 1893. október 30-án zárta be kapuit. A Vasárnapi újság cikkírója a kiállítás egyik fő érdemeként az összhatás egységét említi. Számára olyannak látszott „mintha örök időkre épült volna”. A sors iróniája, hogy röviddel ezután, 1894 januárjában leégett a vásár területe és épületeinek nagy része.

Kolumbusz napja és a nemzeti indentitás

A 20. század első évtizedeiben a Kolumbusz Lovagjai szervezet tagjai ismételten sürgették az állami törvényhozást, hogy nyilvánítsa október 12-ét állami ünneppé. 1905-ben Colorado állam kormányzója nyilatkozatban hívta fel az állam lakóit arra, hogy emlékezzenek meg e „jeles” napról. A következő évben Chicago város polgármestere tett hasonló tárgyú nyilatkozatot.

Az első állam, amely a törvényhozásban is elismertette Kolumbusz napját mint állami ünnepet, New York volt. 1909-ben New York állam az első hivatalos Kolumbusz-napot nagy csinnadrattával ünnepelte. Két olasz tengerjáró hajó érkezett eme neves napra, s személyzetük, a több mint hatvan amerikai–olasz szervezet tagjaival együtt, részt vett azon a felvonuláson, melyet a Kolumbusz-szobor körül rendeztek. A Hudson folyón Kolumbusz három hajójának rekonstruált másolataiban gyönyörködhettek a bámészkodók. Este az állam kormányzója, Charles Evans Hughes, beszédet intézett Kolumbusz Lovagjaihoz és más szervezetek tagjaihoz a Carnegie Hallban.

Néhány éven belül több mint harminc állam követte New York példáját. Igaz, nem mindegyik őrizte meg a Kolumbusz-nap elnevezést, hanem például Wisconsinban a Földre lépés napjaként, Észak-Dakotában és Indianában a Felfedezés napjaként ünneplik, míg Floridában összekapcsolódott a Farmerek napjával, Alabamában a Testvériség napjának nevezett ünnepségekkel.

1934-ben Franklin D. Roosevelt elnök sürgette a napnak az egész nemzetre kiterjedő megünneplését. 1937-ben kiadott nyilatkozatában minden év október 12-ét Kolumbusz napjaként jelölte, meg: „Felhívom az Amerikai Egyesült Államok népét, hogy ünnepelje meg a napot megfelelő módon az iskolákban, a templomokban és minden erre méltó helyen.”

1968-ig kellett azonban várni ahhoz, hogy a szövetségi kormány is hivatalos állami ünneppé nyilvánítsa. Lyndon B. Johnson elnök írta alá azt a törvényt, amely általában is rendezte az állami ünnepek rendjét, s bevezette az ún. háromnapos hétvégét, ami annyit jelent, hogy a munkaszüneti vagy ünnepnapot a hozzá legközelebb eső hétfői napra teszik, attól függetlenül, hogy az valójában a hét melyik napjára esik, s amely szerint október 12., Kolumbusz napja nemzeti ünnep, megünneplésére október második hétfőjén kerül sor.

1971-ben lépett életbe e törvény, de hatása először csak a szövetségi igazgatás központjában, Washington DC-ben érvényesült, majd fokozatosan a többi állam is bevezette a saját ünnepnapjaira vonatkozó törvényei közé.
 

Ünneplési kiskáté

A Kolumbusz-nap megünneplésének számtalan formája van az Amerikai Egyesült Államokban. A legtöbb helyi igazgatási szervezet maga támogatja és szervezi a különböző programokat, a nap fényét emelendő, és minden iskolában tartanak megemlékezéseket. A legnépszerűbb események közé a felvonulások, hazafias megemlékezések és az ünnepi beszédek tartoznak.

New York városban a 5th Avenue-n rendezett hatalmas felvonulás immár hagyománnyá vált. Több mint százezer ember vesz részt rajta, köztük a Kolumbusz Lovagjai és az amerikai–olasz szervezetek tagjai korhű jelmezekbe öltözve. A helyi, az állami és a szövetségi politikai vezetők és más személyiségek vagy együtt menetelnek a felvonulókkal, vagy hivatalosan üdvözlik őket. Este pedig a város egyik legnagyobb szállodájában Kolumbusz-napi ünnepi fogadást és vacsorát rendeznek – számos díszvendég részvételével – a nagy spanyol tiszteletére. Ennek bevételét egyébként a Kolumbusz-ösztöndíj fenntartására fordítják.

Bostonban a nap rendszerint ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd a helyi tanács tisztviselői koszorút helyeznek el Kolumbusz szobránál. Ezután ők is csatlakoznak a grandiózus felvonuláshoz, amelyen együttesek, veteránszervezetek, katonai egységek és mások vesznek részt. A felvonulás, melyen kb. nyolcezren menetelnek együtt, mintegy 6 km-es utat jár be. E napon, csakúgy, mint New Yorkban, a politikusok fontos szerepet játszanak.

A New Jersey állam tengerpartján lévő Asbury parkban minden évben eljátsszák Kolumbusz megérkezését az október 12-hez legközelebb eső vasárnapon. Amint a helyi zenekar belekezd a megfelelő zenébe, kezdetét veszi a program Kolumbusz – akit egy városi alkalmazott személyesít meg – érkezésével és csónakból való kiszállásával. „Indiánok” tűnnek elő egy „falu”-ból, a partra telepszenek és üdvözlik a felfedezőt. Az egybegyűltek azután ünnepi beszédeket hallgathatnak, néha az olasz kormány képviseletében is felszólal valaki, majd a helyi Itália Fiai szervezet egyik tagja megkoszorúzza Kolumbusz mellszobrát.

Los Angeles-ben október 12-én a városi tanács épülete felett olasz zászló lebeg, és az ünnepélyes zászlófelvonáson rendszerint olasz származású amerikai filmcsillagok vesznek részt.

San Franciscóban a Kolumbusz napja tiszteletére rendezett felvonulás és az olasz Fiesta közösen emlékezik meg az újvilág felfedezéséről. Az október 12-ét megelőző héten eljátsszák Izabella királynő megkoronázását, és a tengerparti kavalkádban megelevenednek Kolumbusz életének főbb állomásai. Tipikusnak tekinthető, hogy itt is megemlékezések sora zajlik Kolumbusz szobránál, és este bankettet is adnak.

Az Ohio állambeli Kolumbusz – e város kapta legkésőbb a felfedező nevét – négynapos ünnepségsorozattal emlékezik a névadóra, felvonulások, tűzijáték és a legkülönfélébb látványosságok keretében. Természetesen itt is áll Kolumbusz-szobor. Érdekessége, hogy a 20 láb magas, hétezer font súlyú bronzszobrot Genova ajándékozta 1954-ben Kolumbusznak.

forrás: tankonyvtar.hu

Oldal tetejére

Vissza októberhez