A kenyér világnapja

Nem sokan tudják, hogy a kenyér napját is megüli a világ minden év október 16-án.
Pedig élelmezésünkben nagyon fontos szerepet játszik.
 

A Pékek Világszövetsége 2001. évi kongresszusa döntött arról, hogy minden év október 16-án megünneplik a Kenyér Világnapját elsősorban Európában. A cél, hogy bemutassák a világ legfontosabb élelmezési cikkének jelentőségét és a kenyeret sütő pékek munkáját.

A világnapot már közel harminc ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

A véletlen különös játéka, hogy e napon született 1865-ben a híres magyar növénynemesítő, a világhírű bánkúti búza megteremtője, Baross László is.

 A világnapon nemcsak a pékeket ünnepeljük, hanem a búzát előállító gazdálkodó parasztot is. Bár Magyarországon a tradicionális kenyérünnep Szent István napjához, augusztus 20-ához kötődik, ezen a világnapon 2004 óta a Magyar Pékszövetség kiválaszt az ország területén több gyermekintézményt, szociális és idősotthont, ahol mindenkit megajándékoznak termékeikkel.

A Kárpát-medencében évszázadokon át a teljesre őrölt, némileg átszitált lisztből sütötték a legtöbb és legjobb kenyeret. A szegényebb réteg azonban - a súlycsökkenést elkerülendő - nem nagyon szitáltatta a lisztet, a pórnépnek a fekete kenyér volt a mindennapi betevője.

Ma már a boltokban kapható több tucatféle kenyér közül még azok is találnak megfelelőt, akik féltik alakjukat és egészségüket. A magyar sütőipar múltját bemutató Kenyérmúzeum Komáromban, a Monostori Erődben található.
 

A GfK Hungária összegző Pékáru tanulmánya szerint a pékárukból forgalmazott érték 2011-ben mintegy tizedével nőtt – ám nem a fogyasztás, hanem az átlagárak emelkedése okán. Egy magyar háztartás jellemzően 5-6 naponta vesz 2 kilogramm kenyeret, főként a hazai láncok valamely kisebb üzletében, független kisboltban, vagy pékségben.

Az alapélelmiszernek számító kenyérből, kifliből, zsemléből gyakorlatilag minden háztartás vásárol, de a sós és édes péksüteményeket vásárló háztartások aránya is eléri a 90 százalékot. A legkedveltebb húsz élelmiszer listáján is helyet kapnak a különböző pékáruk: a zsemle- és kiflifélék a kilencedik, a fehér kenyér a 16. helyen szerepel.

Kenyér átlagosan 5-6 naponta kerül a háztartások kosarába, és az egy alkalommal megvásárolt mennyiség 2 kilogramm. A továbbra is legkeresettebb fehér kenyér adja a kategória árbevételének kétharmadát. Némileg erősödött a félbarna kenyér pozíciója: 100 forintból 21 forintot erre a kenyérfajtára költenek a háztartások. Az egészségesebb hírében álló barna kenyér, rozskenyér, teljes kiőrlésű kenyér a forgalomból csak elenyésző mértékben részesül.

Zsemlét és kiflit átlagosan másfél hetente vásárolnak a háztartások, és egy alkalommal 13-14 darabot. Zsemlét sokkal szívesebben fogyasztanak a magyarok mint kiflit: minden eladott 10 darab pékáruból hét zsemle és három kifli. Zsemlék közül a vizes változat, kiflik közül pedig a vizes és tejes típusok a legkeresettebbek.

forrás: stop.hu, piackutatasok.hu

Vissza októberhez