Történelem
Első ilyen elemzés 1832-ben született Párizsban, majd 1854-ben Londonban, melyek témája a kolera járvány elterjedésének földrajzi összefüggése volt.
A XX. század elején aztán kialakult a rétegábrázolás, ami egy földrajzi területet ölelt fel más-más szempontból, például a vízgazdálkodás, növényzet.
A számítógépek szoftverfejlesztése révén létrejött a GIS, amely a rétegeket adatbázisban dolgozta fel (1960). Az elemzés adatbázis már tartalmazta a talaj-, mezőgazdasági-, vízi-, erdészeti-, a népességi információkat, ugyanarra a földrajzi területre, meghatározott skálán.
1964-ben megszületett a szoftver, melyet fontos elméleti adatot térbeli kezelésére fejlesztettek ki, majd 1970-es években lehetővé tették kutatóközpontok, egyetemek, vállalatok részére is a hozzáférést (1980-).
A 20. században, a technika fejlődésével kialakult az egységes és szabványosított forma, mely a felhasználókat arra ösztönzi, hogy adataikat tegyék nyilvánossá az interneten, és tartalmazza az adatok formátumát és a beviteli szabványokat.
Térinformatikai konferenciát első ízbe 1996-ban tartottak.
Újabban egyre több ingyenes, nyílt forráskódú GIS csomag fut számos operációs rendszerben, ami testre szabható egyes feladatok ellátására.
Egyre több térinformatikai és térképészeti alkalmazásokat tesznek elérhető a világhálón.
Megfogalmazások:
Amit a térinformatika megválaszol: hol van, mi van ott és mi történik akkor, ha...?
Olyan rendszer, mely olyan adatokat gyűjt, tárol, ellenőriz, integrál, kezel, elemez és megmutat, amelyek térbeli szempontból a Földhöz kötöttek. (Chorley, 1987).
Automatizált rendszer, mely térbeli adatokat gyűjt, tárol, visszakeres, elemez és megmutat. (Clarke, 1990)
Információs rendszer, amit olyan adatokkal való munkára terveztek, amelyek térbeli vagy földrajzi koordinátákkal vannak összekapcsolva. Más szavakkal a GIS egyrészt egy speciális adatbank rendszer, speciális térbeli vonatkozásokkal rendelkező adatokkal, másrészt egy utasításkészlet, amely ezekkel az adatokkal dolgozni képes. (Star and Estes, 1990)
A GIS egyidejűleg teleszkópja, mikroszkópja, számítógépe és xerox-gépe a térbeli adatok elemzésének és szintézisének. (Abler, 1988)
Alkalmazási területek:
Lehetetlen vállalkozás minden térinformatikai alkalmazást számba venni. Arról van ugyanis szó, hogy a térinformatika egy olyan „szerszámos láda”, amelyet mindenki másképp használ és alkalmazásában nagy szerepe van a kreativitásnak. Ha ugyanazt a néhány eszközt kezébe adjuk egy művésznek, szobor lesz a fából; ha odaadjuk egy asztalosnak, szék lesz belőle. Hasonlóan működök a térinformatika alkalmazása is. A tudományágakat úgy lehet mégis áttekinteni, hogy megpróbáljuk valamilyen szempont szerint a használatukat csoportosítani.
Geodézia
Szoftver
Menedzsment
Informatika
Útvonaltervezés
Térkép
Adatbázisok
Demográfia
Céginformációk......
forrás: tankonyvtar.hu, wikipedia.org, rudaskarig.hu