Magyarországon 1986 óta november 27-én ünnepeljük a véradókat (donorokat).
Emlékezzünk meg mindazokról, akik véradásukkal megmentik sok más ember életét.
Mi a vér?
A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet. Kevert testüregű állatoknál megfelelője a hemolympha. Fő feladatai az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása. Ezen kívül fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában és a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér speciális, folyékony sejt közötti állománnyal rendelkező szövet.
A vér erekben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (visszerek). Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből megközelítőleg 0,5 liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik. Ez a vérraktár a következő szervek tágult vénáiban található: máj (200-300 ml), lép, az egyéb hasi szervektől (főként a belektől) eredő vénák, bőr alatti vénás fonatok, tüdők, szív. Tehát egy egészséges ember szervezete fél liter vér elvesztését tudja azonnal pótolni anélkül, hogy szövetkárosodás lépne fel. Emiatt van, hogy a véradóktól 0,45 liter vért (+ néhány millilitert laborvizsgálatokhoz) vesznek le egy alkalommal. Az elhasznált tartalékvért a szervezet néhány nap alatt pótolja.
Mi a véradás?
A véradás az a segítségnyújtás, amikor önkéntesen, saját vérünkből csekély mennyiséget más személy számára felajánlunk úgy, hogy az alkalmas legyen a beteg gyógyítására.
Véradó lehet mindenki, aki egészséges betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kg.
Nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért. Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie
A véradás alkalmával steril vérvételi zsákba, egyszer használatos tű segítségével 4,5 deciliter teljes vért vesznek le (egy egység/1E), és egy keveset a vizsgálathoz mintacsövekbe.
A levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér 3 beteg életén segíthet.
Mi a művér? (feltaláló: Dr. Horváth István, 2003)
A különleges folyadék állati vagy emberi vérből készül, de az oxigén szállításáért felelős hemoglobint titkos és már nemzetközileg is szabadalmaztatott módszerrel "újracsomagolják". A művér vércsoporttól függetlenül bárkinek beadható. A művér egy olyan műagyag, amiben semmilyen művi nincsen, hiszen csupa természetes anyagot használnak fel az előállítása során, illetve a végtermék produkálásakor. Mik ezek a természetes anyagok? A legfontosabb a gázok szállítására alkalmas hemoglobin. A művér beadása semmi más, mint a hemoglobinnak olyan bevitele a szervezetbe, amit a szervezet szűrőrendszere nem enged át. A különbség, hogy a hemoglobin nem a vörösvérsejtekben van –mint eredetileg. Hanem, „újracsomagolták”. A koleszterinhálóba font hemoglobin ugyanúgy képes oxigénnel ellátni a szervezetet, mint a vörös vértestek. Az enzimek sem tudják megtámadni azt a „gömböt”, amiben a hemoglobin van, hiszen a koleszterin emészthetetlen. Már por alakban is rendelkezésre áll. Ez a por nagyon hosszú ideig tárolható, de ebben a formában nem hat hétig, hanem sokkal - sokkal hosszabb ideig tárolható és ebből a művérporból, ha hozzáadjuk a megfelelő folyadékot - akkor elő lehet állítani a vért.
Így baleseteknél a mentőkben is azonnal vért lehetne készíteni a betegnek- a kutatások még folynak állatkísérletekkel, hogy alapanyagként ne az emberi vér szolgáljon.
Hol adhatunk vért?
A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente több mint 430 ezer egység vérre van szükség. Ehhez évente közel fél millió önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják beteg embertársaink.
Véradás-szervezési tevékenységünket az Országos Vérellátó Szolgálattal megkötött Együttműködési Szerződés alapján végezzük. Szervezeteink a véradónapok szervezését donortoborzó tervek alapján, a heti egyenletes vérellátás biztosításának figyelembevételével végzik. Az elmúlt évben (2011) több mint 11.000 véradó eseményen 448.905 véradó jelent meg, hogy segítsen beteg embertársain. 2011-ben 58.962 volt az új véradók száma.
A Magyar Vöröskereszt szervezői prioritásként kezelik a lakosság részvételi arányának emelését, ezen belül is a 18. életévüket betöltött fiatalok megnyerését.
A gyógyításhoz nélkülözhetetlen vér semmi mással nem pótolható, mert élő anyag!
Egyetlen véradással három betegen segíthet: a levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül.
A véradás egyben szűrővizsgálat is (kötelező tesztek a HIV, Hepatitisz-B, Hepatitsz-C, szifilisz kimutatás és a vércsoport meghatározás).
A nők évente négyszer, férfiak évente ötször adhatnak vért. Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie.
Hogyan zajlik a véradás?
A véradás alkalmával steril vérvételi zsákba, egyszer használatos tű segítségével 4,5 deciliter teljes vért vesznek le (egy egység/1E), és egy keveset a vizsgálathoz mintacsövekbe.
A véradás 30-45 percet vesz igénybe, adatfelvétellel és kivizsgálással együtt statisztikailag kimutatható, hogy a legtöbb vérre ma már a daganatos betegek kezeléséhez van szükség. Ezt követik a különböző sebészeti beavatkozások. A sport-és közlekedési balesetek miatti sérülések csak a negyedik helyen állnak. A nagy vérigény elsősorban az orvostudomány fejlődésének a következménye: sok korszerű műtét, szervátültetés, a rosszindulatú betegségek (leukémia, daganatok) kezelése csak a korszerű transzfúziós lehetőségek birtokában lehetséges.
A vörösvértestek (eritrociták)sajátos bikonkáv korongok. A vörös csontvelőben képződnek (másodpercenként 2,4 millió!), fejlődésük, érésük kb. 7 napig tart. Nevezik vörösvérsejteknek is; bár az embereknél (és az emlősöknél) ez nem szerencsés, mivel a vörösvértestek nem tartalmaznak sejtmagot és a sejtszervecskéik többségét is elvesztették. (Az angolszász nyelvterületen viszont ez terjedt el). Mivel fejlődésük során sejtmagjuk kilökődik, helyesebb vörösvértestként hivatkozni rájuk. (Ez csak az emlősökre jellemző, halaknak, kétéltűeknek magvas vörösvérsejtjei vannak.) A képzésüket serkentő fontos hormon a veséből (és májból) származó eritropoetin. Számuk egy felnőtt ember 1 μl vérében átlagosan 4-5 millió. A férfiaknak általában valamivel több (4,4-5,5 millió /μl ), mint a nőknek (3,8-5,2 millió / μl). (Ez a lakóhely/általános tartózkodási hely tengerszint feletti magasságától is függ.) Átmérőjük átlagosan 7,2 μm, legnagyobb vastagságuk (szélen) 2,2 μm. A vörösvértestek szállítják az oxigént, de szerepük van a szén-dioxid szállításában is. Érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, amelyek vastartalmuknál fogva oxigénmolekula szállítására képesek. Szárazanyag-tartalmuk 90%-a hemoglobin. A vörösvértestek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le. A vér alakos elemeinek a 99,9%-át adják. A vér térfogatának mintegy 45%-át teszik ki, ez az ún. hematokrit érték.
Vérkeringés:
Vörös= oxigéndús vér
Kék= oxigénszegény vér
A fehérvérsejtek
A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy sejtmagjuk van, önálló mozgásra képesek (állábak), plazmájuk színtelen. A szervezet védekezésében, és a felesleges sejttörmelékek ill. más, vérplazmában oldhatatlan anyagok eltávolításában van szerepük. Egy felnőtt ember 1 μl vérében, a különböző típusokat összesítve, átlagosan 4000-10000 fehérvérsejt található.
Három csoportjuk van:
granulociták:
A granulociták (vagy polimorfonukleáris fagociták; mikrofágok) a vöröscsontvelőben keletkeznek. A vérben és a szövetekben is előfordulnak, ugyanis képesek az erek falán kilépni. Méretük 9-12 μm. A neutrofilek kis méretű idegen anyagokat kebeleznek be (endocitózis). Az eozinofilek és a bazofilek különböző túlérzékenységi reakciókban játszanak szerepet.
monociták:
A monociták nagyobb méretűek, mint a granulociták (átlagosan 20 μm). Szintén a vöröscsontvelőben képződnek. Az érett sejtek kivándorolnak a szövetekbe, ezeket szöveti makrofágoknak nevezzük. Mint nevük is mutatja, nagyobb méretű idegen anyagok bekebelezésére is képesek, szerepük van a sejtes (celluláris) immunválaszban is.
limfociták:
A limfociták (nyiroksejtek) szintén a vörös csontvelőben termelődnek, ám a nyirokszervekben, (nyirokrendszerben) folytatják fejlődésüket, méretük kb. 6-7 μm. Három fő típusuk a T- és a B-limfociták, valamint a természetes ölősejtek (natural killer sejtek, NK-sejtek). A T-limfociták a csecsemőmirigyben (Thymus) válnak éretté, innen a nevük.
A vérlemezkék:
A lencse alakú vérlemezkék (trombociták) is a vöröscsontvelőben keletkeznek, a poliploid megakariociták feldarabolódásával. Sejtmagjuk nincs. Átlagos élettartamuk egészséges ember keringésében mintegy 9-11 nap. Méretük megközelítőleg 2-5 μm, átlagosan 150-400 ezer van belőlük mm³-enként. Elsődleges szerepük a vérzéscsillapításban van. A vérerek vagy véredények sérülésekor, a levegővel való érintkezés következtében a vérlemezkék szétesnek, majd bonyolult vegyi folyamatok révén alvadékot képeznek, mely megakadályozza a további vérzést. A sérülés helyén keletkezett véralvadék hálózatos fehérje, melyben felgyülemlenek a fehér- és vörösvérsejtek, és belőlük var képződik. A véralvadékból kiszivárgó sárgás folyadék a vérszérum, népies nevén vérsavó.
Vérplazma:
A vérplazma kb. 90%-ban vizet tartalmaz. 10%-a a vízben oldott ionok és szerves molekulák. Az ionok közül leggyakrabban a nátrium, kálium és kalcium kationok, ill. a klorid és hidrogén-karbonát anionok fordulnak elő. Kisebb szerves molekulák közül megtalálható benne glükóz, aminosavak, karbamid és húgysav. A vérplazma nagy mennyiségben tartalmaz ún. plazmafehérjéket is. Ezeknek három nagy csoportjukat különböztetjük meg:
albuminok:
tisztán aminosavból épülnek fel, a vér ozmózisos jelenségeiben ill. számos hidrofób vegyület szállításában van szerepük.
globulinok:
összetett fehérjék, fontosak különböző anyagok szállításában és a szervezet védekezésében is (lásd: immunrendszer).
fibrinogén:
a véralvadásban van szerepe.
A fibrinogénmentes vérplazmát vérsavónak (szérum) nevezzük. E megkülönböztetésnek az az oka, hogy, a vérszérum, szemben a plazmával, nem alvad meg.
olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.
Nemzetközi nap:
olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.
Nemzeti ünnep:
olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg, Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.
Emléknap:
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.
Jeles nap:
olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Januári ünnepek
Februári ünnepek
Márciusi ünnepek
Áprilisi ünnepek
Májusi ünnepek
Júniusi ünnepek
Júliusi ünnepek
Augusztusi ünnepek
Szeptemberi ünnepek
Októberi ünnepek
Novemberi ünnepek
Decemberi ünnepek
Vissza novemberhez
