Magyar véradók (donorok) napja

Magyarországon 1986 óta november 27-én ünnepeljük a véradókat (donorokat).

Emlékezzünk meg mindazokról, akik véradásukkal megmentik sok más ember életét.

Mi a vér?

A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet. Kevert testüregű állatoknál megfelelője a hemolympha. Fő feladatai az oxigén és a szén-dioxid, a tápanyagok és a víz, valamint az oldott anyagcseretermékek szállítása. Ezen kívül fontos szerepe van az immunreakcióknál, a hormonok szállításában és a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér speciális, folyékony sejt közötti állománnyal rendelkező szövet.

Felépítése:

1. Sejtes elemek:

      1. 1 - vörösvértestek
      1. 2 - fehérvérsejtek:

               1. 2. 1 - neutrofil, eozinofil és bazofil granulociták
               1. 2. 2 - monociták
               1. 2. 3 - limfociták

     1. 3 - vérlemezkék

2. Vérplazma

A vér erekben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (visszerek). Egy felnőtt embernek átlagosan 5 liter vére van, ebből megközelítőleg 0,5 liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik. Ez a vérraktár a következő szervek tágult vénáiban található: máj (200-300 ml), lép, az egyéb hasi szervektől (főként a belektől) eredő vénák, bőr alatti vénás fonatok, tüdők, szív. Tehát egy egészséges ember szervezete fél liter vér elvesztését tudja azonnal pótolni anélkül, hogy szövetkárosodás lépne fel. Emiatt van, hogy a véradóktól 0,45 liter vért (+ néhány millilitert laborvizsgálatokhoz) vesznek le egy alkalommal. Az elhasznált tartalékvért a szervezet néhány nap alatt pótolja.

Mi a véradás?

A véradás az a segítségnyújtás, amikor önkéntesen, saját vérünkből csekély mennyiséget más személy számára felajánlunk úgy, hogy az alkalmas legyen a beteg gyógyítására.

Véradó lehet mindenki, aki egészséges betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kg.

Nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért. Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie

A véradás alkalmával steril vérvételi zsákba, egyszer használatos tű segítségével 4,5 deciliter teljes vért vesznek le (egy egység/1E), és egy keveset a vizsgálathoz mintacsövekbe.

A levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér 3 beteg életén segíthet.

Mi a művér? (feltaláló: Dr. Horváth István, 2003)

A különleges folyadék állati vagy emberi vérből készül, de az oxigén szállításáért felelős hemoglobint titkos és már nemzetközileg is szabadalmaztatott módszerrel "újracsomagolják". A művér vércsoporttól függetlenül bárkinek beadható. A művér egy olyan műagyag, amiben semmilyen művi nincsen, hiszen csupa természetes anyagot használnak fel az előállítása során, illetve a végtermék produkálásakor. Mik ezek a természetes anyagok? A legfontosabb a gázok szállítására alkalmas hemoglobin. A művér beadása semmi más, mint a hemoglobinnak olyan bevitele a szervezetbe, amit a szervezet szűrőrendszere nem enged át. A különbség, hogy a hemoglobin nem a vörösvérsejtekben van –mint eredetileg. Hanem, „újracsomagolták”. A koleszterinhálóba font hemoglobin ugyanúgy képes oxigénnel ellátni a szervezetet, mint a vörös vértestek. Az enzimek sem tudják megtámadni azt a „gömböt”, amiben a hemoglobin van, hiszen a koleszterin emészthetetlen. Már por alakban is rendelkezésre áll. Ez a por nagyon hosszú ideig tárolható, de ebben a formában nem hat hétig, hanem sokkal - sokkal hosszabb ideig tárolható és ebből a művérporból, ha hozzáadjuk a megfelelő folyadékot - akkor elő lehet állítani a vért.

Így baleseteknél a mentőkben is azonnal vért lehetne készíteni a betegnek- a kutatások még folynak állatkísérletekkel, hogy alapanyagként ne az emberi vér szolgáljon.

Hol adhatunk vért?

A Magyar Vöröskereszt 1939 óta vesz részt a térítésmentes véradás szervezésében. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente több mint 430 ezer egység vérre van szükség. Ehhez évente közel fél millió önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják beteg embertársaink.

Véradás-szervezési tevékenységünket az Országos Vérellátó Szolgálattal megkötött Együttműködési Szerződés alapján végezzük. Szervezeteink a véradónapok szervezését donortoborzó tervek alapján, a heti egyenletes vérellátás biztosításának figyelembevételével végzik. Az elmúlt évben (2011) több mint 11.000 véradó eseményen 448.905 véradó jelent meg, hogy segítsen beteg embertársain. 2011-ben 58.962 volt az új véradók száma.

A Magyar Vöröskereszt szervezői prioritásként kezelik a lakosság részvételi arányának emelését, ezen belül is a 18. életévüket betöltött fiatalok megnyerését.

A gyógyításhoz nélkülözhetetlen vér semmi mással nem pótolható, mert élő anyag!

Egyetlen véradással három betegen segíthet: a levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül.

A véradás egyben szűrővizsgálat is (kötelező tesztek a HIV, Hepatitisz-B, Hepatitsz-C, szifilisz kimutatás és a vércsoport meghatározás).

A nők évente négyszer, férfiak évente ötször adhatnak vért. Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie.

Hogyan zajlik a véradás?

A véradás alkalmával steril vérvételi zsákba, egyszer használatos tű segítségével 4,5 deciliter teljes vért vesznek le (egy egység/1E), és egy keveset a vizsgálathoz mintacsövekbe.

A véradás 30-45 percet vesz igénybe, adatfelvétellel és kivizsgálással együtt statisztikailag kimutatható, hogy a legtöbb vérre ma már a daganatos betegek kezeléséhez van szükség. Ezt követik a különböző sebészeti beavatkozások. A sport-és közlekedési balesetek miatti sérülések csak a negyedik helyen állnak. A nagy vérigény elsősorban az orvostudomány fejlődésének a következménye: sok korszerű műtét, szervátültetés, a rosszindulatú betegségek (leukémia, daganatok) kezelése csak a korszerű transzfúziós lehetőségek birtokában lehetséges.

Véradó helyek megyénként:

http://www.veradas.hu/Table/Megyei-v%C3%A9rad%C3%A1sok/

forrás: wikipedia.org, veradas.hu, miep.hu, netambulancia.hu, eletmod.hu

Kislexikon:

Ismertető a művérről:

Vörösvértestek.

A vörösvértestek (eritrociták)sajátos bikonkáv korongok. A vörös csontvelőben képződnek (másodpercenként 2,4 millió!), fejlődésük, érésük kb. 7 napig tart. Nevezik vörösvérsejteknek is; bár az embereknél (és az emlősöknél) ez nem szerencsés, mivel a vörösvértestek nem tartalmaznak sejtmagot és a sejtszervecskéik többségét is elvesztették. (Az angolszász nyelvterületen viszont ez terjedt el). Mivel fejlődésük során sejtmagjuk kilökődik, helyesebb vörösvértestként hivatkozni rájuk. (Ez csak az emlősökre jellemző, halaknak, kétéltűeknek magvas vörösvérsejtjei vannak.) A képzésüket serkentő fontos hormon a veséből (és májból) származó eritropoetin. Számuk egy felnőtt ember 1 μl vérében átlagosan 4-5 millió. A férfiaknak általában valamivel több (4,4-5,5 millió /μl ), mint a nőknek (3,8-5,2 millió / μl). (Ez a lakóhely/általános tartózkodási hely tengerszint feletti magasságától is függ.) Átmérőjük átlagosan 7,2 μm, legnagyobb vastagságuk (szélen) 2,2 μm. A vörösvértestek szállítják az oxigént, de szerepük van a szén-dioxid szállításában is. Érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, amelyek vastartalmuknál fogva oxigénmolekula szállítására képesek. Szárazanyag-tartalmuk 90%-a hemoglobin. A vörösvértestek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le. A vér alakos elemeinek a 99,9%-át adják. A vér térfogatának mintegy 45%-át teszik ki, ez az ún. hematokrit érték.

Vérkeringés:

Vörös= oxigéndús vér
Kék= oxigénszegény vér

A fehérvérsejtek

A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy sejtmagjuk van, önálló mozgásra képesek (állábak), plazmájuk színtelen. A szervezet védekezésében, és a felesleges sejttörmelékek ill. más, vérplazmában oldhatatlan anyagok eltávolításában van szerepük. Egy felnőtt ember 1 μl vérében, a különböző típusokat összesítve, átlagosan 4000-10000 fehérvérsejt található.

Három csoportjuk van:

granulociták:
A granulociták (vagy polimorfonukleáris fagociták; mikrofágok) a vöröscsontvelőben keletkeznek. A vérben és a szövetekben is előfordulnak, ugyanis képesek az erek falán kilépni. Méretük 9-12 μm. A neutrofilek kis méretű idegen anyagokat kebeleznek be (endocitózis). Az eozinofilek és a bazofilek különböző túlérzékenységi reakciókban játszanak szerepet.

monociták:
A monociták nagyobb méretűek, mint a granulociták (átlagosan 20 μm). Szintén a vöröscsontvelőben képződnek. Az érett sejtek kivándorolnak a szövetekbe, ezeket szöveti makrofágoknak nevezzük. Mint nevük is mutatja, nagyobb méretű idegen anyagok bekebelezésére is képesek, szerepük van a sejtes (celluláris) immunválaszban is.

limfociták:
A limfociták (nyiroksejtek) szintén a vörös csontvelőben termelődnek, ám a nyirokszervekben, (nyirokrendszerben) folytatják fejlődésüket, méretük kb. 6-7 μm. Három fő típusuk a T- és a B-limfociták, valamint a természetes ölősejtek (natural killer sejtek, NK-sejtek). A T-limfociták a csecsemőmirigyben (Thymus) válnak éretté, innen a nevük.

A vérlemezkék:

A lencse alakú vérlemezkék (trombociták) is a vöröscsontvelőben keletkeznek, a poliploid megakariociták feldarabolódásával. Sejtmagjuk nincs. Átlagos élettartamuk egészséges ember keringésében mintegy 9-11 nap. Méretük megközelítőleg 2-5 μm, átlagosan 150-400 ezer van belőlük mm³-enként. Elsődleges szerepük a vérzéscsillapításban van. A vérerek vagy véredények sérülésekor, a levegővel való érintkezés következtében a vérlemezkék szétesnek, majd bonyolult vegyi folyamatok révén alvadékot képeznek, mely megakadályozza a további vérzést. A sérülés helyén keletkezett véralvadék hálózatos fehérje, melyben felgyülemlenek a fehér- és vörösvérsejtek, és belőlük var képződik. A véralvadékból kiszivárgó sárgás folyadék a vérszérum, népies nevén vérsavó.

Vérplazma:

A vérplazma kb. 90%-ban vizet tartalmaz. 10%-a a vízben oldott ionok és szerves molekulák. Az ionok közül leggyakrabban a nátrium, kálium és kalcium kationok, ill. a klorid és hidrogén-karbonát anionok fordulnak elő. Kisebb szerves molekulák közül megtalálható benne glükóz, aminosavak, karbamid és húgysav. A vérplazma nagy mennyiségben tartalmaz ún. plazmafehérjéket is. Ezeknek három nagy csoportjukat különböztetjük meg:

albuminok:
tisztán aminosavból épülnek fel, a vér ozmózisos jelenségeiben ill. számos hidrofób vegyület szállításában van szerepük.

globulinok:
összetett fehérjék, fontosak különböző anyagok szállításában és a szervezet védekezésében is (lásd: immunrendszer).

fibrinogén:
a véralvadásban van szerepe.

A fibrinogénmentes vérplazmát vérsavónak (szérum) nevezzük. E megkülönböztetésnek az az oka, hogy, a vérszérum, szemben a plazmával, nem alvad meg.

"Adj vért és ments meg három életet!"

Köszönet mindazoknak akik vért adnak!

forrás: veradas.hu, wikipedia.org, eletmod.hu

Oldal tetejére

Vissza novemberhez