A vallások világnapja

Minden évben január harmadik vasárnapján ünnepeljük a vallások napját világszerte.

Mi a vallás?

A vallás az emberiség kultúrájának egyik területe vagy megjelenési formája.
Amint a kultúrák hasonlítanak és eltérnek egymástól, a vallás is magán hordozza ezeket a jellegzetességeket.  

A vallások tudományos tárgyalása két nagy ágra bomlik: a vallástörténetire és a valláselméletire. A vallástörténetben a vallások történeti tényei képezik a vizsgálódás tárgyát, az elméletben a vallási rendszerek, funkciók és hatások.
A vallásról több defínició is született. Ennek ellenére nagyon nehéz megfogalmazni mi a vallás, a legtöbb esetben ugyanis csak körülírásokkal találkozhatunk.
A leggyakoribb definíciók szerint a vallás a természetfölöttibe vetett hit ritualizált, szervezett és intézményesült formája.

Mi a hit?

Hinni annyit tesz, hogy biztosnak venni valamit, amiről nincs kétséget kizáró bizonyíték, a hit tehát bizonyság nélküli bizonyosság. Ez adja sajátosságait, és abszurd természetét is. Ha valamiről mód van meggyőződni, az a tudás, az ismeret.

Mit ad a vallás a gyakorlatban?

Hét vallási dimenzió különíthető el, amely alkalmas e komplex jelenség árnyaltabb tanulmányozására.

    élmény – vallási élmény - a hit, az áhitat;
    társadalmi – egynél több személy közös élménye;
    narratív – a vallási élmény története és lényege az utókor számára;
    tanítási – az élmény tartalmának rendszerezett kifejtése;
    etikai – a vallás tanításainak megfelelő magatartás;
    rituális – a vallási élmény keltésének és életben tartásának rendszeres gyakorlatai;
    anyagi – a vallás tárgyi megjelenése és szervezeteinek gazdálkodása.

Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában megkísérel magyarázatot adni a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára, legalábbis ez a vallások képe önmagukról.
Ezenkívül meg szokták említeni a profán és a szent közötti különbségtételt, az erkölcsi elveket és az azokon alapuló magatartást, a specifikusan vallásos érzéseket (bűntudat, áhítat), a világnézetet, és a jelentős identitás-, és csoportformáló hatást, mint a vallás jellemzőit.
Általánosabban megfogalmazva: a helyesen gyakorolt vallás ahhoz a tudatállapothoz, azokhoz az erőkhöz, képességekhez nyit utat, amelyeket az ember valaha birtokolt, de elveszített, annak minden következményével. Ez a lényeg, és ez az a szellemi tudás, ami a vallásban rejlik. A rítus, az erkölcsi elvek, a bölcseleti-teológiai háttér csak a cél eléréséhez szükséges technikai apparátust, segédeszközöket, útmutatást biztosítják. Mindebből már az is világos, hogy miért alakul ki az őrzött és szervezeti keretek közé zárt spiritualitás: szükségszerűen, mert az emberiség fokozatos szellemi hanyatlásban van, legalább attól az időtől kezdve, amit a történelem kezdetének tartanak.
Ezért jön létre – mentőakcióként - a vallás, ami zárványként foglalja magába és őrzi meg azt az ismeretet, amiről az ember megfeledkezett.

A vallás emlékeztető, iránymutatás és gyógyír annak, aki megfelelően használja.

by: VEJ

forrás: ismertseg.hu, wikipedia.org

Vissza januárhoz