Holokauszt nemzetközi emléknap
2006-tól január 27. – az ENSZ határozata alapján – a holocaust nemzetközi emléknapja. A világon mindenütt megemlékeznek a 6 millió emberről, a népirtás áldozatairól.
A holokauszt (a görög ὁλοκαύτωμα, holokautóma szóból: „teljesen elégetett”, t.i. égőáldozat). A szó a Szeptuagintából ered és a héber עוֹלָה ólá-nak („ami felmegy”), azaz a „teljesen elégő áldozat”-nak a tükörfordítása. Zsidó terminusa azonban nem ez, hanem a Soa vagy Soá (שׁוֹאָה), ami a teljes pusztulást, kiirtást jelenti (jiddis חורבן) Churben).
A holokauszt a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás neve, amelynek körülbelül hatmillió európai zsidó esett áldozatul.
A náci rendszer más csoportokat is üldözött vagy próbált megsemmisíteni: a cigányokat (Porajmos), az oroszokat (különösen a hadifoglyokat), a lengyeleket (Generalplan Ost), a fogyatékosokat (Aktion T4), a homoszexuálisokat és a politikai vagy vallási ellenállókat, például a szocialistákat, kommunistákat vagy Jehova Tanúit.Sok kutató nem veszi bele ezen csoportokat a holokauszt definíciójába, hanem azt a zsidó nép irtásaként határozza meg. A nácik minden áldozatát figyelembe véve a halottak száma jóval nagyobb, a legtöbb becslés 9 és 11 millió közé teszi.
Az üldözés és népirtás több lépésben valósult meg. A zsidókat a civil társadalomból kizáró nürnbergi törvények évekkel megelőzték a második világháborút. Koncentrációs táborokat létesítettek, ahol kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, amíg azok bele nem pusztultak a kimerültségbe vagy valamilyen betegségbe.A Harmadik Birodalom által újonnan meghódított keleti területeken Einsatzgruppéknak nevezett speciális alakulatok tömegesen kivégezték a zsidókat és a nácik politikai ellenségeit.A zsidókat és a cigányokat gettókba zárták, ahonnan tehervagonokkal szállították őket a több száz kilométernyire fekvő haláltáborokba; akik túlélték az utazást, azok nagy részével gázkamrákban végeztek.A német bürokrácia minden ága részt vett a tömeggyilkosságok megszervezésében, az ország – egy holokausztkutató szavaival élve – „népirtó állammá” vált.
Hárommillió holokausztáldozat életrajzi adatai kerülnek a jeruzsálemi Jad Vashem központi adatbázisából az internetre. Az áldozatok előtti tiszteletadás mellett a nevek összegyűjtésével és online elérhetőségével a vészkorszakban szétszakított családok, városok és közösségek kapcsolatainak újrakötése is megvalósulhat.
Az internetes szolgáltatás a Jad Vashem Holokauszt-tanulmányok Nemzetközi Iskolájának adatbázisát teszi elérhetővé 2004. november 22-től a www.yadvashem.org honlapon. A Soá áldozatok neveinek központi adatbázisa a névtelen holokausztáldozatok millióit igyekszik kiemelni az ismeretlenségből, hogy a holokauszt a személyes, közösségi és történelmi emlékezetben ne csak számsorokat, listákat, hanem elsősorban emberi történeteket, sorsokat jelentsen.
Az online elérhető központi névadatbázis az áldozatok 1999 óta folyamatosan digitalizált személyi adatlapjaiból (Page of Testimony), valamint további több mint egymillió - publikus forrásokból származó - névből áll. Ezt teszi teljessé a nevek mögött rejtőző emberi-családi történetek bemutatása, valamint az áldozatokat történelmi, földrajzi, szociális, nyelvi kontextusba elhelyező összefüggések alapos ismertetése.
A Jad Vashem szerint ez az utolsó esély az áldozatok neveinek összegyűjtésére, hiszen lassan eltávoznak a vészkorszakot üldözöttként túlélő és tanúként megélő generációk. Az 1953-ban alapított intézmény reményei szerint a közel hárommillió névből álló adatbázis folyamatos feltöltése és kiegészítése is könnyebbé válik az internetes elérhetőséggel.
"Minden hozzáadott névvel egy teljes élet emléke éled újjá. Minden új név hozzáadása újabb győzelem a felejtés ellen" - írja Alexander Avraham, a Nevek Csarnokának igazgatója. A budapesti Holokauszt Emlékközpont az épületet körülvevő 8 méter magas Emlékfalon állít emléket a holokauszt magyar áldozatainak. A Zsótér László által tervezett üvegfalra a kutatások előrehaladásával, folyamatosan kerülnek fel a nevek.
Az európai zsidóság emberveszteségei a második világháború idején
Ország |
Zsidó lakosság száma eredetileg |
Elpusztult zsidóság száma |
Elpusztult zsidóság aránya (%) |
|
|
|
|
Ausztria |
185.00 |
50.000 |
27 |
Belgium |
65.700 |
28.900 |
44 |
Bulgária |
50.000 |
- - |
--- |
Cseh-Morva Protektorátus |
118.310 |
78.150 |
66 |
Dánia |
7.800 |
60 |
0,7 |
Észtország |
4.500 |
2.000 |
44 |
Finnország |
2.000 |
7 |
0,3 |
Franciaország |
350.000 |
77.320 |
22 |
Görögország |
77.380 |
67.000 |
86 |
Hollandia |
140.000 |
100.000 |
71 |
Jugoszlávia |
78.000 |
63.300 |
81 |
Lengyelország |
3.300.000 |
3.000.000 |
91 |
Lettország |
91.500 |
71.500 |
78 |
Litvánia |
168.000 |
143.000 |
85 |
Luxemburg |
3.500 |
1.950 |
56 |
Magyarország |
825.000 |
569.000 |
69 |
Németország |
566.000 |
141.500 |
25 |
Norvégia |
1.700 |
762 |
45 |
Olaszország |
44.500 |
7.680 |
17 |
Románia |
609.000 |
287.000 |
47 |
Szlovákia |
88.950 |
71.000 |
80 |
Szovjetunió |
3.020.000 |
1.100.000 |
36 |
|
|
|
|
Összesen: |
9.796.840 |
5.596.029 |
60 |
|
|
|
|
|
AUSCHWITZ-BIRKENAU
Parancsnok:
|
HÖSS, Rudolf Franz Ferdinand (1900–1947)
|
Német SS-tiszt. Fiatalon harcolt az első világháborúban, majd ún. szabadcsapatokban szolgált. 1922-ben belépett a náci pártba. 1923-ban részt vett egy politikai gyilkosságban. (Egyik bűntársa Hitler későbbi kegyeltje, Martin Bormann volt.) Tíz évi börtönbüntetésre ítélték, de csak három évet töltött le. 1934-ben az SS tagja lett, a háború végéig különböző koncentrációs táborokban szolgált. 1938-ig Dachauban volt beosztott, 1940-ig Sachsenhausenben segédtiszt. 1940. május 1-től Auschwitz parancsnoka. Gyakorlatilag az ő elképzelései alapján építették ki az egész tömegpusztító-komplexumot, melybe Európa majd' minden országából hurcoltak embereket. 1941 nyarán Himmler közölte vele, hogy a Führer elrendelte a „zsidókérdés végleges megoldását”, és ennek Auschwitz lesz a központja. Höss bevezette a Ciklon B-vel való elgázosításokat. Saját bevallása szerint legalább 3 millió emberélet kioltása szárad a lelkén. 1943. december 1. után a koncentrációs táborok közötti ügyek egybehangolására létrehozott hivatal élére nevezték ki. 1944-ben visszatért Auschwitzba, hogy irányítsa 400.000 magyarországi zsidó kiirtását. Az akciót többször is egyeztette Adolf Eichmann-nal, még Budapesten is megfordult ez ügyben. A háború után a szövetségesek fogságába esett. A nürnbergi per során tanúként hallgatták ki, részletes írásbeli nyilatkozatot és feltáró jellegű vallomást tett. Később átadták a lengyel hatóságoknak. A Krakkóban lefolytatott tárgyaláson is elismerte a terhére rótt vádakat, a börtönben pedig megírta emlékiratait. Halálra ítélték, Auschwitzban akasztották fel, a bíróság ítéletének megfelelően arccal a tábor felé.
Idézetek vallomásából:
„A gázzal való tömeges kivégzések 1941 nyarán kezdődtek, és egészen 1944 őszéig tartottak. Én személyesen 1943. december 1-ig felügyeltem az auschwitzi kivégzésekre, és a WVHA koncentrációs táborainak felügyeletében teljesített folyamatos szolgálatom alapján tudom, hogy ezek a tömegkivégzések az előbb említett módon folytak le. Minden elgázosítással végrehajtott tömegkivégzés az RSHA közvetlen parancsára, felelősségére és felügyelete alatt történt. Közvetlenül az RSHA-tól kaptam minden parancsot ezekre a tömegkivégzésekre. …...
Meglátogattam Treblinkát, hogy megállapítsam, hogyan hajtják végre a kivégzéseket. A terblinkai táborparancsnok azt mondta nekem, hogy fél esztendő alatt 80.000 embert semmisített meg. Fő feladata a varsói gettóból származó valamennyi zsidó megsemmisítése volt. Monoxid-gázt használt, és nézete szerint módszerei nem voltak nagyon hatékonyak. Én tehát, amikor az auschwitzi megsemmisítő épületet felállítottam, a Ciklon B-t használtam, ez kristályosított cián. Egy kis nyíláson dobtuk be a halálkamrába. A klimatikus viszonyoktól függően háromtól tizenöt percig tartott, amíg ez a gáz megölte az embereket a halálkamrában. Tudtuk, hogy mikor haltak meg az emberek, mert elhalt a kiáltozásuk. Rendszerint egy fél óráig vártunk, mielőtt kinyitottuk az ajtókat és eltávolítottuk a tetemeket. Miután elvitték a hullákat, lehúzták gyűrűiket és kiszedték aranyfogaikat. A treblinkai módszerekkel szemben további tökéletesítésként olyan gázkamrákat építettünk, amelyek egyszerre 2000 embert fogadtak be, míg a treblinkai tíz gázkamra csak kétszázat. Áldozatainkat a következőképpen válogattuk ki: Auschwitzban két SS orvost foglalkoztattunk, akik felülvizsgálták a beérkező fogolyszállítmányokat. A foglyok elmentek az egyik orvos előtt, aki – mialatt elmentek előtte – gyors döntéseket hozott. A munkaképeseket beküldték a táborba. A többieket azonnal a megsemmisítő telepre küldték. A kiskorú gyermekeket kivétel nélkül megölték, mert fiatal koruk következtében nem voltak munkaképesek. A terblinkai módszerekkel szemben tettünk még egy javító intézkedést, ez abban állt, hogy a treblinkai áldozatok csaknem mindig tudták, hogy pusztulás vár rájuk, míg Auschwitzban megpróbáltuk becsapni az áldozatokat, elhitetve velük, hogy tetvetlenítésre visszük őket. Némelykor persze felismerték valódi szándékainkat, úgyhogy néhány alkalommal lázongások törtek ki, és bizonyos nehézségeink támadtak. Az asszonyok gyakran ruháik alá rejtették gyermekeiket. De ha a gyermekeket megtaláltuk, természetesen továbbítottuk és megöltük őket. Ezeket a megsemmisítéseket titokban akartuk végrehajtani, de a szakadatlan hullaégetésből származó, émelygést okozó bűz az egész környéket áthatotta, és a környező községekben minden ember tudta, hogy Auschwitzban megsemmisítések folytak. Időről időre külön kezelendő foglyok érkeztek a helyi Gestapo irodából. Ezeket a foglyokat benzin befecskendezésével ölték meg az SS-orvosok. Az orvosoknak azt az utasítást adták, hogy szokványos halálozási okot tüntessenek fel, és egészen tetszésükre bízták ennek kiválasztását. Időről időre orvosi kísérleteket végeztünk a női foglyokon, például sterilizálást és rákra vonatkozó kísérleteket. Az e kísérletekbe belehalt emberek zömét már előzőleg halálra ítélte a Gestapo. …....
A fenti adatok megfelelnek a valóságnak. Ezt a nyilatkozatot önként és kényszer nélkül tettem. A vallomás átolvasása után aláírtam és megerősítettem. Nürnberg, Németországban, 1946. április ötödik napján.”
A halál angyala
|
MENGELE, Josef (1911–1979)
|
Német orvos, antropológus. Tanulmányait több egyetemen végzi, elsősorban örökléstani vizsgálatokkal foglalkozik. Fiatalon csatlakozik egy nacionalista szervezethez, 1934-ben az SA tagja lesz, 1937-ben náci párttag, egy év múlva belép az SS-be. A háborúban harcol a keleti fronton, de sebesülése után frontszolgálatra alkalmatlanná válik. 1943 májusának végén helyezik Auschwitz-Birkenauba, ahol emberek ezreit küldi gázkamrába, és az „árja faj” tökéletesítésének ürügyén élő embereken folytat orvosi kísérleteket. A háború végén az amerikaiak elfogják, de rövidesen elengedik. Amikor bűnei kezdenek nyilvánosságot kapni, szökni kényszerül, főként Dél-Amerikában rejtőzködik. 1979-ben fürdőzés közben a tengerbe fullad. A maradványok azonosítása sokáig viták alapját képezte, de korszerű vizsgálati módszerekkel egyértelműen igazolták, hogy az ő holttestéről van szó.
by: VEJ
forrás: bibl.u-szeged.hu, mult-kor.hu, wikipedia.hu
Vissza januárhoz
|