A békéért küzdő írók világnapja

A Békéért küzdő írók világnapját a Nemzetközi Pen Club hirdette meg 1984 júniusában, melynek ünnepnapját március 3.-ára jelölték meg. Célja, hogy békés úton, az irodalom eszközeivel veszi fel a harcot az embertelenség ellen.

Az összefogás évtizedek óta szoros együttműködésben dolgozik az ENSZ-szel, amely az íróvilág legfontosabb képviselőjeként tekint a Pen Clubra.

Nemzetközi Pen Club

A szervezetet Londonban hozták létre 1921-ben.

Az alapító angol írók egyik célkitűzése az volt, hogy más országok íróit is hasonló irodalmi szövetségek létrehozására ösztönözzék.

A PEN (Poets, Essayists, Novellists, azaz költők, esszéisták, prózaírók) célja a különböző népek irodalmának kölcsönös megismertetése és megbecsülése, a különböző nemzetiségű, vallású és világnézetű írók közelebbhozása egymáshoz.

A szervezet első világkongresszusát 1922-ben tartotta Londonban, a Club első elnöke John Galsworthy angol író volt.

A Nemzetközi Pen Club elnöki tisztét 1990-1993 között Konrád György magyar író töltötte be, aki ezután a szervezet alelnöke lett. A Magyar Pen Club 1926-ban alakult meg.

Magyar vonatkozású történet, mely igazolja azt, hogy az irodalom eszközeivel is lehet harcolni a békéért, a haborúk ellen, az emberi jogokért.

Dr. Duray Miklós író-, geológus, a magyar kisebbségi jogok támogatója  Csehszlovákiában.
Duray aktív részvétele - a magyar kisebbség ellen foganatosított  asszimilációs intézkedések  ellen - a politikában 1978-tól kezdődött, amikor megalapította többek közt a magyar iskolák tervezett felszámolása ellen tiltakozó Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, később A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportját.
1983-ban aláírta a Charta 77 polgárjogi nyilatkozatát.

Az anyanyelvi iskolai oktatás érdekében levelet írt a kormánynak, (részlet):

"A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánya 1983 novemberében jóváhagyta azt az iskolaügyi törvényjavaslatot, mely az iskolák oktatási nyelvéről is rendelkezik.

A törvényjavaslat ugyanazokat a szándékokat tükrözi, melyek az SzSzK Iskolaügyi Minisztériumában a magyar iskolák oktatási nyelvének megváltoztatására készült tervekben testesültek meg.

Ezek ellen a tervek ellen az adott időben már tiltakoztunk.

Az iskolaügyi törvényjavaslat azonban még nagyobb teret enged az ilyen törekvéseknek.
Elfogadása után nem csupán az oktatási nyelv korábbi értelemben vett  megváltoztatására nyílna lehetőség, hanem gyakorlatilag fel lehetne számolni a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyó oktatást.

A törvényjavaslat tehát alapjában veszélyezteti a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek kultúráját.

Pozsony, 1984. február 12.
Dr. Duray Miklós
A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja"

Letartóztatták 1984. május 10.-én,  Pozsonyban.

Azzal vádolták, hogy olyan hamis híreket terjeszt, amely károsítja a Köztársaság érdekeit külföldön.
Teljes elszigeteltségben tartották, nem találkozhatott sem feleségével, sem ügyvédjével, ami sértette az alapvető emberi jogot.
Letartóztatása előtt megfigyelték, kihallgatták, megtiltották, hogy külföldre utazzon és többször tartottak nála házkutatást.

Letartóztatása miatt tiltakozott többek közt az Amnesty International és a PEN Club amerikai tagozata.

A New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány a letartóztatás híréről angol és magyar nyelvű sajtótájékoztatóban értesítette a nyugati világlapokat és hírügynökségeket, valamint a nyugati magyar sajtószerveket.
New York, 1984. május 20.

Csehszlovák állampolgárok (Ján Čarnogurský, Milán Simečka, Jozef Jablonický, Miroslav Kusý) is szót emeltek Duray Miklós védelmében, a szlovákiai kormány és párt vezetőségének címzett levelekben.
Pozsony, 1984. június 27.

A nemzetközi PEN Klub amerikai tagozata levélírási kampányra szólította fel tagjait Duray Miklós kiszabadítása érdekében.
New York, 1984. nyár

A Nobel-díjas Amnesty International emberi jogi szervezet mozgósította tagozatait világszerte, hogy dolgozzanak Duray Miklós kiszabadításáért, és ügyét ismertette időszakos tájékoztatójában.
London, 1984. augusztus

Kislexikon

Az Amnesty International (AI) karitatív nemzetközi szervezet, amely az emberi jogok elismertetéséért küzd.

A szervezet az emberi jogok megsértése ellen folytatott kutatómunkájához és  kampányaihoz kormányoktól nem kér és nem fogad el pénzt.
Olyan világot szeretne, ahol minden egyes emberre vonatkoznak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában leírt jogok és a nemzetközi emberi jogi megállapodások.

E cél érdekében az AI kutatásokat végez és akciókat szervez, és segítségükkel igyekszik megelőzni és megakadályozni a fizikai és szellemi integritáshoz, a lelkiismeret és szólás szabadságához, valamint a diszkrimináció-mentes élethez való jogok súlyos megsértéseit.

Az AI kormányoktól, egyházaktól, ideológiáktól és gazdasági érdekektől független szervezet. Egyetlen kormányt vagy politikai rendszert sem támogat, és az általa védett személyek nézeteivel sem foglalkozik.

Egyetlen célja az emberi jogok elfogulatlan védelme.

A Charta 77  egy csehszlovák politikai nyilatkozat volt 1977-ben, amelyet kezdetben 243 magánszemély írt alá, nagy részük értelmiségi.
A Chartát a kormánynak címezték és adták át.

A dokumentum a kommunista Csehszlovákia részvételével lefolyt helsinki EBEÉ-konferencia (1973–1975), a Helsinki Záróokmány és az ENSZ által is garantált emberi jogok csehszlovákiai megsértése ellen tiltakozott.
Az aláírók csoportját Jan Patočka filozófiaprofesszor, Václav Havel és Jiří Hájek vezette.

A következő 10 évben még 2500 aláírója lett annak ellenére, hogy a támogatóit sokszor üldözték, diszkriminálták.
1979. október 24-én Prágában súlyos börtönbüntetésre ítélték a Charta hat vezetőjét.

Bizonyos értelemben hatása korlátozott maradt, mivel az a társadalmi réteg, melyet megszólított, elég szűk volt.
Másrészt viszont mind belföldön, mind külföldön széles körben ismertté vált.

A Charta ’77 mozgalom számos vezetője később fontos szerepet kapott azokban a politikai vitákban, melyek a kommunizmus 1989-es összeomlását kísérték.

by: VEJ

forrás: duray.sk, wikipedia.org, ezenanapon.hu, kultography.hu

Vissza márciushoz