Meteorológiai világnap
 

A Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként Genfben, 1950. március 22-én megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Március 23-án életbe lépett a szervezet alapokmánya.
1960 óta ünneplik meg A Meteorológia világnapját, erre a napra emlékezve.

Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi programot. Az 1950-ben létrehozott WMO kormányközi testületnek tekinthető, az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. Tevékenységi körébe elsősorban a meteorológiai szolgálat világméretű kiépítése, a tagországok közötti gyors időjárási tájékoztatáscsere megszervezése tartozik.

A világnap ünnepét mindig egy aktuális téma köré építik.
 

Meteorológiai tudnivalók
 

A szó „Meteorologica” jelentése: meteor = ég és föld közötti, logosz = tudomány, vagyis a légkör tudománya.

Meteorológia feladata:
- a légkör folyamatainak, jelenségeinek feltárása, a jelenségek fizikai tulajdonságainak feltárása, előrejelzése, szabályozása
- légkört állandó mozgásban lévő egységes, összefüggő, intenzív rendszerként vizsgálja

Éghajlati rendszer:
Nap és az atmoszféra, hidroszféra, litoszféra, krioszféra, bioszféra kölcsönhatásának eredménye.

A tudomány területei:

Dinamikus meteorológia
a Föld légköri áramlási rendszereit , azok folyamatát, törvényszerűségeit vizsgálja

Szinoptikus meteorológia
a légkörben lejátszódó változások, vagyis az időjárási folyamatok, a ciklonok, anticiklonok földrajzi áthelyeződésének (mozgásának) nyomon követése, a megismert folyamat,
azaz az időjárás közelmúltjának, vagyis a már bekövetkezett időjárási helyzetekre alapozott következtetéseket levonása a
jövőre nézve időjárás előrejelzés

Biometeorológia
időben és térben zajló, légkör – bioszféra kölcsönhatásrendszer lényegének és mechanizmusának feltárása -
légkör tulajdonságainak és folyamatainak az élőlényekre (növény, állat és ember) gyakorolt hatásával foglalkozik

Bioklimatológia
az élő szervezetek klimatikus igényeivel és éghajlati környezetével foglalkozó alkalmazott tudomány

Mikrómeteorológia
felszínközeli folyamatok rendszere,
amelyet a felszín és a légkör közvetlen
kölcsönhatása vált ki

Hidrometeorológia
légköri jelenségek víztani hatásával foglalkozó tudomány - meteorológia és a hidrológia határtudománya, amely alkalmazás szempontjából hidrológiai, megfigyelés és elemzés szempontjából viszont főként meteorológiai tevékenység

Aerológia
magaslégkörtan a magasabb légrétegek vizsgálatával foglalkozó tudományág, a magasan fekvő légrétegek jelenségeinek,
folyamatainak tanulmányozásával foglalkozik

Agrometeorológia
a légkör tulajdonságainak és folyamatainak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásával foglalkozik - a meteorológia és mezőgazdaság közötti kölcsönhatást
vizsgálja

Agroklimatológia
a légkörre hosszabb időszakon át jellemző viszonyoknak a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásával foglalkozik - vizsgálja az éghajlat és a mezőgazdaság közötti kölcsönhatásokat, az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenységek megismerése
 

Meteorológiai meghatározások

Felhőosztályozás:

Cirrus (Ci) - pehelyfelhő
Cirrocumulus (Cc) - bárányfelhő
Cirrostratus (Cs) - fátyolfelhőAltomcumulus (Ac) - gomolyfelhő, párnafelhő
Altostratus (As) - lepelfelhő
Nimbostratus (Ns) - réteges esőfelhő
Stratocumulus (Sc) - gomolyos rétegfelhő
Stratus (St) - rétegfelhő
Cumulus (Cu) - gomolyfelhő
Cumulonimbus (Cb) - zivatarfelhő
 

Fordítás magyarról magyarra:
 

Területi lefedettségre vonatkozóan

Egy-két helyen: az adott terület kevesebb, mint 5%-án előforduló jelenség
Néhol: az adott terület 5–10%-án előforduló jelenség
Helyenként: az adott terület 10–20%-án előforduló jelenség
Elszórtan: az adott terület 20–30%-án előforduló jelenség
Szórványosan: az adott terület 30–40%-án előforduló jelenség
Több helyen: az adott terület 40–50%-án előforduló jelenség
Többfelé: az adott terület 50–70%-án előforduló jelenség
Sokfelé: az adott terület 70–95%-án előforduló jelenség
Országszerte: az ország területének 100%-án előforduló jelenség

Jelenség bekövetkezési lehetőségére vonatkozóan

Lesz: 100%
Várható: 70–95%
Valószínű: 50–70%
Előfordulhat, kialakulhat: 20–30%
Lehet: 10–20%
Nem valószínű: 0–10%
Nem várható: 0–5%
Nem lesz: 0%

Csapadékra vonatkozóan

Jelentéktelen eső: kevesebb, mint 0,5 mm
Jelentéktelen havazás: lepel–5 mm
Kisebb eső: 1–2 mm
Kisebb havazás: 1–3 cm friss hó
Kiadós eső: legalább 10 mm
Kiadós havazás: legalább 10 cm friss hó

Szélre vonatkozóan

Időnként: a teljes időszak legfeljebb 20–30%-ában előforduló jelenség
Többször: a teljes időszak 50–70%-ában előforduló jelenség
Gyakran: a teljes időszak több mint 70%-ában előforduló jelenség

Felhőzetre vonatkozóan

Felhőtlen: nincs felhő az égen
Derült: az ég kevesebb, mint 2 nyolcadát takarja felhő
Kissé felhős: az ég 2 vagy 3 nyolcadát takarja felhőzet
Közepesen felhős: az égbolt felét takarja felhőzet
Felhős: az ég öt nyolcadát takarja felhőzet
Erősen felhős: az ég hat-hét nyolcadát takarja felhőzet
Borult: a teljes égboltot felhőzet borítja
Változóan felhős lesz az ég: a felhőzet térben és időben erősen változó képet mutat, mennyisége a kissé felhős és    az erősen felhős között változik
Többnyire erősen felhős lesz az ég: az időszak legalább 75%-ában erősen felhős az ég
Túlnyomóan borult lesz az ég: az időszak legalább 90%-ában borult az ég
Több-kevesebb napsütés: a terület egészén várható napsütés, amely azonban egyes helyeken jelentősen eltérhet
Erősen megnövekszik a felhőzet: a kezdeti derült, vagy gyengén felhős égből erősen felhős, illetve borult ég várható
Felszakadozik a felhőzet: kezdetben erősen felhős vagy borult az ég, majd a zártság megszűnik, szakadozottá válik a felhőzet,  de számottevően nem csökken a felhőzet mennyisége
Felszakadozik, csökken a felhőzet: a felszakadozik a felhőzethez képest  határozottabb felhőzetcsökkenést jelent
Átmenetileg felszakadozik a felhőzet: alapvetően borult az ég, a nap csak rövid időre bukkan elő
Átmenetileg erősen megnövekszik a felhőzet: alapvetően derült, vagy gyengén felhős ég átmeneti, határozott felhőzetnövekedéssel
Elvékonyodik a felhőzet: a teljes időszakban erősen felhős vagy borult az ég, de a felhőzet vastagsága csökken, a nap már átsejlik rajta
Szűrt napsütés: erősen felhős vagy borult az ég, de a felhőzet szinte kizárólag magas és középszintű felhőkből áll, a nap átsüt, átsejlik rajta
Nappali gomolyfelhő képződés: a felhőzet mennyiségének határozott napi menete van; a napsütés hatására meginduló gomolyfelhő-képződés kora délután éri el a csúcspontját, estére rendszerint ismét derült ég várható
Felhőátvonulások: az erős szél gyorsan sodorja a gomolyos szerkezetű felhőket, napos és erősen felhős időszakok gyors váltakozását okozva
Beborul az ég: határozott felhőzetnövekedés eredményeként kialakuló zárt, vastag felhőtakaró
Kiderül az ég: határozott csökkenéssel a felhőzet teljes feloszlása

Meteorológiai alapismeretek  
Vissy Károly meteorológia iskolája

A légkör összetétele, szerkezete

A légkör (atmoszféra) Földünket vékony gázrétegként veszi körül. Létünket ennek a gázburoknak köszönhetjük, hiszen ebben a rétegben találhatjuk az élővilág számára fontos lételemet az oxigént.
A légkör tömege: 5,2x10¹⁵ tonna, túlnyomó része az alsó 10-15 km-es zónában foglal helyet. A légkörben a gáz halmazállapotú anyagok mellett folyékony és szilárd halmazállapotban lévő anyagok is találhatók. A gázok összetételének tekintetében megkülönböztetünk állandó összetételű-, változó mennyiségű-, és erősen változó mennyiségű gázokat. A légkörben több hidrológiai ciklus és folyamat zajlik, úgymint: a párolgás, a vízgőz-szállítás, a csapadékképződés és az elfolyás.

METEOSAT-5 műholdfelvétel a Földről
1998.október 20.
EUMETSAT-felvétel

A légkör kialakulása

Kutatók szerint a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. Az ősbolygó (protoplanéta) légköre hidrogénből, héliumból, metánból, ammóniából, vízgőzből és kén-hidrogénből állt.

Ezek a kozmikus gázok a Föld anyagának szilárd alkotóelemeivel kémiai reakcióba léptek, és disszipálódtak, elillantak az őslégkörből. A változásba jelentős szerepet játszott a szélmozgás is. A Föld elsődleges atmoszférája eltűnt.

Kutatók szerint a Föld a Holdhoz hasonlítható légkör nélküli égitest volt. Bolygónk másodlagos atmoszférája a vulkáni működések során felszabaduló gázokból és vízgőzből tevődött össze. Főként szén-dioxid, vízgőz, kén, nitrogén és hidrogén került a levegőbe. Ezeknek a gázoknak a keveréke vékony réteget alkotva felhalmozódott a Föld felszíne fölé. A gázréteg, elnyelte a Föld által kibocsátott hosszúhullámú sugárzást.

A földkéregből kisugárzott hővel és a vulkánok működésével nemcsak a légkör CO² tartalma, hanem a hőmérséklet is emelkedni kezdett. A földfelszín hőmérséklete 3,5 - 3,6 milliárd évvel ezelőtt elérte a 0 °C -ot. A vízgőztartalom emelkedésével megindult a víz útjának folyamatos körforgása, és a földfelszín mélyedéseiben összegyűlt csapadékból kialakultak az ősóceánok.

Az ősóceánokban az első puhatestű többsejtűek 1 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. A Napból érkező veszélyes ultraibolya sugárzás akadálytalanul juthatott a víz felszínére, hiszen a légkör akkor még kevés oxigént és ózont tartalmazott. Csak a vizek olyan mély rétegeiben alakulhatott ki élet, ahova az ultraibolya sugárzás már nem juthatott le. Közel 10 méteres vízréteg már kellő biztonságot nyújt a sugárzás ellen. Az egyes fajok, élőlények kialakulásához szükséges fény ebben a rétegben rendelkezésre állt. A fotoszintetizáló élőlények anyagcseréjének köszönhetően a légkörben egyre több oxigén gyűlt össze, amely lehetővé tette a szárazföldi élet kialakulását is.

A Föld légkörébe érkező ultraibolya sugárzás az oxigén molekulák egy részét ózonná (három atomos oxigén) akakította át. Az oxigénszint növekedésével erősödött az ózonréteg és kialakult a Földünket körülvevő, védelmet nyújtó ózonpajzs.

METEOSAT-műholdkép a Földről
1994.július 23.
EUMETSAT-felvétel

A légkör szerkezete

Az atmoszférát is különböző rétegekre bonthatjuk. A szférákat elválasztó rétegeket pauzák különítik el egymástól. A Földtől felfele haladva a következő rétegeket különböztetjük meg:

Troposzféra  (0-12 km-es magasságban helyezkedik el)
Tropopauza  (megközelítőleg 12 km-es magasságban helyezkedik el)
Sztratoszféra vagy ozonoszféra (12-50 km-es magasságban helyezkedik el)
Sztratopauza  (megközelítőleg 50 km-es magasságban helyezkedik el)
Mezoszféra  (50-85 km-es magasságban helyezkedik el)
Mezopauza  (megközelítőleg 85 km-es magasságban helyezkedik el)
Termoszféra  (85-1000 km-es magasságban helyezkedik el)
Termopauza  (megközelítőleg 1000 km-es magasságban helyezkedik el.)
Exoszféra  (1000 km feletti rétegek)

A különböző szféráknak az elhatárolódási alapja a hőmérséklet magasság szerinti viselkedése.

A légkör összetevői

Az atmoszférát állandó és változó összetételű gázok, cseppfolyós és szilárd anyagok alkotják. A szilárd- és cseppfolyós anyagokat aeroszol részecskéknek nevezzük. A levegő összességéhez mérten mennyiségük azonban igen csekély.

A szakemberek a gázokat két fő szempont szerint csoportosítják:

a légkörben való tartózkodási idejük,
mennyiségük és térfogaton belüli arányuk szerint.

Azokat a gázokat, amelyek mennyisége hosszú távon változatlan marad állandó gázoknak nevezzük.

Azokat a légköri gázokat pedig, amelyek viszonylag rövid időn belül, néhány hónap/év vagy évtizeden belül változnak, azokat változó gázoknak hívjuk. Erősen változó gázok pedig néhány nap alatt is képesek változtatni mennyiségükön.
A változó gázok tartózkodási ideje a légkörben hozzávetőlegesen 4 hónaptól 15 évig terjedhet. Az erősen változó gázok jelenléte a légkörben nem tart tovább 14 napnál.
A levegőtérfogat 99,998%-át az alábbi fő összetevők alkotják:

Nitrogén (N2)   Oxigén (O2)    Argon (Ar)    Szén-dioxid (CO2)

78,084%  20,946%    0,934%    0,032%

A légkör összetételének fennmaradó százaléktöredékét az aeroszol részecskék és a nyomgázok alkotják.
A változó összetevő gázok kis mennyiségük ellenére igen fontos szerepet játszanak a légköri folyamatok kialakításában.
Az ózon kis mennyiségben van jelen, mégis életfontosságú szerepet tölt be. A légköri aeroszolok gyengítik a Föld felszínére érkező sugárzást.

by: VEJ

forrás: jelesnapok.hu, met.hu, ttk.nyme.hu

Vissza márciushoz