Világnapok - Emléknapok - Jeles napok
Világnapok - Emléknapok - Jeles napok


angol.jpg


 

Munkaszüneti és pihenőnapok 2024. - Magyarország

Egyházi mozgó ünnepek

Munkaszüneti napok a világ országaiban A -H

Munkaszüneti napok a világ országaiban I - P

Munkaszüneti napok a világ országaiban R - Z

Iskolai naptár 2023 - 2024

Virágzás (pollen) naptár

Éjszakai rendezvények 

Naptári adatok 2024

 

 

 

időjárás

Időjárás - most  EU fővárosok

Időjárás előrejelzés Budapest

Budapest booked.net
+C

Max.: +

Min.: +

Pén, 01.01.2021

Szmogtérkép Magyarország

Budapest szmogtérképe

UV sugárzás - Magyarország

UV térkép

Vészjelzés - Európa

Vészjelzés - Föld

 

posta icon

Irányítószám keresés a világ összes országában - Postcodes

 

 

 

 

 
Disable Ctrl Key, Right click and F12
 
 

 

 

Debrecen napja - április 11.

 

Debrecen napja

 

Debrecen napja

Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámításunk szerinti nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék. A város északi részén lévő Nagyerdőben és a keleti erdős pusztákon megtalált Ördögárok is nagy határvédelmi rendszer része volt. (A védővonalat képező mély és széles árok – amelyen az átjutást az oldalába és mélyébe beásott kihegyezett rönkfák akadályozták – egy kis rekonstruált része ma is látható a városból keletre, a Vámospércs felé vezetõ út déli oldalán, a „Zsuzsi” erdei kisvasút csereerdői megállójánál.) A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából létrejött Debrecen településtörténete a honfoglalás utáni évszázadokban alig ismert. Annyi bizonyos, hogy a tatárjárás utáni évtizedekben kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. A város neve 1235-ben, egy egyházi okiratban olvasható először.


A mezőváros
 
Debrecen napja
 
A városfejlődés fontos állomása volt a Nagy Lajos királytól 1361-ben elnyert privilégiumlevél, amely Debrecent a szabadalmas mezővárosok közé emelte. A szabad bírói és tanácsválasztási jog igen nagy lehetőségeket teremtett a zömmel iparos-állattenyésztő tevékenységet folytató lakosság előtt. A kereskedés következtében a 16. századból fennmaradt városi jegyzőkönyvek már jól működő nyugat- és észak-európai (bécsi, sziléziai, lengyel) kapcsolatokat mutatnak. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett, bár ez Debrecen külső megjelenésén vajmi kevéssé látszott. A tartós építőanyag hiánya miatt csupán kevés ház készült kőből és az utcák sem voltak burkoltak. Emeletes házat még a múlt század elején is alig-alig lehetett látni a városban.
 
Debrecen napja
 
A település védelmét – katonák, erős bástyák és várfalak helyett – a város körüli 4-5 m mély árok és még inkább a várossal kapcsolatban állt hatalmaktól józan ésszel, ravaszsággal, diplomáciai ügyességgel, bőkezű adományokkal megszerezett menlevelek biztosították – váltakozó sikerrel. Egyszer királyok, fejedelmek írása, máskor török oklevél ígért védelmet az ütközőpontban lévő városnak. Ezért hol a nyugat felé terjeszkedő muszlim vallású török világbirodalom, hol a keleti irányban hódító katolikus európai uralkodók, hol éppen az ellenük felkelt magyar fejedelem, II. Rákóczi Ferenc csapatait tartotta élelemmel, pénzzel a város.
 
Debrecen napja

A vallási reformmozgalom hamar gyökeret vert Debrecenben, amely a 16. század derekától kizárólag protestáns lakosságúvá vált. Debrecen építészeti jelképe, a kéttornyú református Nagytemplom helyén évszázadokig állt gótikus (Szent) András-templom hányatott sorsa híven tükrözi a város életét.
A sokadszor leégett templom múlt század elején történt lebontásáig leégések, újraépítések egymást követő láncolata jellemezte a város és lakói mindennapi életét is. A teljes egészében magyar népességű, büszke város mozgalmas történetében a kíméletlen sarcok, tűzvészek, teljes kiürítéssel járó menekülések, fosztogatások, elemi csapások, járványok gyakran váltották egymást. 

1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót. A kiváltság törvénybe iktatásáról szóló, 1715. évi 108. törvénycikk egyik passzusa nyomán, két és fél évszázad kényszerű távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház.

Forradalom és szabadságharc

Debrecen napja
Az 1800-as évek első felében Európában és Magyarországon is zajló polgári és forradalmi mozgalmakhoz vegyes érzelmekkel viszonyult a változásokat hagyományos óvatossággal fogadó város. Ám az 1848-as magyar forradalom Debrecenre is nagy hatással volt. Az események nyomán kibontakozó szabadságharc Debrecennek különleges szerepet szánt: 1849. év első felében, öt hónapra ide költözött az ország kormánya, így Magyarország ideiglenes fővárosa, a „szabadság őrvárosa” lett. Az Országgyűlés a Református Kollégium oratóriumában tartotta üléseit. Debrecen napjaA szabadságharc világhírű vezére Kossuth Lajos itt, Debrecenben, a református Nagytemplomban mondta ki a Bécsben székelő osztrák uralkodóház, a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét. A város lakossága önkéntesekkel és anyagi javakkal támogatta a kibontakozó szabadságharcot, amelynek döntő csatája itt, Debrecen nyugati részén zajlott le 1849. augusztus 2-án. Az ütközetben az osztrák uralkodó segítségére siető hatalmas túlerőben levő orosz cári csapatok döntő vereséget mértek a magyar honvédségre.

A szabadságharc után

A 19. sz. közepének viharos eseményei után lassan konszolidálódott a város helyzete. Debrecent 1857-ben érte el Pest felől a vasút. A hamarosan vasúti gócponttá vált városban nagy ipari fejlesztések kezdődtek. (Megnyílt a mai agrárfelsőoktátás és a pallagi mezőgazdasági középiskola elődjének tekinthető Gazdászati Felsőbb Iskola és a Földmíves Iskola; malmok, gázgyár, cukorgyár, téglagyár, vasúti járműjavító, dohánygyár épült; bankok, biztosítók települtek a városba.)


Debrecen napjaA külső megjelenésre is egyre többet áldozó, szépülő városban 1865-ben nyitották meg a mai Csokonai Színházat. Kórházak, egyházi és világi iskolák, laktanyák, templomok épültek. Új épületben kezdte meg működését a Királyi Táblabíróság.
A Piac utca látványa a helyi (gőz)vasúttal, parkokkal és egyre szaporodó emeletes házakkal lassacskán nagyvárosi jellegűvé vált. A századfordulón átívelő beruházások során épültek fel az egyetemi klinikák, az 1944-ben lebombázott vasútállomás, az Arany Bika Szálloda grandiózus épülete, vagy az új megyeháza.

Debrecen napjaA Nagyerdőbe vezető út mentén és közelében, a volt Sétakertben drága villák épültek. A századvég nagyvárosi építkezései, a közparkok létesítése, a Nagyerdőben a múlt század elején fellelt gyógyhatású vízre 1823-ban felépült fürdőház (Vigadó) és környékének tervszerű rendezése is a vitathatatlan fejlődést mutatja. A nagyvárossá válás látványos jeleként 1884-ben, a fővárost is megelőzve épült Debrecenben gépi vontatású közúti vasút. A századunk tízes éveitől kezdve villamos meghajtású közlekedési eszköz, még ma is közel azonos nyomvonalon szállítja az utasokat a vasútállomástól a Nagyerdőbe.

 

20. század
 

Debrecen napjaAz első világháború, az azt követő forrongások, a román megszállás, majd a világháborút lezáró békediktátummal kialakított országhatárok között Debrecen – történelmében nem először – az ország szélére sodródott. A megváltozott körülmények között a gazdasági válság, az eladósodásból való kilábalás egyik kiútját a külkapcsolatok, a turizmus fejlesztésében látták és találták meg a város vezetői. Ennek keretében került sor a húszas-harmincas évek során a Nagyerdő parkerdejének nagyszabású rendezésére, fejlesztésére, benne az oktatást, gyógyítást, gyógyulást, pihenést, sportolást, kegyeletet szolgáló létesítmények megvalósításával (egyetemek, klinikák, fedett uszoda, Magyarország első stadionja, az erdei köztemető). Jó kezdeményezésnek bizonyult a városi tulajdonú óriáslegelő, a Hortobágy mint turisztikai látványosság bekapcsolása a nemzetközi turizmusba. Ekkor fejezték be – többek között – az egyetem építését is.

1945 után

A II. világháború végén a bombázások és más harci cselekmények szinte megsemmisítették a nagyvárost. Az esztelen pusztításban az épületek 70%-a szenvedett valamilyen sérülést (több mint fele romba dőlt, vagy súlyosan sérült lett). Amikor 1944-ben megindult a Debrecenben évszázados hagyományokra visszamutató „főnixi” újjáéledés, helyreállítás, egy rövid időre ismét Magyarország fővárosa lett Debrecen: itt ülésezett a háború végén az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A harcok elülte után a városi gazdák, iparosok, kereskedők a világégés előtti állapotok helyreállításához fogtak hozzá. Ezúttal azonban a történelem egészen más irányt mutatott. A tulajdonrendszer erőszakos megváltoztatása évszázados hagyományok, beidegződések kényszerű feladását jelentette. Nem csak polgárai, de Debrecen, a nagybirtokos város is elvesztette birtokait és területének több mint felét. Egyebek mellett elcsatolták Hortobágyot, megszűnt Gut és Savóskút hatalmas erdői feletti rendelkezési joga. A város határából kisebb-nagyobb területek a környező falvakhoz kerültek, illetve új községeket alakítottak ki külsőségein (Ebes, Nagyhegyes).


Debrecen napjaAz 1950 és 1956 közötti esztendőket a nagyarányú iparosítás jellemezte a városban. Ebben az időben jött létre például a Hajdúsági Gyógyszergyár, az Orvosi Műszergyár, valamint a Magyar Gördülőcsapágy Művek. Az ipari munkásság aztán az egyetemi ifjúsággal összefogva az élére állt 1956. október 23-án a debreceni forradalmi eseményeknek. Aznap – a budapesti tüntetést megelőzve –, már délelőtt 11 órakor az felvonultak a debreceni egyetemisták, követeléseiket már délután megjelentette a Néplap, s kora este itt dördült el az első – halálos áldozatokat is követelő – ’56-os sortűz az országban.
Az 1956-ot követő időszakban Debrecenben a hagyományos iparágak megerősödése mellett újabb ipari tevékenységek jelentek meg. A város gazdasági potenciálját – a gyógyszergyáron, az orvosi műszergyáron és a csapágygyáron kívül – többek közt a vasúti járműjavító, a nyomda, a dohánygyár, a baromfifeldolgozó, a tejipari vállalat, a konzervgyár, a húsipari vállalat, a ruhagyár, a megyei építőipari vállalat, a házgyár, a híradástechnikai gyár, a mezőgazdasági gépgyár reprezentálták. A hatvanas évektől a város lélekszámának gyarapodásával párhuzamosan a hagyományos életkeretek is átalakultak. A Debrecent körülvevő kertségek egy részének helyén (Libakert, Vénkert, Újkert, Tócóskert) lakótelepeket létesítettek. A történelmi belvároson ütött sebet a Kölcsey Ferenc művelődési központ megépítése, mely létesítmény ennek dacára a város és a megye kulturális életének valódi centruma lett.
Az 1989-1990-es rendszerváltás Debrecen gazdaságát érzékenyen érintette. A nagy múltú, több ezer embert foglalkoztató üzemek fokozatosan tulajdonost váltottak, megszűntek, átalakultak. A napjainkig (2007) eltelt időszakban a város korábban jelentős ipari üzemei közül eredeti formájában megszűnt a csapágygyár – maga az iparág viszont továbbra is jelentős foglalkoztató –, a baromfifeldolgozó és a dohánygyár. Jelentős fejlődésnek indult azonban például a gyógyszergyártás, a város ipari parkjába világszínvonalú méréstechnikai termékeket, gép- és autóipari alkatrészeket, elektronikai cikkeket, turbinaalkatrészeket gyártó üzemek települtek, s – nem csekély mértékben a helyi beruházásoknak is köszönhetően – megerősödött az építőipar is. Több multinacionális kereskedőcég hozott létre bevásárlóközpontokat a városban. Mára új atlétikai edzőcentruma, sportcsarnoka, versenyuszodája, konferenciaközpontja van Debrecennek, s megújult a város főtere is. Az infrastrukturális fejlődés lehetőséget adott arra, hogy például 2005-ben felnőtt szerenkénti tornász-világbajnokságot, divízió I-es jégkorong-világbajnokságot, valamint hőlégballon Európa-bajnokságot rendezzen a város. 
Egyre emelkedő tendenciát mutat a város tulajdonában lévő Debreceni Repülőtér forgalma, s a város elérhetőségét nagyban javította az, hogy immár az M3-ashoz csatlakozó M35-ös autópályán is elérhető. 

 

Debrecen és környéke látnivalói:

 

Déri Múzeum

Déri Múzeum

Déri Frigyes 1920. október 18-án adományozta művelődéstörténetileg rendkívül jelentős gyűjteményét a magyar államnak azzal a megkötéssel, hogy Debrecenben múzeumot emelnek bemutatására. Azért esett választása e városra, mert egyeteme volt, s így hallgatók révén, akik a tárgyak segítségével közvetlen tapasztalati ismereteket szerezhettek távoli kultúrákról, gyűjtő tevékenysége új értelmet kapott.

Kossuth tér és a Református Nagytemplom

Kossuth tér és a Református Nagytemplom

Az a tér és az a templom, amely minden időben az események középpontja és a történelem színpada volt. A magyar reformáció központi temploma melynek nagyságát méretén túl az is jelzi, hogy hatalmas ikertornyainak 56 mázsás Rákóczi harangja szép időben egészen Hortobágyig hallatszik el.

Református Kollégium

Református Kollégium

Az „ország iskolája”, a rend és a szigor intézménye immár több mint 450 éve. A falai között fejlődött a cívis kultúra, dőlt el több ízben az ország sorsa és nevelkedett a magyar irodalmi élet több nagysága. Ezek emlékét őrzi az Oratórium, a Nagykönyvtár valamint a Iskolatörténeti és Egyházművészeti kiállítások.

Szent Anna Székesegyház

Szent Anna Székesegyház

Volt idő, mikor Debrecen katolikus híveinek száma -kis túlzással- egy családra szűkült, mára mégis püspöki megyeszékhely, melynek történelmét a székesegyházban látható kiállítás mutatja be. 2011-től a Torinoi lepel hiteles másolata is megtekinthető itt.

Nagyerdő és az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő

Nagyerdő és az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő

Debrecen az az élhető nagyváros, ahol elérhető távolságban van a természet csendje, gyógyító ereje. Az ország első természetvédelmi területén, a Nagyerdőn 67 fokos termálforrásból tör fel a gyógyvíz, ahol egyszerre pihenhet és szórakozhat minden korosztály.

Debreceni Egyetem főépülete

Debreceni Egyetem főépülete

Város a városban, mely immár 100 éves múltra tekint vissza. Az impozáns épület hangulatát a közel 60 000 hallgató morajlása teszi különlegessé, melynek bárki részese lehet akár, mint látogató, akár a magyar nyelvet tanulva a Nyári Egyetem hallgatójaként.

Hortobágyi Nemzeti Park

Hortobágyi Nemzeti Park

A töretlen látóhatár élménye, a ma is létező délibábok, a legelő gulyák és ménesek, bólogató gémeskutak látványa, a vizes élőhelyek nyüzsgő madártömegei, az éjszakai csillagos égbolt zavartalan élvezete, a kamilla, a menta és az üröm illatosan hullámzó tengere ma is része a Hortobágynak. Engedje magát szabadon Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján!

Hortobágyi csárdák

Hortobágyi csárdák

Az elmúlt századok „autópálya pihenőinek” hangulatát idézi fel a Kadarcsi Csárda, a Hortobágyi Nagycsárda, és a Meggyes Csárda. A korhű berendezések és a hamisítatlan helyi ízek hűen tükrözik a betyár korszakot és a Hortobágy környéki csárdák életét.

Hortobágyi Kilenclyukú Híd

Hortobágyi Kilenclyukú Híd

A Hortobágy jelképe, az azonos nevű folyó felett átívelő 167 méter hosszú híd, mely kilenc boltívre támaszkodik. A legenda szerint úgy jött létre, hogy egy pandúrok elől menekülő híres betyár kilenc szeretője összekapaszkodott, és vállukon, karjukon átsegítették kedvesüket a folyón. Az országos hírű augusztus 20-i országos kirakodó- és népművészeti vásár helyszíne.

Hortobágyi Vadaspark

Végtelenbe nyúló füves puszta, testközelből látható vadonélő állatok, vadlovak, őstulkok, farkasok, sakálok, sasok és keselyűk vízimadarak társaságában, nem mindennapi élmény a Hortobágyi Vadaspark! Régi magyar háziállatainkat pedig hagyományos környezetünkben tekinthetjük vagy akár simogathatjuk meg a Pusztai Állatparkban.

forrás: debrecen.hu, iranydebrecen.hu

Vissza áprilishoz

 

 



 

2024

Világnap:

olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.

Nemzetközi nap:

olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.

Nemzeti ünnep:

olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg,  Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.

Emléknap:

olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a  nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.

Jeles nap:

olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
                    

Kapcsolat
Felhasználási feltételek

lap tetejére


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre