A roma kultúra napja

Minden év első áprilisi hétvégéjén ünneplik meg a Roma kultúra napjait,  melyet első alkalommal 1993-ban rendeztek meg.

A Londonban, 1971. április 8-12. között megtartott Első Roma Világkongresszuson az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek elfogadták, hogy a világ összes cigány származású emberének közös és hivatalos elnevezése a rom többes számú alakja, azaz a roma legyen. Így a romák elnevezés a cigány népcsoportokhoz tartozó emberek közösségét jelenti.

Ezt a napot rendezvényekkel, kiállításokkal, összejövetelekkel ünneplik.
 

Szentandrássy István festménye
 

A cigányság Indiai eredetű népcsoport. Eredeti lakóhelyüket az  5-10. században hagyták el. Vándorlásuk alatt szinte minden európai országban megjelentek.
Társadalmi szervezetük alapegysége a nagycsalád, amely nemzetséggé és törzzsé sosem fejlődött. A vándorló karavánok több, egymással laza rokonságban álló nagycsaládból álltak. A romákat jellemzi, hogy anyagi kultúrájuk tárgyait szinte kizárólag készen, másoktól veszik, maguk nem készítik.
 

Horváth Zoltán alkotása

Az európai szokásoktól merőben eltérő, azaz eredetileg össze nem férő életmódjuk miatt 15. századtól kezdték üldözni őket, a hitleri fasizmus gázkamráiban mintegy ötvenezer cigány lelte halálát.
Ma körülbelül 2 millió a számuk, 1 millió roma él Európában, legtöbben Romániában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon.

Kovács József Hontalan Tükörfotográfiák című könyvéből:

"Minden igazi irodalmi mű tiltakozás a romlott erkölcsök ellen. A hazugság, az erőszak ellen. Mert eredeti műalkotások érzelmileg közelítik egymáshoz a különböző népeket. Művészet, irodalom a különböző népek azonosságtudatát fejezi ki. Magas szellemi fokon elmondani azonosságom lényegét."

Folklórjuk gazdag és változatos. Elemeit a vándorlás során érintett országok, ill. a letelepült csoportokat körülvevő népek folklórjából vették át.

Vojake Save táncegyüttes és Phralipe együttes

Népzenéjük szinte országonként más és más, zenéjük és nyelvük is asszimilálódott a környezethez. Hagyományukban viszonylag kevés az eredetinek tekinthető cigány folklór. Eredetibb zenét és főleg zenélési stílust tekint magáénak az ún. oláhcigányok rétege, dalaikat cigány-magyar vegyes szöveggel éneklik. A cigány népzene kimondottan vokális zene, igen népszerű a gitárral, köcsögdudadával, kanállal kísért többszólamú éneklés.
A cigányzene népies stílusú zene, a 15.sz. végén bukkantak fel először a cigányzenészek. Hangszereik a legkorábbi források szerint lantféle pengető hangszerek, vonóshangszerek, cimbalom, Magyarországon a cigányzenekarok a 18. sz. második felében alakultak ki. Az első ismert igazi cigánybanda a Czinka Pannáé, a nevezetes 18. századi női cigányprímásé volt.
 A 19. században főleg a külföldiek szemében (idelátogató más országbeliek, illetve az idegenben fellépő híres cigányzenekarok révén) a magyar zene jószerivel egyet jelentett a cigányzenével. A valóság viszont a cigányzenészek nem csak autentikus cigányzenét és magyar népzenét játszottak, hanem a kor divatjának megfelelően keringőt, mazurkát, polkát stb. Ennek ellenére hazai megítélésük eléggé vegyes volt: így pl. Liszt Ferenc is szóvá tette, hogy nem feltétlen tartja nagyra zenéjüket, mások szerint pedig egyenesen felháborító az, hogy a cigányzenét a magyar zenével azonosítják.

Kézművességük a fafaragás, kosárfonás.

forrás: fszek.hu, ckke.hu, hetedhethatar.hu

Vissza áprilishoz