A Sabin csepp napja
A Sabin csepp napja március 3-a, ezen a napon emlékezünk meg az 1993. március 3-án elhunyt Albert Sabin amerikai bakteriológus orvosra, aki a gyermekbénulás elleni vakcina feltalálója.
"1906. augusztus 26-án született a lengyelországi Bialystokban. Tizenöt éves volt, amikor a család kivándorolt az Egyesült Államokba, az állampolgárságot 1930-ban kapta meg. 1931-ben szerzett orvosi diplomát a New York-i Egyetemen, épp akkor, amikor Amerikában gyermekbénulás-járvány pusztított.
A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis vagy polio) járványos méretekben a 19. század végén jelentkezett, és a múlt század első felének legrettegettebb gyermekbetegsége lett. A kór elsősorban a tíz év alatti gyermekeket támadja meg, vírusa a mozgató idegsejteket megfertőzve izombénulást okoz. Leggyakrabban a végtagok válnak mozgásképtelenné, de károsodhatnak a légzőizmok is, ilyenkor csak a mesterséges lélegeztetés, a vastüdő tudja életben tartani a beteget.
Sabin elhatározta, hogy megfékezi a kórt. 1935-től volt a Rockefeller Intézet kutatóorvosa, és elsőként sikerült a poliovírust emberi testből kivett idegszöveten szaporítania. 1939-től a Cincinnati Egyetemen tanított, és az ottani gyermekklinika fertőző betegségeket kutató részlegét is vezette. A II. világháború alatt az afrikai és távol-keleti hadszíntéren harcoló katonákat pusztító betegségeket, a sárgalázat, a mocsárlázat és a japán encephalitist kutatta.
A háború után visszatért a járványos gyermekbénulás tanulmányozásához, és 1949-ben sikerült annak vírusát kutatásra is alkalmas mennyiségben kitenyésztenie.
A vírust 1949-ben Thomas H. Weller, Frederick Robbins és John F. Enders amerikai kutatóknak sikerül kitenyészteniük, amiért 1954-ben megkapták a Nobel-díjat.
A polio elleni első szérumot 1953-ban Jonas Salk kísérletezte ki, de ezt csak injekcióban lehetett beadni, és mivel deaktivált, "halott" vírusból készült, néha nem nyújtott teljes védettséget. Az általa kifejlesztett oltóanyag tesztjeire 1954-ben került sor az Egyesült Államokban. A kísérletben több mint félmillió gyermek vett részt, és átütő eredményt hozott. A beoltott gyermekek körében a gyermekbénulás negyedére esett vissza a nem beoltottakhoz viszonyítva. Kutatásainak korában lelkes támogatója volt az USA egyik legnépszerűbb elnöke, Franklin Delano Roosevelt is, aki felnőttkorában maga is a betegség áldozata lett, és tolószékbe kényszerült.
Salk a vírusokat formalinnal elölve állította elő az oltóanyagot, vagyis a nem élő vakcinát. Az oltóanyag a vírusok 1–3. típusa ellen bizonyult hatékonynak. Alig három év alatt a 40 évnél fiatalabb amerikaiak felét oltatták be, aminek következtében a betegség előfordulása 86%kal csökkent.
Sabinnak 1954-ben sikerült megalkotnia a szájon át adható vakcinát, amelyet előbb magán, majd önként jelentkező elítélteken próbált ki.
Az eljárás során a szervezetbe legyengített kórokozókat juttatnak be, amelyek fertőzést nem okoznak, de kiváltják az immunreakciót. A vírus a fertőzés kapujában, a bélcsatornában szaporodik el, így a bélfal sejtjei immunissá válnak, és a patogén vírus sem tud többé itt szaporodni. A vakcina élő kórokozót
tartalmaz, így a beoltott ember környezetét ugyan megfertőzi, de ezzel immunizálja is.
1955-1961, az orális vakcinát legalább 100 millió emberen tesztelték, a Szovjetunió, Kelet-Európa, Szingapúr, Mexikó és Hollandia területein.
A Sabin-cseppek használatát 1960-ban kezdték meg az Egyesült Államokban, a világon először Magyarországon tették kötelezővé, bevezetése óta hazánkban járvány nem fordult elő.
Magyarországon 1957 júliusában, a hazai legnagyobb járvány kellős közepén vezették be a gyermekbénulás elleni védőoltásokat az injekcióban beadható, mindhárom vírustípust inaktivált formában tartalmazó ún. Salk-vakcinával. Ezek a védőoltások 1958-ban és 1959-ben folytatódtak, ennek ellenére 1959-ben egy újabb járvány alakult ki. Ez egyértelművé tette, hogy ezek az inaktivált vakcinák nem keltettek olyan fokú immunitást, mely a járvány megelőzéséhez elegendő lett volna.
Azon tapasztalatok alapján, melyeket a Sabin-féle élő vakcina tömegméretű használatával szereztek a Szovjetunió egyes tagállamaiban, a magyar szakemberek ezen oltóanyag használata mellett döntöttek. Az első Sabin-vakcinával végzett országos oltásokra 1959-ben került sor, melyet követően 1991-ig minden évben az év meghatározott hónapjaiban a 2-38 hónapos korú gyermekeket ezzel az oltóanyaggal oltották. 1992-től változott az oltási rend: a korábban kampányoltások keretében végzett oltásokat folyamatos oltás keretében olyan oltóanyaggal végzett oltások váltották fel, melyek mindhárom vírust élő formában tartalmazzák. Az oltással összefüggő poliomyelitis elkerülése céljából egy emelt hatékonyságú Salk-vakcina (3 hónapos korban) majd az élővírus-tartalmú vakcina kombinált használatára tértek át (4, 5, 15 hónapos, 3 és 6 éves korban). Amióta ez az oltási rend működik, az oltással összefüggésbe hozható megbetegedés sem fordult elő. Elmondható tehát, hogy igen nagy biztonsággal, hatékonyan oltunk egy nagyon súlyos betegség ellen.
Sabin az 1960-as években kétszer járt Magyarországon, 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.
Sabin irányította a pappataci-láz és a dengue-láz oltóanyagának kutatását, vizsgálta a vírusok elleni immunitás kialakulásának folyamatát, az idegrendszert támadó vírusok szerepét a rák kialakulásában, és módszert dolgozott ki a toxoplazmózis diagnosztizálására. 1971-ben a Cincinnati Egyetemről vonult nyugalomba, 1974-82 között a charlestoni Dél-Karolinai Egyetem kutatóprofesszora volt.
Felbecsülhetetlen eredményei ellenére a Nobel-díjat nem kapta meg, a kitüntetést a vírus tenyésztését megoldó John Endersnek ítélték oda. A sors fintora, hogy a gyermekbénulást legyőző Sabint 1983-ban bénulással járó betegség támadta meg, életét végül csak műtéttel sikerült megmenteni. A tudós 86 éves korában, 1993. március 3-án halt meg szívroham következtében. A nevét őrző kutatóintézet különböző fertőzéses betegségek elleni vakcinák kutatásával foglalkozik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ezredfordulóra tűzte ki célul a gyermekbénulást okozó vírus teljes leküzdését. A cél érdekében 1995-ben kiterjesztett immunizációs programot indítottak, ennek során már az elölt vírusos, jól immunizáló vakcinát alkalmazzák. Magyarországon a Sabin-cseppeket ellenőrző oltásként adják. A WHO 2002. június 21-én deklarálta, hogy Európa mentes a vad polio vírustól, amely azonban még jelen van a világban, de már csak három országban: Nigériában, Pakisztánban és Afganisztánban járványos méretekben."
Akik résztvettek a gyermekbénulást előidéző kór kutatásában
1 Jakob Heine (1800-1879) Felfedezett és leírt gyermekbénulás 1840-ben. [2]
2 Karl Oskar Medin (1847-1927) Elismert és le a gyermekbénulás, mint egy akut fertőzés (1890).
3 Ivar Wickman (1872-1914) Felfedezte a járvány jellegét gyermekbénulás (1907), valamint megalkotta a kifejezést Heine-Medin betegség , az is kiderült, a magas előfordulása nem paralitikus gyermekbénulás.
4 Karl Landsteiner (1868-1943) Felfedezett poliovírus és bemutatta továbbítása a majmok.
5 Thomas Milton Rivers (1888-1962) Elnöke a Nemzeti Alapítvány bizottság oltás, amellyel a tervezett sikeres 1954 vakcina kísérleteket.
6 Charles Armstrong (1886-1967) A Public Health Service orvos Armstrong felfedezte 1939-ben, hogy a poliovírus átvihető a gyapot patkányok, és megkezdte saját vizsgálatok orrspray oltás. [3]
7 John R. Paul (1893-1972) Made lényeges hozzájárulás a tudás, hogyan gyermekbénulás terjed. [4]
8 Albert Sabin (1906-1993) A vezető a keresést egy élő vírust tartalmazó vakcina gyermekbénulás, Sabin segítette azt mutatják, hogy a vírus elérte a központi idegrendszert , kifejlesztette az orális vakcina, amely olcsóbb és könnyebben terjeszthető.
9 Thomas Francis, Jr. (1900-1969) Epidemiológus, a University of Michigan és a Salk (No. 15) tanár, felismerte a hatékonyságát a Salk vakcina. [5]
10 Joseph L. Melnick (1914-2001) Kifejlesztett immunitás intézkedéseket lakosság találkozik a vírussal.
11 Isabel Morgan (1911-1996) Készített kísérleti vakcina vírus formaldehiddel inaktivált amely védi majmok ellen paralitikus gyermekbénulás.
12 Howard A. Howe Az első, hogy azt mutatják, hogy a csimpánzok is szerezhet polio fertőzés szájon át, végzett kisebb kísérletek emberben a formalin - kezelt vakcina. [6]
13 David Bodian (1910-1992) Azt mutatta, hogy a vírus bejut a véráramba, mielőtt eléri a központi idegrendszert, és ezért arra lehet blokkolja antitestek a vérben. [7]
14 John F. Enders (1897-1985) Mutatta az utat találni, hogyan növekszik polio vírusok kultúrákban a nem idegszövet, ami lehetővé tette a termelés egy biztonságos és hatékony vakcina a mennyiség.
15 Jonas E. Salk (1914-1995) Fejlett a vakcina, amely az ő nevét viseli.
16 Franklin D. Roosevelt (1882-1945) Megalapította a Warm Springs Alapítvány 1927-ben és a "Nemzeti Alapítvány a gyermekbénulás (NFIP)" 1938-ban.
17 Basil O'Connor (1892-1972) Az építész a gyermekbénulás elleni küzdelem, O'Connor volt elnöke NFIP a kezdetektől 1938-ban, a "Georgia Warm Springs Foundation" 1945 után.
Akik megbetegedtek a vírustól, Heine-Medines (nevét az első két kutató orvosról kapta - Jakob Heine és Karl Oskar Medin) betegek:
Még ma is számos ember él Magyarországon, akik gyermekként megbetegedtek ettől a vírustól!
Ha egy izomcsoportot ellátó valamennyi idegsejt elpusztult a megbetegedéskor, a bénulás maradandó.
Az érintett izomcsoport fokozatosan sorvad, évek alatt súlyos torzulások alakulhatnak ki.
Rehabilitációjuk a reumatikus, orthopéd, sebészet és mozgásszervi orvoslás területein valósul meg.
Miért ünnep ez a nap ezen az oldalon?
Azért, mert nekik köszönhető az, hogy gyermekeinket már nem fenyegeti ez a bénulásos betegség.
Ezért megérdemlik, hogy egy évben, egy nap nekik szenteltessék!
Friss:
November 8., 2013 - Az ENSZ egészségügyi hivatal igazolja, a gyermekbénulás járványt Szíriában
A tervek szerint a Közel-Kelet hét országában 20 millió gyermeket oltanak be az ENSZ Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) támogatásával, hogy megállítsák a polio vírus terjedését.b
by: VEJ
forrás: MTI, hazipatika.hu, vital.hu, wikipedia.org, un.org
Vissza márciushoz
|