A magyar nyelv napja

November 13-át a 2011. szeptember 29-i 66/2011. számú Országgyűlési határozat alapján, a magyar nyelv napjává választották, annak emlékére, hogy ezen a napon az 1844 évi törvényekben kimondták, hogy a hivatalos nyelv hazánkban a magyar.
 

"Nyelvében él a nemzet", a már szállóigévé vált Szechenyi István gondolat, ma is hatással van a nyelvőrző mozgalomra.

A Nyelvápolók Szövetsége a XX. század utolsó évtizedében vállalta fel, hogy továbbviszi a nyelv védelmének hagyományát. A társaság elnöke, dr. Grétsy László úgy látja, a társadalom érdekében van szükség a nemzeti kincs ápolására.

A 80-as évek elején jött létre az a nyelvészekből, írókból, tanárokból, újságírókból, színművészekből álló önkéntes közösség, amely 1982 és 1989 között kezdeményezte anyanyelvi táborok rendezését, szót emelt az idegen nyelvű feliratok mértéktelen terjedése ellen, támogatta nyelvművelő szakkönyvek és írások kiadását.

Tagjai vallják, hogy az anyanyelv kellő ismerete és igényes használata mindenfajta tudás megszerzésének és a társadalmi-szellemi megújulásnak nélkülözhetetlen feltétele. Különböző alapítványok három díjat hoztak létre a legérdemesebbek elismerésére. A Kazinczy-, a Péchy Blanka- és a Lőrincze-díjat évről évre átadják a nyelv őrzőinek.

2015-ben a Magyar Nyelv Napján programokkal várják az érdeklődőket november 10-13 napján:

PROGRAMOK

Kislexikon:

Lőrincze Lajos (1915. 11. 24. - 1993. 10. 11.) kiemelkedő alakja volt a magyar nyelv ápolásának, a kultúra terjesztésének. Magyar Nyelvőr címmel folyóiratot szerkesztett, műsort vezetett a Magyar Rádióban: Édes anyanyelvünk, majd a televízióban is, Tessék kérdezni - a nyelvész válaszol címmel. Szerkesztőbizottsági tag volt a Nyelvünk és Kultúránk című szakfolyóiratnál, 1979-től főszerkesztője az Édes anyanyelvünk című folyóiratnak, elnökségi taggá választották a Magyarok Világszövetségének.

Társalapítója volt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának (Anyanyelvi Konferencia, 1970).

Kazinczy Ferenc (1759. 10. 27 - 1831. 08. 23.) író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Péchy Blanka (1894. 09. 21. - 1988. 07. 06.) SZOT-díjas színésznő, előadó, író, nyelvművelő, rádiós műsorvezető, a bécsi magyar nagykövetség kulturális attaséja, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, alapítványtévő és a Kazinczy-díj megalapítója, érdemes művész.

Széchenyi István gróf (1791. 09. 21 - 1860. 04. 08.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett.
 

1844. évi II. törvénycikk
a magyar nyelv és nemzetiségről

Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy: 

1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.

2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.

3. § Országgyülési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyüléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék.

4. § A magyar udvari Cancellaria útján az ország határain belől bocsátandó minden iratokban, akár legyenek ő Felsége által aláirva, akár nevében adassanak ki - és így a magány folyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is - szinte a magyar nyelv használtassék.

5. § A királyi Helytartótanács minden nemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyző-könyveiben, valamint ő Felsége eleibe terjesztendő felirásaiban, és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézményeiben a magyar nyelvet használja; - azon levelezések, mellyeket a királyi Helytartótanács a hadi fő-, és az ő Felsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s kül-országi törvényhatóságokkal folytatand, ide nem értetvén.

6. § A királyi udvari főtörvényszék nyelve az ország határain belől indított minden perekre nézve, valamint az ország határain belőli minden itélőszékek - következéskép a szentszékeknek nyelvök is, a magyar lészen; s azon itélőszékeknek hivatalos minden egyéb dolgaik is magyar nyelven folytatandók.

7. § A kapcsolt Részekbeli törvényhatóságok a magyarországi hatóságoknak magyar, - ezek pedig a kapcsolt Részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el; tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el.

8. § Ő Felsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt Részekbeli fő-, és minden közép iskolákban (Academia és Gymnasiumokban) mint rendszerinti tudomány taníttassék; - nem különben

9. § Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.

forrás: wikipadia.com, nol.hu, 1000ev.hu, anyanyelvapolo.hu

Oldal tetejére

Vissza novemberhez