Számítógép biztonság nap - Computer Security Day

 

A Computer Security nap 1988-ban indult, hogy felhívja a figyelmet a számítógéppel kapcsolatos biztonsági kérdésekre. A cél az, hogy emlékeztesse az embereket arra, hogyan védjék a számítógépeiken tárolt információikat, az illegális behatolást.

Ez a nap november 30-án kerül megrendezésre szerte a világon, bár egyes szervezetek néha úgy döntenek, hogy a következő munkanapon tartják, ha ez hétvégére esik.

Hogyan védhetjük meg az adatainkat?

- a jelszavakat rendszeresen frissítsük, válasszunk erős, véletlenszerű, nehezen megfejthető jelszót,

- a személyes adatokat csak biztonságos helyen adjuk meg,

- maga a számítógép-rendszer védett legyen tűzfallal.

Hírek a témával kapcsolatban:

2013. november 11. - jelszó

Az Adobe októberben jelentette be, hogy rendszereibe betörtek és az ismeretlen támadók hozzáfértek a tárolt felhasználói adatbázishoz és bizonyos népszerű szoftverek, köztük az Acrobat és a Flash, valamint a Photoshop forráskódjához is. Ez utóbbi önmagában hatalmas csapás lehet az internetes biztonságra, a hagyományosan sérülékeny Flash és Acrobat forráskódjának birtokában minden korábbinál kifinomultabb támadásokra lehet számítani, de csemegét jelent a sokmilliós jelszó-adatbázis is.

Ezek a legnépszerűbb magyar jelszavak

Ez lehetőséget ad arra, hogy a népszerűbb jelszavakat az emlékeztetők alapján ki lehessen találni, ahogy azt a leggyakoribb száz jelszó esetében itt már megtették. A helyzet érdekessége, hogy a helyes “megfejtések” nem tesztelhetőek, az Adobe ugyanis az összes jelszót alaphelyzetbe állította, így a fiókokba nem lehet belépni az eredeti jelszavakkal, a titkosítás pedig egyelőre szintén nem oldható fel.

A CrySyS megvizsgálta a legnépszerűbb magyar jelszavakat is. A szakemberek egyszerűen a .hu végződésű emailekre szűrtek, ezután az adatbázisban mintegy 200 ezer bejegyzés maradt, ezeket igyekeztek a fentebb ismertetett “keresztrejtvény-módszerrel” visszafejteni. Messze a legnépszerűbb magyar jelszó az “123456”, amely nemzetközi viszonylatban is az abszolút első helyet foglalja el, a kétszázezres mintában 3191-szer szerepelt ez a jelszó. A top10-es lista többi tagja sem túl kifinomult, a “jelszo” rögtön a második helyet foglalja el, a többi az alábbi táblázatban látható:

A CrySyS kutatói további érdekességekre is felhívják a figyelmet. Sok citromail.hu felhasználó jelszava egyszerűen citrom, ami “nem túl kreatív és veszélyes” is a szakemberek szerint. Veszélyes az “ugyanaz, mint az xy@z.hu címemen” típusú jelszóemlékeztető is, a támadó számára ugyanis így már rögtön a postaládánk jelszavát is megadtuk, hasonlóan veszélyes a “mint mindenhol” emlékeztető is. Sok emlékeztető ad meg túl sok információt (“a van ellentéte”, “nem narancs”, “a tudom ellentéte”), aminek birtokában gyakorlatilag bárki visszafejtheti a jelszót. Ez azért különösen veszélyes, mert a jelszóemlékeztető jellemzően nyilvános, a triviális megfejtés pedig gyorsan a fiók elvesztéséhez vezethet.

A CrySyS kutatói megismétlik a köztudott tényt, hogy a felhasználók nagy része roppant egyszerű jelszavakat használ. A szakemberek tanácsa: sose használjunk neveket, beceneveket, vagy azok módosításait jelszavakban, ezek nyújtanak a legkevesebb védelmet. A legjobb, ha valamilyen véletlenszerű generátorral készítünk jelszót, ezeket lehet a legnehezebben feltörni - igaz, megjegyezni is.

2013. november 10. - vírus

Harminc éve, 1983. november 10-én látott napvilágot a számítógépes vírusok őse.
A számítógépes vírus olyan program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban. Többnyire rosszindulatú, más állományokat használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehet. A vírusok manapság jellemzően pendrive vagy e-mail segítségével terjednek, az internetes böngészés mellett. A számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük. A vírus csupán egyike a rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusának. Ez megtévesztő lehet a számítógép-felhasználók számára, mivel mára lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb rosszindulatú szoftverekhez, mint például a férgekhez képest,amivel sokszor összetévesztik őket.

Fred Cohen, a Dél-kaliforniai Egyetem számítógép-tudományi doktorandusz hallgatója alig nyolc óra alatt írta a VD nevű grafikai alkalmazásba rejtett programot, amelyet egy számítógép-biztonsági szemináriumon mutatott be tanárának. A professzor, Leonard Adlerman nevezte el vírusnak a kódot, mert az a felhasználók hozzáféréseit kihasználva terjedt szét a számítógépeken, illetve a hálózatba kötött gépek között.

Az első igazán fertőző vírus, az 1992-es Michelangelo több mint tízezer számítógépet tett tönkre. A Microsoft Windows terjedésével párhuzamosan az 1990-es évek közepétől a legtöbb vírust erre az operációs rendszerre írták. A legnagyobb "sikert" a Word szövegszerkesztő programban elbújó makrovírusok aratták, majd következtek az e-mailben terjedő vírusok. A 2000-ben elszabadult, egy fülöp-szigeteki diák által írt ILOVEYOU órák alatt fertőzött meg több millió gépet, általa egész hálózatok váltak instabillá - ezt tekintik minden idők egyik legpusztítóbb vírusának.

A 2000-es évek elején már naponta ötezer, vagyis évente majdnem kétmillió új kártékony program jelent meg. Minden idők leggyorsabban terjedő számítógépes vírusa az SQL slammer, amely 2003. január 25-én a Microsoft SQL elnevezésű adatbázis-kezelő szoftverének egy sebezhetőségét kihasználva tíz perc alatt 75 ezer internet- és e-mail-szervert fertőzött meg és lassította le az adatforgalmat az egész világon és egymilliárd dollár kárt okozott. 2004-ben jelent meg a MyDoom, amely e-mailekhez csatolva terjedt, s egy ideig minden tizedik elektronikus levélben megtalálható volt.

A számítógépes vírusok azonban nem csak a Windows operációs rendszeren támadnak: egyre több kártevőt írnak az Apple cég OSX rendszereire, s az okostelefonok sincsenek biztonságban, a mobil készülékek elterjedése maga után vonja a mobil kártevők elterjedését.

Napjainkban a vírusok már valamivel kevésbé gyakoriak, mint a hálózaton terjedő férgek. A vírusokkal egyidősek az antivírus szoftverek, melyeket eredetileg a számítógépes vírusok elleni védelemre fejlesztettek ki, de napjainkban képesek a férgek és a kémprogramok elleni védelemre is. E szoftverek természetesen mindig lemaradásban vannak, de napjainkban egy-egy újabb vírus felfedezése után legfeljebb 40-60 perc telik el, mire a biztonsági program frissítése eljut az ügyfelekhez.

forrás: computersecurityday.org, richpoi.com

Oldal tetejére

Vissza novemberhez