Kifejező írás
 

1986-ban a pszichológia professzora James Pennebaker felfedezett valami rendkívülit, olyasmit, ami több száz kísérletre inspirálta a kutatókat.

Megkérte a diákjait, hogy 4 napig, naponta 15 percig írásban rögzítsék emlékeiket, olyanokat amik a legnagyobb traumát okozták életükben, amit még nem osztottak meg senkivel.
A kontrollcsoport semleges témákról írt ugyanennyi ideig naponta.

A professzor azt a megállapítást tette 6 hónap elteltével, hogy azok a diákok, akik kiírták magukból a traumás emlékeket, lényegesen kevesebbszer fordultak orvoshoz betegség miatt.

Azóta a psycho-neuro-immunologia már vizsgálja a kifejező írást, a kapcsolatát és működését az immunrendszerre.
A vizsgálatok területei többek között az asztma és ízületi gyulladás, a mellrák és a migrén.
Kansasban például azt találták, hogy a mellrákos nők kevesebb kellemetlen tüneteket tapasztaltak egy hónap kifejező írás után.

Mivel a sebgyógyulás elég látványos folyamat ezért a Kavita Vedhara a University of Nottingham és csapata Új-Zélandon 120 egészséges önkéntesen vizsgálta az összefüggéseket.
Érzéstelenítés alatt 4 mm-es sebet ejtettek a karjuk belső oldalán.
A csoport egyik fele az őt ért lehangoló eseményekről számolt be írásban a kísérlet alatt.
Az eredmény meglepő volt.
A kontrollcsoporthoz képest azok akik kifejező írást alkalmaztak, sebük hatszor nagyobb valószínűséggel 10 napon belül begyógyult.

Azt is vizsgálták még, hogy a kifejező íráskor a tartalom perspektívája (én, ő) milyen hatással van az immunrendszerre, valamint azt is, hogy a fantázia szülte, csak elképzelt és leírt esemény milyen befolyással van a gyógyulásra.

A kísérleti alanyok arról számoltak be, hogy az emlékek felidézése felkavaró volt számukra és ettől akkor rosszabbul érezték magukat.
A tudósok azt gyanítják, hogy stressz hatására a felszabaduló kortizol előnyös hatással lehet az immunrendszerre rövid távon.
Felvetődik még az a kérdés, hogy a kísérletre vajon milyen hatással van az, hogy a páciens mennyire nyitott a kérdésre.

Bárhogyan is de működik, mégsem használják a gyógyításban.

Én azért arra is kíváncsi lennék, hogy ha a leírtakat senki más nem olvassa el, akkor is hatásos ez a mód?
Vagy arra, hogy a történet újraolvasása is kifejt ugyanolyan hatást az alanyból?
A kézzel írt napló hatásos kizárólag, mert fizikailag is megfogható, vagy mehet a vinyóra egyenesen?
Nagyon morbid megfogalmazás, ha nem naplónak, hanem emlékkönyvnek nevezzük? :)

Következtetés: ha a kifejező írás pár hónapig, rövid távon hat az immunrendszerre, akkor mindenkinek ajánlatos naplót vezetni életéről, mint azt eleink nagyon bölcsen tették!

Tehát, ha kiírod magadból az érzéseidet, az megerősíti az immunrendszered! :)

by: VEJ

forrás: bbc.com

A kortizolról bővebben itt olvashatsz