A könyv és a szerzői jogok világnapja

1995-ben az UNESCO a Könyv és a Szerzői Jogok napjává jelölte április 23-át, - különös tekintettel az Internet és az online-adatbankok gyors elterjedésére. Ez a nap William Shakespeare születésnapja is.

Az UNESCO ezzel tiszteleg a könyvek és szerzők előtt, továbbá felhívja a figyelmet az olvasás fontosságára, és rávilágít az olvasásban rejlő örömökre. Fontos felismerni, hogy a könyvek és az olvasás meghatározó szerepet játszik az emberiség társadalmi és kulturális fejlődésében, híd a múlt és a jövő között.

A szerzői alkotás

A szerzői jog az egyéni jellegű, eredeti, kreatív alkotási folyamat eredményeképp létrejött (zenei, művészeti vagy tudományos) mű fizikai létrehozásával jön létre.

Védi emellett a szerzői jog az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió- és televízió-szervezetek, filmelőállítók és adatbázis-készítők az előző feltételeknek megfelelő alkotásait is.

Nem jön létre ilyen jog a jogszabályok, állami és bírósági határozatok, jogszabállyal kihirdetett művek (például szabványok) esetén; nem esnek szerzői jogi védelem alá a tények és hírek; nem tartoznak bele továbbá ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek.

A szerzői jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mű”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni stb.

Ez a jog akkor keletkezik, amikor a mű megszületik, és nem függ a mű publikálásától. (Általában az a szokás, hogy a megfelelő hivatalt erről a tényről értesíti a szerző, amely a mű eredeti példányát átveszi megőrzésre, hogy jogviták esetén legyen bizonyíték. Magán a művön pedig feltüntetik a jogtulajdonos nevét, és a jogviszony időbeli hatályának kezdőévét.)

A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig. A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat – ez a szabadalmak feladata –, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mikiegeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival. A szerzői jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható védjegyoltalommal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogosult nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.

A szerzőt megillető jogok
- személyhez fűződő jogok illetve
- vagyoni jogok.

A szerző személyhez fűződő jogai körében:
- nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
- kérheti szerzőként nevének feltüntetését.

A szerző:
- nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
- kérheti szerzőként nevének feltüntetését,
- jogosult művének megcsonkítását vagy számára hátrányos alkalmazását megtiltani,
- jogosult művének anyagi vagy nem anyagi felhasználásához (többek között: többszörözés, előadás, terjesztés, átdolgozás), vagy annak felhasználási szerződéssel való engedélyezéséhez.

Szerzői alkotások:
 -   irodalmi mű
 -   zenei mű,
 -   filmalkotás
 -   szobor
 -   festmény,
 -   fénykép
 -   számítógépes programok
 -   építészeti terv
 -   térkép

A szerzői jog védelmi idejének eredeti célja az, hogy a mű alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból lehetőségei szerint haszonhoz juthasson; a védelmi idő lejártával pedig alkotása közkinccsé válik, és így az egyetemes emberi tudást gazdagítja, és lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása, vagy akár fejlesztése.

A védelmi idő lejártával sem szűnnek meg a személyhez fűződő jogok (például senki nem állíthatja ma, hogy ő írta Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című költeményét.)

A védelmi idő tartama országonként eltérhet, ám a legtöbb ország a Berni Uniós Egyezmény alapján állapítja meg ezen időtartamot.

Magyarországon ez egységesen a szerző halálától (vagy több szerző esetén az utoljára elhunyt szerző halálától) számított 70 év.

A szerzőt megillető jogok közül a személyiségi jogok nem ruházhatók át, viszont a vagyoni jogok átruházhatók.

Magáncélú másolat

Természetes személyek magáncélra a védett művekről másolatot készíthetnek akkor, ha ez nem szolgál jövedelemszerzést, kivéve az építészeti műveket, műszaki létesítményeket, szoftvereket és adatbázisokat, valamint a nyilvános előadások kép- és hangfelvételeinek készítését.

A magáncélú másolat készítés a „Szabad felhasználás” egyik speciális esete.

by: VEJ

forrás: wikipedia.org, unesco.hu

Oldal tetejére

Vissza áprilishoz