A gyermekmunka elleni világnap

 

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére 2002-ben tartották meg először A gyermekmunka elleni világnapot, június 12-én.
A gyermekek védőszentje Szent Miklós.

Mi a gyermekmunka?

A gyermekmunka:

- megfosztja a gyermeket a gyermekkoruktól, a lehetőségeiktől, méltóságuktól,
- szellemileg, fizikailag, szociálisan és erkölcsileg veszélyes, ártalmas a gyermek testi-, lelki fejlődésére,
- kényszeríti, kötelezi a többórai munkavégzésre, ezzel megfosztja az iskolai tanulmányaitól,
- visszavonhatatlanul rányomja bélyegét a gyermek jövőjére,
- legszélsőségesebb esetekben a gyermeket rabszolgává teszi, elválasztja a családjától, súlyos veszélyeknek és betegségeknek teszi ki.

Az olyan munkát, amelyet a gyermek nem rendszeresen, nem kötelező érvényűen, hanem kedvtelésből nyári munkavállaláskor, zsebpénzszerzésre végez - és az nem befolyásolja károsan testi-lelki fejlődését, vagy egészségét - pozitívan értékeljük.

Történelmi visszatekintés

Az amerikai polgárháborút követő években a kibontakozó ipari forradalom az olcsó munkaerőben volt érdekelt, de nem ment ritkaságszámba, hogy az iparban egyre többször gyermeket kezdtek foglalkoztatni, akiknek a felnőttek munkabérének a töredékét fizették.

Lewis W. Hine fotográfusként és oknyomozóként sorra járta a különböző gyárakat és bányákat, s titokban készített felvételeket az ételhordójában becsempészett kamerájával, mindezt azért – mint mondta –, hogy „megmutasson dolgokat, amelyeket meg kell változtatni”. A felvételek készítése közben Hine információkat gyűjtött a gyerekekről: mennyi idősek, kik ők, mióta dolgoznak ott és mivel foglalkoznak.

1916-ban Amerika-szerte ismertté váltak az embertelen körülményekről tanúskodó képek, a közvéleményt pedig sokkhatásként érték a gyermekmunka bemutatását ábrázoló fotók. A Nemzeti Gyermekmunka Bizottság (National Child Labor Committee, NCLC) a gyermekmunka korlátozását törvényi szinten szerette volna kimondani, de a legfelső bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította (Hammer v. Dagenhart, 247 U.S. 251 1918), s egészen a New Deal és Franklin Delano Roosevelt megérkezéséig kellett várni, hogy a kérdést ismét szövetségi szinten szabályozzák (1938, Fair Labor Standards Act).

A tudósok szerint megkérdőjelezhető annak a gazdaságnak a természete, amely a gyerekeket arra kényszeríti, hogy gyárakban, malmokban és bányákban dolgozzanak. A gyermekmunka hátterében egyrészt az ipari kapitalizmus állt, másrészt pedig a szülők kezdeményezték, hogy a gyerekek pénzt keressenek. A szegény családok esetében a gyerekek keresetére is szükség volt a család eltartásához, de az is gyakran előfordult, hogy a szülők a saját életszínvonalukat akarták növelni gyermekeik által keresett pénzzel. A gyermekmunka sokkal elterjedtebb volt a mezőgazdasági társadalmakban, mint az ipari társadalmakban, mivel a tradicionális kultúrákban a szülők és a gyerekek is elfogadhatónak tartották a gyermekmunkát.

A kényszerítő körülmények:

„Szerettem iskolába járni, de amikor apám meghalt, nem tudtuk tovább fizetni a tandíjat. Ezért jöttem ide.” – mondja a 15 éves Niak, aki Lupatapa egyik gyémántbányájában dolgozik.

„Nincsenek adatok, mert senki sem beszél róla, de a prostitúció nagy probléma. Esténként akár 13 éves lányok árulják magukat, hogy legyen miből megélniük." – mondja egy tanár.

„A legtöbb diák szülei a bányákban dolgoznak. Bizonytalan a keresetük, ráadásul sok gyereknek el kell tartania saját magát. Akik nem maradnak ki az iskolából, azok reggel dolgoznak és délután járnak iskolába. De addigra túl fáradtak, nem tudnak koncentrálni és gyakran elalszanak az órákon. Azért is nehéz, mert legtöbbjük naponta csak egyszer eszik."

"Korábban 7 éves gyerekekkel is ásattak, ma már a legnehezebb munkákat kamaszok és felnőttek végzik." – mondja Diane, az UNICEF helyi gyermekvédelmi munkatársa."

Magyarország, XXI. század!

HVG - 2010. december 07., kedd
UNICEF: a gyermekmunka elterjedhet Magyarországon is

A szegénység egyszerre oka és következménye a gyermekmunkának. Magyarországon már volt példa arra, hogy autópálya-építésen gyermekmunkásokat találtak.

STOP - 2011. augusztus 06. | 08:01
Orbánék törvénybe foglalnák a gyermekmunkát

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) többek között azt is kifogásolja a Munka Törvénykönyve módosításai kapcsán, hogy 15 éves, tehát a kiskorúságból éppen csak a fiatalkorú kategóriába átlépett gyerekekkel a gondviselő beleegyezése nélkül lehet munkaszerződést kötni.

Ha az a szándék, hogy a munkáltatók versenyképessége nőjjön, akkor teljesen érthető az ilyen intézkedés. Jóval kevesebbet kell fizetni ugyanis egy 15 éves, semmiféle gyakorlattal nem, viszont korából következően mindössze - jó esetben - általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalónak. Ezek szerint, ha a törvénymódosítások a gazdaság versenyképesebbé tételét szolgálják, akkor a miniszterelnök komolyan gondolta, hogy szerinte hazánk számára a kínai példa követendő.

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a STOP-nak elmondta: a szakszervezeti tömörülés mindent elkövet azért, hogy ez a törvény ne léphessen életbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ egyetlen civilizált országa sem fogadhatja el az ilyesmit, sőt a hazánk által is aláírt ENSZ-konvenciók kifejezetten tiltják az ilyen jellegű intézkedéseket. A szakszervezeti vezető kijelentette, hogy amennyiben nem sikerül a kormányt jobb belátásra bírni, akkor a közvéleményhez fordulnak, illetve nemzetközi fórumokon, akár az ENSZ-nél is tiltakozni fognak a magyarországi gyermekmunka ellen. Palkovics nem riad vissza egy esetleges népszavazás kezdeményezésétől sem, hiszen a MOSZ szerint minden eszközt meg kell ragadni, hogy az amúgy is kizsákmányolt magyar munkavállalók nehogy még rosszabb helyzetbe kerüljenek.

Mostanában más országokban is tombol a gyerekmunka, folyamatosan hallani ezzel kapcsolatos híreket elsősorban Kazahsztánból, Pakisztánból, Kínából, Bangladesből, valamint az elmaradottabb afrikai és ázsiai országokból. Ha a Munka Törvénykönyve az ENSZ elé kerül, a világ közvéleménye könnyen egy kategóriába sorolhatja Magyarországot ezekkel a nem éppen "európaias" országokkal.

Az UNICEF (Egyesült Nemzetek Gyermekalapja) egyébként évek óta keményen harcol a gyerekmunka ellen, így nagy valószínűséggel nem maradhat nemzetközi visszhang nélkül, ha az Európai Unió egy tagállamában 15 éves gyerekeket szülői engedély nélkül foglalkoztathatnak

STOP - 2011. augusztus 08. | 07:29
"Orbán visszavezeti az országot a feudalizmusba"

Civilizált országokban példa nélküli, ahogy az Orbán-kormány fiatalkorúakat készül kiszolgáltatni a munkáltatók kénye-kedvének - áll a Societas - Baloldali Ifjúsági Mozgalom STOP-hoz eljuttatott közleményében.

A kormány tervei szerint a jövőben minden tizenöt évnél idősebb, fiatalkorú gyermek foglalkoztatható szülői beleegyezés nélkül.

Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP ezzel újabb lépést készül megtenni a Magyarországot diktatórikus banánköztársasággá züllesztő úton. Egy ilyen irányú törvénymódosítás lehetővé teszi a befolyásolható fiatal szülői kontroll nélküli dolgoztatását, félrevezetését egy fondorlatos szerződéssel, ezáltal pedig a kizsákmányolását - áll a közleményben.

Orbán arcul köpve Magyarország európai, demokratikus vívmányait, visszavezeti az országot a feudalizmusba, ahol a tanulatlan "szegénylegények" a hűbérurak napszámosai lesznek. A Societas tiltakozik a tervezett változtatás ellen, amely azoknak a gazdagoknak kedvez, akik nincsenek rászorulva, hogy rabszolgaságba adják saját gyermekeiket, ugyanakkor olcsó és könnyen kihasználható munkaerőhöz juthatnak a változtatás által.

Kislexikon:

A gyermek jogai:

Minden gyermeknek joga van az élethez, szociális biztonsághoz, oktatáshoz, ahhoz, hogy szabad vélemény­nyil­vá­ní­táshoz való jogát ne korlátozzák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe is vegyék. A gyermeket megilleti a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jog. A gyermeket szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon lehet elválasztani. – Ezen jogokat biztosítja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt kihirdető 1991. évi LXIV. törvény, valamint az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. – A gyermek jogainak érvényesítése és védelme során kiemelt szerepe van a rendőrségnek, ügyészségnek, bíró­ság­nak, a települési önkormányzat jegyzőjének, a gyámhivatalnak, a gyer­mek­jó­léti szolgálatnak, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak és az állam­polgári jogok országgyűlési biztosának.

(Mikor ezt a cikket írtam, és anyagot kerestem hozzá, pont azt a fájdalmat éreztem a képek láttán, mint mikor az erőszak ártatlan gyermekáldozatai cikket írtam. Nézd meg a képeket figyelmesen! Hány éves lehet ez a gyermek, vagy az aki cipeli a kannákat? Lásd a gyönge kis vállát, karját!

Fájdalom ilyet látni, és nem gondolom, hogy a család megélhetésének fenntartását, vagy az ország gazdasági fellendülését várhatnánk Magyarországon, a gyermekek foglalkoztatásától. A felnőttek munkalehetőségének, bérszínvonalának megoldása legyen a cél!
Szerk.)

forrás: mult-kor.hu, ilo.org, c3.hu, hvg.hu, stop.hu, enc.hu

Oldal tetejére

Vissza júniushoz