A Nap napja
A Nap napját változó júniusi vasárnapon tartjuk, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnapon.
A nyári napforduló az északi féltekén általában június 21-én van, a déli féltekén pedig általában december 21-én. A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót.
Három év képekben a napról
Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A Nap napját a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal. A központi rendezvény helyszíne a Margitsziget.
Napenergia
A napenergia képezi az alapját csaknem valamennyi természeti folyamatnak, beleértve az emberi életet is. Bőséges, tiszta, szabadon hozzáférhető és mindenütt rendelkezésre álló energiát biztosít most, és az elkövetkező évmilliárdok során. A napenergia maximális kiaknázása szükséges lépés ahhoz, hogy biztosíthassuk a fenntartható energiaellátást, megvédjük bolygónkat és az elkövetkező generációk egészségét.
A megújuló napenergia a fosszilis forrásokkal szemben hosszú távon jelent megoldást az emberiség energiaszükségleteinek kielégítésére, hiszen folytonosan, vagy bizonyos gyakorisággal fordul elő a természetben. A Nap sugárzásából nyerhető napenergia több ezer éve ismerős az emberiségnek. A Nap sugárzó teljesítményének a Földet érő része körülbelül 173 x 1012 kW, amely több ezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. Évente olyan mennyiségű napenergia érkezik a Napból a Földre, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak egy százalékát hasznosítanánk, csupán 5 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint bármely fejlett ország állampolgára.
A Nap adatai
A Naprendszer legnagyobb tagja, egy plazmaállapotú, sugárzó gömb
Átmérője =1 390 000 km=218 Föld-átmérő
Tömege=1,989·10^(3)^(o)kg =333 000 Föld-tömeg
Luminozitása=3,846·10^(3)^(3) erg/s
Felszíni hőmérséklet=5770 °K = 10400 °F
Felszíni sűrűség= 2,07·10? 7=1,6·10-4 . levegő-sűrűség
Felszíni összetétel=70%Hidrogén, 28% Hélium, 2% (Szén, Nitrogén, Oxigén, ...) egyéb
Központi hőmérséklet=15600000 °K=28000000 °F
Központi sűrűség= 150 g/cm^(3)=8 · arany sűrűség
Központi összetétel =35% Hidrogén, 63% Hélium, 2% (Szén, Nitrogén, Oxigén, ...) egyéb
A Nap kora=4,57·109 év
A Nap forgástengelyének iránya:?= 286,13°?= 63,87°
Napkutatás a Nasa-nál
Ha szeretnéd látni a napról készült képeket, ezen a Nasa oldalon megteheted: LINK
Beállítások:
Kép tipusa: LASCO C2, vagy LASCO C3
Kép mérete: 512, vagy 1024,
Start és end dátum: írd be melyik intervallumot szeretnéd megjeleníteni,
pl.: 2013 02 19 - 2013 02 22,
Válaszd a movie megjelenítést,
majd kattints a search - keresés gombra.
Meg fogsz lepődni!
Mert ezen a napon a bal felső sarokban megjelenik egy objektum, ami végighalad ezen a három napon a látómezőn.
Én kíváncsi lennék rá, melyik égitestet is látjuk a nap fölött?
Valamint ezeket a képeket is láthatod a többi között!
A Nap energiájának hasznosítása
A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá.
Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.
Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. Magyarországon 2007 augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra, a miskolci Avas egyik 50 lakásos házára.
A másik módszerrel – az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével – a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk. Harmadik lehetőségként termokémiai módszerekkel is tárolható.
Napkollektor
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését feltételezi és általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés használatos. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja.
A napkollektor fényelnyelő (matt fekete, fényt nem visszaverő festékkel bevont) rétegét abszorbernek is nevezik. Ez a réteg a fény elnyelése által melegszik fel, majd a hőt egy csőkígyón át vezetik el általában szivattyúval. A csőkígyó másik oldalán hőszigetelő réteg van fokozandó a hatékonyságot, illetve megakadályzandó az átégetést.
Derült, napos időben hozzávetőleg 1 kW erősségű sugárzás érkezik minden négyzetméternyi felületre. Az éves, átlagos napsugárzás Magyarországon 3,17 kWh négyzetméterenként naponta.
Napelem
A napelem olyan fotovillamos elem, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává. A napelemek alapanyaga félvezető. Az energiaátalakítás a félvezető alapanyagban játszódik le. Az energiaátalakítás alapja, hogy a fény elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amelyeket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít.A szilicium alapanyag megjelenése, a félvezető eszközök térhódítása új irányt adott a fotovillamos eszközök fejlődésének. A fotovoltaikus elemek abban különböznek a napelemektől, hogy árnyékban is képesek áramot termelni, nem csak napsütésben.
A napelemeket nem egyesével szerelik, hanem modulokba, így ezek el vannak zárva környezettől. A modulokban az elemeket sorosan vagy vegyesen kapcsolják. A feszültség az ilyen rendszerekben általában 12 V körül mozog. A modulok területe nincs előre meghatározva, a néhány négyzetcentimétertől egészen a néhány négyzetméterig terjedhet. A teljesítménye is hasonlóan tág keretek között mozog, de akár több száz watt is lehet.
A napelemek hatásfoka eltérő lehet, az otthonunkban felszerelhető eszközök maximálisan 15-17%-ot érhetik el, azonban labori körülmények között már 30% fölötti értékek is lehetségesek. Ezek az értékek az egy rétegű konstrukciókra jellemzőek. A szakemberek viszont azon az állásponton vannak, hogy egy többrétegű napelemmel akár 60% hatásfok is elérhető.
A napelem felhasználás fokozatosan terjed el, a jövőben még nagyobb áttörések várhatók e téren. A legnagyobb előnye ennek a módszernek az, hogy bármilyen nemű káros anyag kibocsátása nélkül termeli az energiát. A szélesebb körű elterjedésének csak az előállítási és beépítési költségei vetnek gátat.
Ha a hétköznapi életünkben szemlélődünk, akkor ott is találhatunk olyan eszközöket, amelyek hasonló elven működnek. Ilyen például a napelemes számológép vagy a napelemes kerti lámpa is.
A napelemekre 25 év a garancia, de ez sokszor 40 év is lehet. A napenergia hasznosításának, így a napelemeknek is rendkívül ígéretes jövőjük van. Azt az energiát, amely az összes Földön található és kitermelhető kőolajkészletekben rejlik a Nap 1,5 (azaz másfél ) nap alatt sugározza a Földre. Az emberiség évi energiafogyasztása megfelel 1 (egy ) óra alatt kibocsátott napsugárzásnak.
A fixen beépített napelem maximum 6 órán keresztül képes napfényt elnyelni. Ahhoz, hogy egész nap az időjárás által megengedett maximális teljesítménnyel tudjuk gyűjteni a napenergiát, a nappal folyamán vízszintesen forgatnunk, függőlegesen bólintanunk kell a napelemet, úgy, hogy a napsugár beesési szöge a lehető legkisebb mértékben térjen el a merőlegestől. Ehhez plusz elektronikát és mechanikus elemeket kellene felhasználnunk, és a telepítési hely megválasztására is nagyobb gondot kell fordítani. Ellenben a fix beépítésnél elegendő a (tervezéskor már jól betájolt ) ház tetőszerkezetét felhasználnunk a napelemek tartójának.
Az energia hasznosításának másik útja, amikor invertert alkalmazunk. Az inverter a napelem egyenáramát váltakozó árammá alakítja át, és visszatáplálja a hálózatba. A visszatáplálás természetesen a hálózat periódusával szinkronizálva lehetséges.
A teljesítmény növelésének egyik módja sok apró lencse alkalmazása, amelyek a napfényt, a beesési szögtől függetlenül, a napelemekre koncentrálják.
A napelem működése
A napelem áramgenerátornak tekinthető. Ez egy olyan eszköz, amely a fény sugárzási energiáját felhasználva villamos energiát termel. Ez a folyamat Albert Einstein munkásságán, tehát a fényelektromos jelenség elvén alapszik.
A jelenleg forgalmazott eszközök nagyrészt szilíciumból készülnek, ez az elem a második leggyakrabban előforduló anyag a földön. A homok, valamint a szilícium-dioxid ismert megjelenési formája, ezeket egy speciális eljárással kezelik és tisztítják a tiszta szilícium kinyerése érdekében.
A fény átalakítását energiává a félvezető anyagok biztosítják, ebben a rétegben a beérkező fotonok feszültséget hoznak létre, ugyanis az elnyelt sugarak töltésekké alakulnak. Ezt a keletkezett feszültséget a villamos tér szétválasztja, majd vezetékek segítségével elvezeti. A keletkezett energia azonnal felhasználható, de akár akkumulátorban is raktározható.
forrás: ininet.hu
Oldal tetejére
Vissza júniushoz
|