Ezen a napon arra emlékezünk, hogy első ízben lépett ember a Hold felszínére.
Alig néhány órával az 1969. július 20-i leszállás után, Neil Armstrong - az első ember, aki Földön kívüli égitestre tette a lábát-, kilépett a Holdra. Ekkor hangzott el a nevezetes mondat.
“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”
A hold születése
Évek során a hold nem látszik változni. Kráterei és más formációi úgy tűnik állandó, de a hold nem mindig így nézett ki. Hála a NASA-nak, most már jobban szemügyre vehetjük a Hold kialakulását.
Ma már általánosan elfogadott elmélet, hogy a Hold egy hatalmas ütközés szülötte, amely a Föld őskorában következett be. De érdekes a történet, ahogy az elmélet több tucat tudós kezei között megszületett.
Véleményük szerint a Hold akkor keletkezett, amikor egy bolygóméretű égitest ütközött a Földnek és annak egy része Föld körüli pályára került.
A kutatók feltételezték, hogy mind a becsapódó objektum - Theia (bolygó)-, mind pedig a Föld olvadt állapotban volt, és hogy mindkét égitest tömegének egyharmadát vasmag alkotta, míg a többit a kőzetekből álló köpeny. Minthogy a Föld és a Hold hozzávetőlegesen azonos korú, az összeütközésnek a Föld lehűlését és a kéreg kialakulását megelőzően kellett történnie. A kezdeti feltételeket, elsősorban a becsapódó objektum tömegét változtatva a kutatók számításokat végeztek, hogy milyen típusú ütközés hozhatta létre a Holdat, ha egyáltalán létrehozhatta.
A Hold születése szerencsés véletlennek köszönhető.
Az ütközés a számítások szerint oldalról történt, a bolygó csaknem elkerülte a Földet. A becsapódás teljesen elpusztította a testet, a törmelék szétszóródott, majd összeolvadva ismét becsapódott. Az így kilökődött anyag éppen a Roche-rádiuszon kívül képezett gyűrűt. És kevesebb, mint 100 év alatt a törmelékből megszületett a Hold.
Holdkutatás
A Holdat először egy szovjet űrszonda, a Luna-2 látogatta meg 1959-ben.
Az Apollo-program
Az Apollo-program a Egyesült Államok által tervezett és kivitelezett holdkutatási program volt, melynek fő célja, hogy embert juttasson a Holdra. A programot J. F. Kennedy elnök hirdette meg 1961-ben. A program fő célja az ember Holdra juttatása volt.
Az Apollo űrhajó makettjét 1964-ben indították először a világűrbe
A módosított Apollo-4 -5-6 űrhajót az új típusú, háromlépcsős Saturn-V hordozórakétával juttatták fel, még emberek nélkül. 1968. októbert 11-én, egy sor ember nélküli repülés után, az Apollo-7-et az első háromtagú legénységgel Föld körüli pályára állították.
A három asztronauta 1968. októberében 163 fordulatot tett meg a Föld körül. Feladatuk különböző manőverezési technikák kipróbálása és végrehajtása volt. 1968-ban az Apollo-8 útja alkalmával először kerültek emberek a Hold közvetlen közelébe. Tízszer kerülték meg a Holdat, és ezalatt folyamatosan figyelemmel kísérték a rendszer működését. Számos felvételt készítettek a Hold felszínéről, melyek már a tényleges Holdra szállások előkészítéséhez voltak szükségesek.
Az Apollo-9 küldetésének célja a teljes űrhajórendszer kipróbálása volt, Föld körüli pályán a Holdra szállást gyakorolták, közben ellenőrizték az életfenntartó rendszer működését. A 230 km magasságú parkolópályán a Holdra szállás minden mozzanatát sikeresen végrehajtották. A Holdra szállás főpróbáját 1969. májusában az Apollo-10 útjával valósították meg.
A kísérlet alkalmával először megkerülték a Holdat, majd holdközéppontú pályára álltak. Hatvankét órás repülésük alatt harmincegyszer kerülték meg a Holdat, eközben átszálltak a Holdkompba és végrehajtották a Holdra szállás szimulációs programját, melynek során 15 km távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez és sikeresen összekapcsolódtak vele.
Az Apollo-11 útjával megvalósult az első teljes Holdra szállás, melynek során elsőként léptek emberek a Hold felszínére. Kőzetmintákat gyűjtöttek, speciális műszerekkel talaj- illetve pormintát vettek 13 cm mélységig.
A 22 kg-nyi holdi anyagot a Holdkomp visszatérő egységében egy külön erre a célra kialakított helyre tették, ide kerültek a filmek, valamint a napszél fólia is. Július 21-én 18 óra 54 perckor startoltak a visszatérő egységgel. Manőverek sorozata után összekapcsolódtak az anyaűrhajóval, majd a Föld felé tartó pályára álltak.
A parancsnoki kabin július 24-én 17 óra 50 perckor sikeresen leszállt Hawaiitól délnyugatra, a Csendes-óceán térségében. Apollo-11 után az Apollo-12 és 14 űrhajók további talaj- és kőzetmintákat gyűjtöttek, napszélcsapdát és egy alumínium fóliát helyeztek ki, mely a nemesgázok és izotópjaik meghatározására szolgált. Számos fénykép- illetve filmfelvételt készítettek, melyeknek egy része a következő holdexpedíciók leszállási helyeinek meghatározásához volt szükséges. Fúrásokat végeztek a Hold talaján. Shepard és Mitchell asztronauták kisebb kirándulást is tettek a Hold felszínén, a Cone-kráterhez. Az Apollo-14 útjával lezárult a program első szakasza. Az Apollo-11-12-14 tapasztalata alapján megkezdődhetett a Hold alaposabb kutatása. Megnövelték a pályára juttatható terhet, bővítették az adatgyűjtő és továbbító rendszerek teljesítményét, megnövelték a Holdkomp rakétáinak tolóerejét. Az Apollo-15 és 17 küldetés során Hold körüli parkolópályára juttattak két műszeres holdacskát, a gravitációs tér szerkezetének és a napszél vizsgálatának céljából. A Hold felszínén hagyott mérőállomások és a Hold körül keringő két mesterséges hold több éven keresztül továbbította a mért adatokat a Földre. Az eredményeket tizenhárom nemzet csaknem kétszáz tudósa elemezte. A három utolsó Apollo-űrrepülés (15, 16,17) holdautót vitt magával, s az Apollo-17 űrrepüléssel a Hold kutatásának első szakasza lezárult.
Clementine
1994-ben egy kísérleti műhold indult többek között azzal a céllal, hogy feltérképezze a Holdat.
A projekt neve: Clementine.
Több fajta kamerát telepítettek a műholdra, többek között egy nagyfelbontású HiRes nevűt.
A képeken azt látod, hogy egy adott területen, egy időben a kamerák milyen felvételeket készítettek.
Képerősítő:
Képerősítő modul General Atomics 0131-Z12-2-009
Hasznos fotokatódot átmérő 12 mm
Luminous nyereség 1000 fL / FC
Korlátozása felbontás 40 lp / mm
Átveheti az irányítást 8 bit
Kamera Electronics:
Lásd UV / látható információk az 1. táblázatban
Teljesítmény 9.5 W
Mechanikus:
Mass 1120 gramm
Mérete 17,0 cm x 18,1 cm x 36,4 cm-es
2014. február 10.
Az új energiaforrásért már elindult a verseny
A NASA várja azoknak a társaságoknak a jelentkezését, amelyek szeretnének bányát nyitni a Holdon. Az ügynökség magáncégek közreműködésével szeretné felmérni, milyen értékes nyersanyagokat termelhetnének ki: elsősorban hélium-3-at és ritka földfémeket keresnek majd.
A jelentkezők hétfőtől nyújthatják be a pályázataikat, ha szeretnének részt venni a Lunar Cargo Transportation and Landing by Soft Touchdown (CATALYST) programban; első körben speciális kutatórobotok kifejlesztésére adhatnak ajánlatot. A NASA március 17-ig várja a pályázatokat, de azt egyelőre nem tudni, mikor nevezik meg a nyertest vagy nyerteseket.
A hélium-3 a közönséges hélium radioaktív izotópja, amelyet magfúziónál lehet hasznosítani. A szakértők ideális nukleáris üzemanyagnak tartják, mivel úgy szabadít fel rendkívüli energiát a fúziós reaktorban, hogy az égése során szinte nem keletkezik radioaktív hulladék. Egyes számítások szerint húsz tonna hélium-3 fedezhetné az USA egy évi energiaszükségletét.
Az 1967-ben megkötött Outer Space Treaty (Világűr szerződés) értelmében az ENSZ-tagországok nem sajátíthatják ki maguknak a Holdat. Ez az egyik oka annak, hogy a NASA tervei és a magán űrtársaságok megjelenése nyomán szakmai berkekben komoly viták robbantak ki az égitest „tulajdonjogi viszonyairól”.
2015-ben növénytermesztés a Holdon
A NASA úgy tervezi, hogy a projektet meglehetősen „kicsiben” kezdik: a kamra 10 fehérrépa, 10 bazsalikom és 100 lúdfű magot tartalmaz majd egy apró tartályban, amelyben a növények egészséges életkörülményeinek biztosításához elegendő víz, tápanyag és levegő is helyet kap. A NASA szerint a kamrában lévő levegő elegendő lesz ahhoz, hogy a magok öt napig csírázzanak és növekedjenek .Amikor a miniatűr „üvegház” megérkezik a Holdra, belső rendszere automatikusan vizet enged a magok alá helyezett, tápanyagokban gazdag papírra. Ez és az égitestet érő napfény elviekben elég kell hogy legyen a csírázás beindításához. A tartályban mindössze egy hétre elegendő levegő kap helyet, ennyi időnek azonban elégnek kell lennie ahhoz, hogy kiderüljön, fejlődésnek indulnak-e a magok.
Ez lesz az első kísérlet egy másik égitesten való csíráztatásra.
2017. Miért nem térünk vissza a Holdra?
Többek között ezért:
NASA This is why we never returned to moon! / top secret pictures about moon 2017 NEW!
olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.
Nemzetközi nap:
olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.
Nemzeti ünnep:
olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg, Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.
Emléknap:
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.
Jeles nap:
olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.