A forint születésnapja
 

1946. augusztus 1-jén jelent meg a ma használatos forint a pénzforgalomban felváltva ezzel a hiperinflációs pengőt. Ezért ünnepeljük augusztus elsején, a forint születésnapját.

A magyar forint története

1325-ben Károly Róbert uralkodása alatt történt, hogy bevezették az első forintot. A forint neve az olasz firenzei arany kifejezésből ered (Fiorino d´Oro). Ekkor Magyarország még rengeteg aranykészlettel rendelkezett. Akkoriban az arany forintot sok helyen használták, nemcsak Magyarországon és sok ország aranypénzének mintájául szolgált.

200 évvel később a 16. században (1553) a forint dukáttá alakul, egy időre eltűnik a forint.

1848-ban aztán Kossuth önálló magyar bankjegyet bocsát ki forint néven. Azonban a szabadságharc után hiába próbálkozik megmenti a forintot, a legtöbb bankjegyet elégetik és csak néhány bankó éli túl. 1867-ben, a kiegyezés után az osztrák Magyar Monarchia hivatalos pénznemévé válik, és végre ez az első alkalom, hogy magyar nyelvű felirattal is készül belőle.

1892-ben megint eltűnik egy időre, mert a korona váltja fel, majd a pengő.

Végül 1946 augusztus 1-én (90004946. MESZ. Rendelet alapján) megjelenik az igazi magyar forint.

A váltópénz elnevezése nem változott, maradt a pengő mellett is bizonyított fillér.

A forint- pengő átszámítási kulcsot a következőkben határozták meg: 1 forint= 4x1029 pengő. 1946-ban 47,4 quadrillió pengő volt forgalomba ami forintban kifejezve 0,01 fillérrel volt egyenlő.

A pengő hiperinflációját mi sem jelzi jobban, mint hogy 1 forint 400.000 quadrillió (vagyis 400.000.000.000.000.000.000.000.000.000) pengőt ért.

Augusztus elsején a papírpénzsorozatból csak a 10 és a 100 forintos címlet jelent meg, a 20 és az 50 forintos címlet pedig később került ki a nyomdából.

Az új valuta elnevezése nem volt zökkenőmentes, készültek, pl. Horváth Endre által tallér címletű bankjegytervezet is. 1946 augusztus 6-án az Amerikai Hadsereg visszaszolgáltatta a nyilasok által elhurcolt magyar aranykészletet. Ebben 2663 db aranyrúd, 1 tonna aranypénz és aranygranulátum volt összesen 28 tonnányi. Ez hosszú ideig fedezetet jelentett a forint a kibocsátásához. A forint iránti bizalmat segítette elő, hogy a következő 25 %-os aranyfedezeti arány 1946 decemberében már elérte a 33,8 %-ot.

Az új valuta bevetetésekor 1 forint 0,07575 g színarannyal volt egymértékű. A kg arany 1946-ban 13.200 forintot ért. Az USA dollár 11,74 Ft a német márka 0,12 Ft, az osztrák schilling 0,17 Ft, az angol font 29,35 Ft-os hivatalos árfolyamon lett jegyezve 1946-ban.

A forint iránti bizalom növeléséhez az állam deflációs politikát folytatott. Az előirányzott pénzmennyiséget, a vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyban tartása céljából fokozatosan hozták forgalomba. A bankjegyforgalom 1946 augusztus 31-én még csak 355,6 millió forintot tett ki.

Az első forintban számolt költségvetési év 300 millió forintos hiánnyal zárult.

1947-ben finn és francia importból beszerzett jó minőségű bankjegypapíron réznyomással elkezdődött az új 10, 20 és 100 forintosok nyomása.

Az 1946-ban megjelent forintbankjegy címletei fél évszázadon keresztül nem változtak,

1951-ben az 50 forintos majd 1970-ben az 500 forintos is megjelent. Az 1000 forintos 1983-ban, az 5000 forintos 1991-től volt forgalomba. 1996-tól új kibocsátású bankjegyeink a 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10.000 és 20.000 forintos.

Ennél gyakrabban változott a bankjegyen és az érmén szereplő címer.:1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a "Rákosi-címer", utána 1990-ig a "Kádár-címer" volt bankjegyeinken.

1990-től az új köztársasági címerrel nyomtatott bankjegyek kerültek forgalomba.

Néhány a megjelent, azóta bevont, illetve valamilyen alkalomból kiadott forint bankjegy és érme érdekesség:

Egyéb, alkalomra kiadott forint érmék:

Hamarosan az euró váltja fel?

forrás: suliháló.hu, halaadas.hu, numizmatika.hu

Oldal tetejére

Vissza augusztushoz