Nukleáris balesetek
Fegyverkezési nukleáris hatású balesetek
A katonai célú nukleáris létesítményekben eddig két jelentős környezetszennyezéssel járó baleset történt. Az egyik az Ural hegységben, Kistimben 1957. szeptemberében, ahol egy plutónium termelő üzemben nagy aktivitású folyékony hulladékot tároltak betonba ágyazott, vízhűtéses acéltartályban, mely felrobbant.
A radioaktív felhő 1 km magasba jutott és 11 órán belül 300 km távolságban szennyezte a területet, ez 270.000 embert érintett.
A másik Anglia nyugati partvidékén, Windscaleben 1957. októberében történt. Egy korábban rosszul ismert effektus miatt az atomreaktor moderátor tömbjét alkotó grafit meggyulladt, majd tűz ütött ki a katonai célú plutónium termelő reaktorban. A szabadba került radioizotóp mintegy 580 km2 területet szennyezett.
Nukleáris fegyverek szállítása esetén eddig 14 baleset vált ismertté, beleértve azokat a repülőgép baleseteket is, ahol a repülőgép nukleáris fegyvert, vagy azok komponensét szállította.
Az egyik esetben a spanyolországi Palomaresnál 1966. január 17-én két USA katonai gép összeütközött a levegőben történő üzemanyag felvétel közben. Ennek során több, mint két km2 nagyságú terület szennyeződött izotópokkal.
Egy másik esetben Grönlandon, Thule közelében repülőgép összeütközés következtében 4 bomba nagy robbanóképességű komponensei robbantak fel, és 0,2 km2 –t szennyeztek.
A tengeri balesetekből kifolyólag mintegy 50 nukleáris fegyver és 11 atom-tengeralattjáró hajtására használt reaktor fekszik az óceánok alján.
A legsúlyosabb eset három atom-meghajtású tengeralattjáró elsüllyedése, amelyek mindegyikén nukleáris fegyverek is voltak. Az egyik 1968. októberében Bermuda partjainál, a másik 1989. áprilisában a Norvég-tengerbe, s végül 2000-ben a szovjet Kurszk nevű tengeralattjáró a Barens tengeren süllyedt el.
1965-ben Japán mellett egy 1 megatonnás hidrogénbomba kioldódott és a tengerbe esett.
Mindezek környezeti hatásáról kevés információ van, a közeli tengervíz és iszap azonban ellenőrzés alatt áll.
A tengerek szennyezettsége származhat az atomfegyverkezések radioaktív hulladékainak elhelyezéséből is. A korábbi Szovjetunió elsősorban az Északi Jeges-tengerbe rakta le radioaktív hulladékát, az USA a nyugati partvidéken, de Nyugat-Európa is rendelkezik tengeri lerakóhelyekkel, elsősorban az Atlanti-óceánban.
Jelentősebb civil (nem katonai) nukleáris események, balesetek
A tényleges veszély megismerése a csernobili balesetig szinte lehetetlen volt, hiszen a különböző atomerőművi balesetek nem kerültek nyilvánosságra.
A volt űrhajós amerikai szenátor, John Glen hozta napvilágra, hogy a világ 14 országában 10 év alatt 151 alkalommal regisztráltak műszaki hibát az atomreaktoroknál.
- 1952. december 12. Chalk River, Ontario-Kanada – több kisebb hiba miatt a reaktor túlterhelődött, majd hidrogénrobbanás következett be. Szerencsére a nagy katasztrófát sikerült megelőzni, senki nem sérült meg. (INES 5.)
- 1957. október 10. Windscale,Nagy-Britannia. Az ország történetének legsúlyosabb nukleáris balesete: a reaktor túlforrósodott, a grafit meggyulladt. A reaktort elárasztották szén-dioxiddal, de ez nem bizonyult elégségesnek. Végül a vízzel történő oltás mellett döntöttek. A 125 méter magas reaktorkéménybe épített szűrők a reaktorból felszabaduló radioaktivitás zömét visszatartották, így komoly környezeti kárt, illetve emberáldozatot az eset nem követelt. (INES 5)
- 1969. január 21. Svájc: föld alatti reaktor hűtőberendezésének a meghibásodása, radioaktivitás a barlangrendszerben. A további sugárzás kijutásának megelőzésére bebetonozták. (INES szint alatti)
- 1979. március 29. Three Mile Island (USA) A reaktor egyik hűtőhurkában megszűnt a hő elvezetése, egy kisebb robbanás is bekövetkezett. A robbanás a vezérlőben is hallható volt, az operátorok mégsem szereztek róla tudomást. (INES 5)
- 1980. március 13. Orléans, Franciaország - nukleáris anyag szivárgás (INES 4)
- 1983. szeptember 23. Reaktorrobbanás Buenos Airesben, egy halott, 17 fő szenvedett sugárszennyezést (INES 4)
- 1985. január 06. Oklahoma államban reaktor meghibásodás, egy halott, 100 sebesült
- 1986. április 26. Csernobil – fél Európát szennyezte kisebb-nagyobb mértékben (INES 7)
- 2011. március 11. Japán - Erős földrengés miatt a Fukushima erőmű több reaktoránál hűtési probléma lépett fel, majd hidrogénrobbanás keletkezett és radioaktív szivárgás történt. Több tucatnyi embernél állapítottak meg határérték feletti sugárterhelést, százezreket evakuáltak. (INES 7-es besorolás, ami eddig csak a csernobili esetnél fordult elő)
Kislexikon
INES: A nemzetközi nukleáris és radiológiai eseményskála
Csakúgy, mint a földrengések vagy a hőmérséklet erősségét/nagyságát, a Richter vagy a Celsius skála alapján érthetjük meg, az INES skála magyarázza meg számunkra a nukleáris események radioaktív hatásait, mértékét.
Események besorolása a skála hét szinten minősít:
1-3 szintek az úgynevezett "esemény" és a
4-7 szintek "balesetek".
A skála fokok egymás közötti súlyossága körülbelül 10-szer nagyobb az egyes szint emelkedésével.
|
A baleseti szint, megnevezés
|
Kritériumok
|
Példák
|
|
7.
Nagyon súlyos
|
A reaktor zónájában lévő anyag nagy részének környezetbe való kibocsátása, beleértve jellemzően a rövid és hosszú élettartamú radioaktív hasadási termékek keverékét (több tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). Akut egészségkárosodás lehetősége fennáll. Késői egészségi hatások nagy területen, feltehetőleg több, mint egy országot érintően. Hosszú távú környezeti következmények.
|
Csernobil, Szovjetunió, 1986,
2011. március 11. Japán
|
|
6.
Súlyos
|
Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (ezer-tízezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A helyi balesetelhárítási terv teljes körű alkalmazására nagy valószínűséggel szükség van a súlyos egészségi hatások korlátozása érdekében
|
Kyshtym, Oroszország, 1957
|
|
5.
Telephelyen kívüli kockázattal járó
|
Hasadási termékek kibocsátása a környezetbe (száz-ezer TBq jód-131 egyenérték mennyiségben). A balesetelhárítási tervek részleges végrehajtása (pl. helyi elzárkóztatás, kitelepítés) szükséges egyes esetekben az egészségi hatások valószínűségének csökkentésére.
A zóna nagy részének súlyos károsodása mechanikus hatások és/vagy megolvadás következtében.
|
Windscale, Nagy Britannia, 1957
Three Mile Island, USA, 1979
|
|
4.
Elsősorban létesítményen belüli hatású
|
Radioaktivitás környezeti kibocsátása, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány mSv dózist eredményez. általában nem valószínű, hogy a telephelyen kívül védelmi intézkedésre legyen szükség, kivéve esetleg az élelmiszerek helyi ellenőrzését.
A reaktor zónájának károsodása mechanikai hatások és/vagy megolvadás következtében.
A dolgozók sugárterhelése olyan mértékben, ami akut egészségi hatásokkal járhat (1 Sv nagyságrendben)
|
Saint Laurent, Francia-ország, 1980
Tokai Mura, Japán, 1999.
|
|
3.
Súlyos üzemzavar
|
Radioaktivitás környezeti kibocsátása, a megállapított korlátnál nagyobb mértékben, amely a környezetben a legjobban veszélyeztetett személynél néhány tized mSv dózist eredményez. A telephelyen kívüli védelmi intézkedésre nincs szükség.
A berendezéshibák vagy üzemviteli zavarok következtében magas sugárszint és/vagy szennyeződés a telephelyen. A dolgozóknak a korlátnál nagyobb mértékű sugárterhelése (50 mSv-et meghaladó egyéni dózisok).
üzemzavarok, amelyekben a biztonsági rendszerek egy további hibája baleseti körülményeket teremthetett volna, vagy olyan helyzetek, amelyekben a biztonsági rendszerek nem tudták volna megakadályozni a balesetet, ha bizonyos kiváltó események felléptek volna.
|
Vandellos, Spanyol-ország, 1989.
|
|
2.
Üzemzavar
|
Műszaki üzemzavarok, vagy rendellenességek, amelyek ugyan közvetlenül vagy azonnal nem befolyásolták az erőmű biztonságát, de a biztonsági intézkedések újraértékeléséhez vezethetnek.
|
Atucha, Argentína, 2005
|
|
1.
Rendellenesség
|
Működési vagy üzemviteli rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal, de a biztonsági intézkedések hiányosságát jelzik. Ez adódhat berendezéshibából, emberi tévedésből, vagy eljárásrendi hiányosságból. (Ezeket a rendellenességeket meg kell különböztetni azoktól a helyzetektől, amikor az üzemviteli korlátokat és feltételeket nem sértik meg, és amelyeket a vonatkozó eljárás szerint megfelelően kezeltek. Ezek jellemzően "Skála alattiak".)
|
-
|
A csernobili baleset szintje a 7. (nagyon súlyos baleset), a Three Mile Island-ié pedig 5. (telephelyen kívüli kockázattal járó baleset).
1980-ban, Franciaországban egy 4. szintű baleset történt (elsősorban létesítményen belüli hatással járó baleset). Egy másik, szintén 4. szintre besorolt baleset 1999-ben, Japánban következett be egy üzemanyag-újrafeldolgozó üzemben.
Újabban, néhány országban bevezették az úgynevezett skála alatti események, üzemzavarok jelzését is, pl. ha egy tartalékban lévő eszköz rövid időre meghibásodik. Ilyen eseménynek csak közvetett hatása lehet a sugárbiztonságra, sugárvédelemre, s gyakoriságuk rendszerint háromszor-négyszer nagyobb, mint az 1-es fokozatúé.
A skála bármely szintjéhez tartozó eseményt jelenteni kell az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) bécsi központjának, valamint más, a helyi és nemzetközi egyezmények által megjelölt szerveknek, az egyes fokozatok szerint előírt időtartamon belül.
Az egyes események besorolását hazánkban a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság operatív műszaki személyzete végzi, amelyet egyeztetnek a Nukleáris Biztonsági Igazgatósággal. A Skálán belüli eseményekről a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Tájékoztató és Látogató Központja rövid, közérthető közleményt fogalmaz meg, amelyet eljuttat a Magyar Távirati Irodának.
A tartalma alapján az INES egyszerű, általános tájékoztatásra alkalmas. A szakemberek közötti gyors és megfelelő mélységű tájékoztatás, a beavatkozások tervezéséhez alkalmas információk átadása ma már elképzelhetetlen egy számítógépes adatátviteli rendszer nélkül. Ennek része az állandó kapcsolat, a fogalmak egyértelmű és azonos alkalmazása, a folyamatos képzés is.
A környezeti (lakossági) sugárterhelés becslése során az 5-7. szintű baleset esetén az inhalációból eredő belső és a levegő gamma-sugárzásából eredő külső dózist kell számolni, míg a 3-4. szintű üzemzavarnál az élelmiszer fogyasztásból származó effektív dózist.
Egy átlagos atomerőművi blokk esetén az 1-2-es fokozatú esemény évente 2-3-szor fordul elő.
forrás: katasztrofak.abbcenter.com, iaea.org, crashstuff.com
vissza a cikkhez
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Januári ünnepek
Februári ünnepek
Márciusi ünnepek
Áprilisi ünnepek
Májusi ünnepek
Júniusi ünnepek
Júliusi ünnepek
Augusztusi ünnepek
Szeptemberi ünnepek
Októberi ünnepek
Novemberi ünnepek
Decemberi ünnepek
