Bányavidékenként más más időpontokban tartották meg az ünnepet a II. világháború előtt, majd 1951-től országosan szeptember első vasárnapját jelölték meg a Bányászok ünneplésére.
Ezen a napon emlékeznek az 1950-es nagy bányaszerencsétlenség áldozataira, valamint az 1919-es csendőrtűz áldozataira.
Napjainkban az ünnepség több napra duzzadt, szeptember első vasárnapja kibővült az előtte lévő két nappal, tehát már pénteken elkezdődnek a koszorúzások, a kulturális szórakoztató programok.
Jó szerencsét! - köszöntik egymást a bányászok Magyarországon 1893 óta. És így, vagy nagyon hasonlóan üdvözlik egymást a bányászok Közép–Európában, de talán a világon mindenhol.
A magyar köszönés a német Glück Auf -ból származik, melynek tükörfordítását, a Szerencse fel!-t, magyarosították Jó szerencsét! -re.
Ez lett az úgymond „hivatalos” üdvözlés, a magyar bányászatban, Jó szerencsét! felirat köszöntötte a munkába érkező bányászokat, ez az üdvözlet szerepelt a hivatalos és a bányászok egymás közötti levelezésben is.
Utolsó Jó szerencsét! Így búcsúznak el a másvilágra távozó bajtársaiktól.
Ez a hagyomány ma is él a bányászok között.
Védőszent
Szent Borbála a hirtelen halállal járó, veszélyes szakmát űzők védőszentje.
Európa csaknem minden országában évszázadok óta megünneplik december 4-én a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának napját.
Elterjedése és fennmaradása annak köszönhető, hogy a természettel vívott harc egész Európában közös bányászhagyományokat és szokásokat alakított ki. Már a középkorban, az antik és a pogány hagyományok újszerű folytatásaként minden mesterségnek és foglalkozásnak égi patrónust, védelmezőt kerestek.
Szent Borbálához szívesen folyamodtak a középkori bányászok, akitől a hirtelen halállal és a súlyos sebesüléssel szemben reméltek védelmet. Nevéhez nagyon sok népi hiedelem fűződik.
A Borbála-kultusz az erre utaló első írásos emlékek szerint 1350 körül Németalföldről, Kuttenbergből eredt és terjedt el Európa-szerte. Magyarországon először Selmecbányán találkozunk a Borbála-tisztelettel, és innen terjed el a Felvidéken, elsősorban a bányavárosokban, majd a 14. és 15. században az ország egész területén általánossá vált.
Magyarországon a Borbála-nap megünneplése a II. világháború után megszakadt.
A Borbála-ünnepségek felújítását a Miskolci Egyetemen, a hagyományápolás égisze alatt a bányamérnök-hallgatók az 1980-as években kezdeményezték, majd ezt támogatva az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület az országban újra bevezette.
Hivatalos elfogadásának kézzelfogható bizonyítéka a "Szent Borbála-érem", amit a lelkiismeretes bányászati tevékenység elismeréséért 1993-ban alapított a Magyar Köztársaság ipari minisztere. Ennek átadására évenként az országos központi Borbála-ünnepségen kerül sor.
Bányászima
A bányászima, a bányába szállás előtt, az isteni oltalomért közösen mondott fohász.
Minden bányánál kialakítottak egy kis oltárt, ahol leszállás előtt az aknász vagy a lőmester a kereszt felé fordulva, hangosan elimádkozta a "bányászimát" mely így szólt:
Fölséges Isten!
Mennynek és Földnek Ura, ki a világot bölcs szíved szerint igazgatod, nagyságod dicsőítésére és szent neved segítségül hívására gyűltünk össze ez órában.
Hozzád emeljük fel könyörgésünk szavát, midőn nehéz munkánk végzésére szép napod világából a föld mélyébe, a sötétség birodalmába szállunk alá.
Ó, hallgasd meg a mi buzgó imáinkat, jó Istenünk, Atyánk!
Végy körül bennünket gondviselő jóságoddal. Adj erőt és épséget karjainkba, nyújts bátorságot, ha csüggedünk, s hitet, ha félelem rettent bennünket.
Oltalmazz meg minket minden bajtól és veszélytől, viselj gondot otthon családunkra és gyermekeinkre, kiknek jólétéért fáradozunk, hogy munkánk végeztével újra láthassuk őket.
Minket pedig, kik oltalmadba és kegyelmedbe ajánljuk magunkat, vezérelj ó áldások Istene, és hallgasd meg buzgó könyörgésünket.
Ámen.
Bányászhimnusz
Szerencse fel! Szerencse le!
Ilyen a bányász élete.
Váratlan vész rohanja meg,
Mint bérctetőt a fergeteg.
Nem kincs után sóvárgok én.
Bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem,
Ki szívében bányász legyen.
És hogyha majd a föld ölében végóránkat éljük,
Isten kezében életünk Ő megsegít reméljük!
S te kisleány ne bánkódjál,
Bányásznak halni szép halál,
Egekbe szállani fel, fel!
Szerencse fel! Szerencse fel! Szerencse fel!
olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.
Nemzetközi nap:
olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.
Nemzeti ünnep:
olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg, Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.
Emléknap:
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.
Jeles nap:
olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Januári ünnepek
Februári ünnepek
Márciusi ünnepek
Áprilisi ünnepek
Májusi ünnepek
Júniusi ünnepek
Júliusi ünnepek
Augusztusi ünnepek
Szeptemberi ünnepek
Októberi ünnepek
Novemberi ünnepek
Decemberi ünnepek
Vissza szeptemberhez
