A lelki egészség világnapja
 

A Lelki Egészség Világnapját hagyományosan minden év október 10-én ünnepeljük.

A világnap, melyet számos országban megünnepelnek, elsődleges céljaként a figyelemfelkeltést tűzte zászlajára. Célja az előítéletek elleni harc és a lelki egészség fontosságának kihangsúlyozása, melyre napjainkban egyre kevesebben figyelnek oda.

Bevezetését a Mentális Egészség Világszövetsége (World Federation for Mental Helath) kezdeményezte 1992-ben, azóta pedig világszerte számos szervezet csatlakozott hozzá. Hazánkban 1994 óta emlékeznek meg arról, hogy a lelki betegségben szenvedő emberek ugyanolyan emberi méltósággal rendelkeznek, mint bárki más: őket is megilleti az egyenlőség minden joga.
 

A kezdeményezéssel évről-évre felhívják a figyelmet a mentális egészség fontosságára és előítélet ellenes kampányokkal támasztják alá álláspontjukat. A kampányok üzenet rendre az, hogy a pszichiátriai problémával küzdő embertársaink betegsége nagyrészt az elszigeteltségükből fakad és ezek kizárólag orvosi kezeléssel nem oldhatók meg. Amennyiben megfelelő támaszt, szeretetet és lelki támogatást kapnak a kórházi illetve gyógyszeres kezelés mellett, ők is a társadalom hasznos tagjait gyarapítják.
 

A magyar  felnőtt lakosság 5%-a senkivel sem tart fenn olyan közeli viszonyt, hogy ha baj van, akkor a problémáját meg tudná vele osztani – derült ki a Béres Egészség Hungarikum Program 2010-es kutatásából.  Ez azt jelenti, hogy nekik sem az élet- vagy házastársukkal, sem szüleikkel, gyermekeikkel, sem a családjuk többi tagjával, de a barátaikkal, ismerőseikkel sincs mély lelki kapcsolatuk. A magyar lakosság 60%-a pedig csak a családja lelki támogatására számít ha baj van, és egyáltalán nem sorolják a családnál nagyobb közösségeket a támogatóik, a lelki segítőik közé. Összességében elmondható tehát, hogy a magyar lakosság családi körbe zárkózott. Ez az adat arra világít rá, hogy rendelkezésre állnak ugyan a „közösségi erőforrásaink” – így például a család, a barátok, a rokonok, a klubok vagy a sportegyesületek tagjai –, csak nem mindig tartjuk karban a kapcsolatainkat, gyakran nem élünk jól ezekkel a lehetőségekkel. Úgy is mondhatjuk, hogy nem számítunk eléggé a körülöttünk élő közösségek tagjaira.

Pedig a magyarok többsége (57%-a) egyetértett azzal az állítással, hogy közösségben jobban megőrizhető az egészségünk. A lakosság nagyobbik hányadának álláspontja bizakodásra ad okot: sokan már ráeszméltünk, hogy az egészségünkért elsősorban mi magunk vagyunk felelősek és tehetünk is érte, például azzal, ha jobban figyelünk a társas kapcsolatainkra. A Program egy korábbi kutatásából az is kiderült, hogy azok, akik valamilyen közösséghez tartoznak, és ott rendszeresen tevékenykednek, egészségi állapotukat szignifikánsan jobbnak minősítik, mint azok, akiknek nincsenek ilyen kapcsolataik. „Merjünk jobban egymásra számítani”! – mondja dr. Béres József, a Program alapítója. „A boldogság egyik legfontosabb összetevője a jó egészség. Az egészség egyik feltétele pedig a megfelelő, kiegyensúlyozott lelki állapot. Ehhez pedig mi más tudna támogatóan hozzájárulni, mint a család, a barátok és az ismerősök, legyen szó akár túrázásról, csapatsportról vagy a közös beszélgetésekről.”

A lelki szárazság elleni védőszent, avilai Szent Teréz.

forrás: donna.hu, pozitivnap.hu

Vissza októberhez