A katonai térképészet napja

Február 4-e hazánkban a Magyar katonai térképészet napja, annak tiszteletére, hogy 1919. február 4-én alakult meg a Magyar katonai térképészeti csoport.

A 19. században több kísérlet is történt az önálló magyar topográfia megalakítására, de ez elől az osztrákok mindig elzárkóztak. A törekvések, inkább polgári vonatkozásúak voltak, és csak kis részben valósultak meg.

A kiegyezés után a hadsereg és azon belül a térképészet közös lett, ugyanakkor Magyarországon csak polgári térképkiadók működtek, elsősorban a Kogutowicz Manó, a világhírű geográfus és térképész, és Hölzel Ede által alapított Magyar Földrajzi Intézet (1890).

Az I. világháború idején a hadi felmérés és térképezés, vagy a tábori kartográfia és nyomda területén találkozhatunk sok magyar névvel. Közülük többet a Magyar Katonai Térképészeti Csoport tagjaként az alapítók sorában tartunk számon.

Az önálló magyar katonai térképészet igénye, az első világháború alatt is felmerült. A hadrendbe bevonult térképész tisztek már 1917–ben kérvényezték áthelyezésüket a Magyar Földrajzi Társaságba. A háború még véget sem ért, amikor dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár, és a Magyar Földrajzi Intézet igazgatója, az önálló magyar térképezés megszervezését Lajos Kirchlechner Károly tábornokkal - együttesen tervezetet terjesztettek elő a honvédelmi minisztériumba az Állami Térképíró és Földleíró Intézet felállítása érdekében.

Kezdetben a bécsi intézet kettéosztásával akarták létrehozni a Magyar Katonai Földrajzi Intézetet, de végül a megosztás helyett egy önálló hazai intézmény mellett döntöttek, melynek a létrehozására mihamarabb sort akartak keríteni.

Az 1918-as őszirózsás forradalom után Magyarország teljesen önálló, független állammá vált. Így mint önálló államnak létre kellett hoznia mindazokat az intézeteket, amelyek a kettős monarchiában közös intézményként szerepeltek. Ilyen közös intézet volt a K. und K. Militärgeographisches Institut is. A Monarchia felbomlását követően a bécsi intézetet nemzetközivé akarták tenni, az intézet ügyeit pedig az érdekelt államok küldöttei rendezték volna.

1918. november 5.-én a hadügyminiszter megbízta Hajts Lajost, és a magyar bizottságot, hogy a magyar államot képviseljék a bécsi örökség ügyében. A magyar bizottság elnöke Hajts Lajos volt. A magyar küldöttség nem támogatta a bécsi intézetre vonatkozó javaslatot. A bizottság munkája lassan haladt. A Nagykövetek Tanácsa végül az intézet felszámolása mellett döntött, a bécsi intézet anyagát felosztották az utódállamok között. A hadügyminisztériumban Fischer-Niamessny Gyula őrnagy segítette a térképészet ügyét: a hadiszállítmányokból itt maradt felszerelések begyűjtésével.

Az első magyar katonai térképészeti szervezet megalakítását Hajts ezredes, a fő szervező; Kirchlechner alezredes, az első parancsnok; és Lendvay Károly őrnagy, minisztériumi referens kezdeményezte. Az ügyet támogatta továbbá: Tombor Jenő alezredes, Lorx Győző ezredes, valamint magánérdekből dr. Fasching Antal, miniszteri tanácsos és Kogutowicz igazgató.

Bőhm Vilmos magyar hadügyminiszter 1919. február 4-ei 2377. számú (10-1919.) rendeletével létre hozta a Magyar Katonai Térképészeti Csoportot, parancsnoknak Kirchlechner Károly alezredest nevezték ki, akit emiatt minden szolgálat alól felmentettek.

Valamennyi rendelkezésre álló illetve a jövőben rendelkezésre jutó szakképzett mappeurt, térképrajzolót, geodétát, kataszteri mérnököt stb. ebben az önálló csoportban egyesítette. A csoport közvetlenül a Hadügyminisztériumnak volt alárendelve. A bécsi anyagok hazaszállítása a Külügyminisztérium feladata lett. Magyarország megkapta a területét érintő nyomólemezeket és térképeket, ezen kívül elavult nyomógépeket, és régi fajtájú mérőműszereket.
A békeszerződés szerint a Ferenc József-féle térképműveknek a magyar területre eső 1:25000 méretarányú felmérési, és az 1:75000 méretarányú részletes térképek összes felmérési alapanyagát, eredeti rajzait és nyomólemezeit. Valójában eredeti felvételi lapok csak Budapest területéről, részletes térképek pedig csak a Duna vonala mellől, és a nyugati országhatár környékén levő területekről álltak rendelkezésre, a többiről pénz ellenében készíthettünk másolatot.

Magyar Katonai Térképészeti Csoport feladata a szervezőmunka és a feladatok felmérése volt, hogy az ország katonai térképigényeit kielégítse; a 30-40 évvel korábbi, megöröklött, elöregedett térképek felújítását megszervezze, és a térképészképzést beindítsa. Legfőbb tevékenységük azonban egy új felmérés előkészítése volt. A szaktudományok fejlődése során új osztályokat (légi fényképmérés) kellett felállítani, elavult eljárásokat (rézmetszés) megszüntetni, a legmodernebbeket bevezetni. Megkezdődött az anyagok gyűjtése, tanfolyamok szervezése, a műszerállomány kiegészítése.

Az 1920. június 4.-én aláírt trianoni békeszerződés kimondta: Magyarországon térképezést csak polgári feladatokra szabad végezni. A békeszerződés lehetővé tette az antanthatalmak számára a magyar katonai intézmények ellenőrzését. 

A Magyar Katonai Térképészeti Csoport 1921 tavaszán Belitska Sándor hadügyminiszter rendeletének (HÜM/110 titk.r. 1920. II. 5.) értelmében magasabb szervezeti fokozatba lépett, alcsoportjai csoporttá alakultak és új nevet kapott a csoport: Magyar Királyi Katonai Térképészeti Intézet. Hajts Lajos ezredes maradt az Intézet igazgatója.

by: VEJ

forrás: portal.zmne.hu, lazarus.elte.hu

Vissza februárhoz