Az atomfegyvermentes és független Csendes-óceáni térség napja

Bikini 'Day

Ezen a napon emlékezünk a csendes-óceáni gyarmatokon végrehajtott atom- és hidrogénbomba robbantási kísérletek áldozataira, az őslakosok küzdelmére az egészségük megőrzéséhez.

A csendes-óceáni Marshall-szigetek részét képező Bikini-szigeteken 1946-ban kezdődtek az atomkísérletek. Az ott élőket előbb Rongerik szigetére telepítették át, majd Ujelanra, később Kilire, 1949-ben. Az első hidrogénbombát nem itt, hanem innen nyugatabbra, az Eniwetok (Enewatak) atollon robbantották fel 1952. november elsején. Az első bomba elpusztított egy szigetet és egy 175 láb mélységű krátert hagyott maga mögött. Az Eniwetokon robbantott bomba egyébként több százszor volt erősebb a hirosimainál.

1954. március 1-jén az Egyesült Államok hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a Bikini-szigeteken. Emiatt a Csendes-óceánon dolgozó Fukurju-Maru japán halászhajó legénységét radioaktív sugárfertőzés érte, amelynek következtében Kubojama Aikicsi halász szeptember 23-án meghalt, a legénység további 22 tagját pedig hosszú időn át kellett kezelni. Az 1954-ben történt tragikus eseményre emlékezve 1964 óta Japánban Nemzeti Békenapot tartanak március 1-jén.

Ez a hidrogénbomba hatszázszor volt erősebb, mint a hirosimai atombomba. Olyan erősségű volt a robbanás, hogy a mérőműszerek képtelenek voltak regisztrálni a mutatókat egy bizonyos határ fölött. Mindez azt jelentette, hogy a bomba sokkal erősebb lett, mint ahogyan azt a tudósok előzőleg elképzelték. A rendelkezésre álló adatok szerint a robbanóeszköz 20 millió tonna TNT erejével volt egyenértékű. Az egyik atoll, amelyet a robbanás érintett, szinte teljesen eltűnt a Föld színéről, s egy hatalmas gombafelhő keletkezett a Csendes-óceán fölött, amely legalább száz mérföldes körzetben okozott radioaktív esőzéseket.

Három héttel később kiderült, hogy a japán halászhajó, a Szerencsés Sárkány, vagyis a Fukurju-Maru a robbanás epicentrumától nyolcvan mérföldre tartózkodott, és a radioaktív csapadék miatt így a legénység is súlyos sérüléseket szenvedett. A robbantás következtében egyébként 264 ember volt kitéve radioaktív sugárzásnak. A csapadékhullás ugyanis a vártnál nagyobb körzetet érintett.
Bikinin egyébként összesen 23 nukleáris tesztet hajtottak végre 1946 és 1958 között.

A robbantások miatt Bikiniről kitelepített őslakosok 325 ezer dollárt kaptak kompenzációképpen, és 1974-ben visszatérhettek szülőföldjükre. Négy évvel később azonban megint kitelepítették őket, miután a megengedettnél nagyobb mértékű sugárzást mértek a térségben.

Nemzetközi nukleáris megállapodások
 
A nemzetközi ellenőrzés elől eltitkolt iraki és észak-koreai nukleáris programok felderítése szükségessé tette a nemzetközi biztosítéki rendszer továbbfejlesztését. A NAÜ Kormányzótanácsa 1997. májusában elfogadta a Kiegészítő jegyzőkönyv modell szövegét, és az új követelmények érvényesítésére a hatályban lévő biztosítéki egyezményekhez kapcsolódóan Bécsben, 1998. november 26-án aláírták a Kiegészítő Jegyzőkönyvet.

Ez részletesebb és bővebb információt igényelt a nukleáris létesítményekről, adatszolgáltatást írt elő a nukleáris üzemanyag ciklussal összefüggő tevékenységek (gyártás, kutatás, export-import) széles köréről. A Jegyzőkönyv alapján a részes országoknak a nemzetközi ellenőrzés számára tágabb teret kell biztosítania.

A Kiegészítő Jegyzőkönyvet Magyarországon az 1999. évi XC. Törvény léptette életbe.

A fentiek szerint, ma három biztosítéki egyezmény létezik:

· A teljes körű (hagyományos)
· A Kiegészítő jegyzőkönyv
· Az integrált biztosítéki rendszer

Az integrált biztosítéki rendszer, a teljes körű biztosítéki rendszer és a kiegészítő jegyzőkönyv szerinti rendszer intézkedéseinek ötvözése eredményeként jött létre. Célja: egy hatékony és erős ellenőrzési rendszer alkalmazása. Az integrált rendszerben a hagyományos biztosítéki rendszerben alkalmazott rendszeres helyszíni ellenőrzések helyett nagyobb szerepet kapnak a véletlenszerű, előre be nem jelentett ellenőrzések.

by: VEJ

forrás: ng.hu, wagingpeace.org, nuclearpol.blogter.hu

Vissza márciushoz