A Hang világnapja (World Voice Day) évente megrendezésre kerülő esemény április 16-án.
A világnap célja, hogy mindenki számára bemutassa, milyen óriási jelentőséggel bír a beszédhang a mindennapi életben, a művészetekben, a biológiában.
A Hang napja ösztönzi az embereket arra, hogy értékelje ezt a tudását és tegyen meg mindent a hangszálai és beszélőszerve egészségének megőrzésére.
A kezdeményezés 1999-re nyúlik vissza, amikor az amerikai és európai fül-orr-gégészek, beszéd- és nyelvi patológusok javaslatot tettek az emberi hang fontosságának hangsúlyozására.
Az első ilyen világnap 2002-ben volt, 2015-ben a térképen színessel jelzett országok vettek részt az ünnep megrendezésében..
Magyar csatlakozók a 2016 évben megrendezett Hang világnaphoz:
A közvetlen emberi kommunikáció hang útján történik, ami sokmindent elárul a közlőről magáról, felfedi a hangulatát, érzéseit, lelkiállapotát. Ezért is nagyon fontos, hogy többet tudjunk a hangképzés mechanizmusáról.
Mi a hang?
A hang a beszéd legkisebb, tovább nem osztható egysége.
Mivel hozzuk létre a hangot?
Az emberi testnek azokat a szerveit, amelyek a beszéd hangjait létrehozzák vagy módosítják, együttesen beszélő szerveknek nevezzük.
Beszélés közben a hangképző szervek állandóan mozognak, a hangok képzése folyamatos.
A hangképző szervek a következők:
A hangok képzése több mozzanatból áll, s ezek együtt határozzák meg a hangok milyenségét.
A beszéd hangjait általában kilégzéssel képezzük.
A levegő a tüdőből elindulva, a légcsőn keresztül a géfefőnél találkozik a hangszalagokkal, melyeket a két kannaporc állít be, a hangképzéshez éppen szükséges helyzetbe.
A toldalékcső rezonátorként módosítja a gégefőben keletkező hangot, zörejeket hoz létre (a mássalhangzók képzésekor), vagyis hangforrásként működik.
A garat a gége folytatása, a száj- és orrüreg pedig a garat folytatása.
A garat- és orrüreg rezonátorként működik.
A szájüregnek több része van:
a szájüreg (a fogak mögött) és a pitvar (a fogak előtt),
ide tartozik az ajak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv.
Az egyes beszédhangok képzésekor a beszélőszervek egy része passzív, más része aktív.
A hangképzés zavarai:
- A tüdő és a hangszálak betegségei, sérülései, lélegzőszervi betegségek, mint a hangszalagcsomók, fekélyek, bénulások, és a gége és tüdő rákjai.
- Az agy sérülései és betegségei, mint az afázia, a dizartria, a disztónia, az alógia és a beszéd feldolgozásainak zavarai. A beszédprodukció zavarait okozhatja a pontatlan mozgástervezés, az ingerületátvitel hibája, a fonológiai feldolgozás romlása vagy az üzenet értelmezésének problémája.
- Hallási zavarok, például siketség és nagyothallás, középfülgyulladás, és a hallott beszéd értésének zavara (APD). Az anómia és a diszfázia is együtt járhat a beszédértés romlásával.
- Artikulációs problémák, mint a dadogás, a pöszeség, a szájpadhasadék, az ataxia és az idegek sérülése. A Tourette-szindróma és a tikkek is érinthetik a beszédet. A verbális tikk egy szó gyakori közbeszúrását jelenti.
olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.
Nemzetközi nap:
olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.
Nemzeti ünnep:
olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg, Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.
Emléknap:
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.
Jeles nap:
olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Januári ünnepek
Februári ünnepek
Márciusi ünnepek
Áprilisi ünnepek
Májusi ünnepek
Júniusi ünnepek
Júliusi ünnepek
Augusztusi ünnepek
Szeptemberi ünnepek
Októberi ünnepek
Novemberi ünnepek
Decemberi ünnepek
Vissza áprilishoz
