Gravitációs hullámok mérésére alkalmas berendezést készítettek csillagászok, mely 2016. február 11-én valóban működésbe lépett, ezzel bebizonyosodott a 100 évvel ezelőtti Einstein elmélet, jelentette be a National Science Foundation (NSF).
A gravitációs hullámokat úgynevezett Laseres Interferométer berendezéssel észlelték, két obszervatóriumban (LIGO) Hanford, Washington, és Livingston, Louisiana.
Terveik szerint a harmadik ilyen berendezés észlelése (Olaszország, Pisa, Cacina) biztosítja, hogy a háromszögeléssel pontosítani tudják a bejövő hullámok forrását, valamint ilyen berendezéseket építenek Ausztráliában, Németországban és Japánban.
Ezekkel a teleszkópokkal már nemcsak "látók", hanem "hallók" is vagyunk a világűr jelenségeire.
Mi a gravitációs hullám?
A gravitációs hullámok kozmikus forrásai a kettős csillagok, szupernóva stb., a világűrben történt, nem valós idejű változásokkor keletkező hullámok.
Einstein már 1915-ben kikövetkeztette létüket az általános relativitáselméletből, ám ezt a kölcsönhatást oly csekélynek találta, hogy kimutatásukra nem sok reményt jósolt.
A gravitációs hullámok akkor válnak érzékelhetővé, ha azt egy megfelelő detektorral felfogják (fizikai eredetükre vonatkozó adatok), értelmezik azokat, majd egy hangszóróval hallhatóvá teszik.
Gravitációs hullámok mérésére létesített műszerek
A berendezések megépítését 1992-ben hagyta jóvá az Egyesült Államok kongresszusa a LIGO (Lézer Interferometriás Gravitációs Obszervatórium), az észlelések 1998-ban kezdődtek.
A jelenség mérésére a francia és az olasz kormány is programot indított 1993-ban VIRGO néven.
A gravitációs hullámok terjedése az egész világegyetemben észlelhető.
A forrás helyének meghatározása, pontos bemérése, az egyéb kozmikus zajoktól való elkülönítése egy műszerrel nem lehetséges.
Ezért két lézeres berendezést építettek a LIGO program keretében, a jelek maximum kb. 10 milliszekundum időkülönbséggel érik el a két detektort.
Ha csak az egyik detektor jelez változást, azt figyelmen kívül hagyják.
Miért fontos a gravitációs hullámok kutatása?
Mert válaszokat remélnek a csillagászok az alábbi kérdésekre is:
- hogyan születnek a fekete lyukak,
- a gravitáció pontos deffiniálása,
- az általános relativitáselmélet,
- hogyan viselkedik az anyag egy neutroncsillagokban és szupernóvákban fellépő szélsőséges hőmérsékleten és nyomáson
Kutatók:
1993-ban Russel Hulse és Robert Taylor fizikai Nobel-díjat kaptak a gravitációs hullámok létezését megerősítő pulzár megfigyeléseikért.
A LIGO csapatnak több mint ezer csillagász, fizikus, technikus tagja van, a kutatáshoz csatlakozó országok még: Hollandia, Lengyelország, Magyarország.
Továbblépés
A gravitációs hullámok bemérhetősége hatására 2016. február 12-én az Európa Unió elhatározta, hogy megvalósítja az Einstein Teleszkóp Obszervatórium Projekt (ET) néven azt a harmadik generációs lézeres interferométert, melynek érzékenysége 10-szer erősebb az előző generációknál és tervei már 2011. május 20-án elkészültek. Az első közös ET-LIGO 3G találkozó február 2-3-án volt. A berendezés pontos helyét majd az határozza meg, hogy hol a legideálísabbak a környező zajok, a szeizmográfiai körülmények, stb.
olyan évenként ismétlődő, a világra, vagy számos földrészre kiterjedő ünnep, amelyet különböző nemzetközi-, vagy világszervezet hirdetett meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, a figyelem felhívása céllal, pl. az ENSZ, VHO, környezetvédelem, szakmák napjai , egy napos, világ jelentőségű esemény.
Nemzetközi nap:
olyan évenként ismétlődő, számos országra kiterjedő ünnep és figyelemfelhívó nap, amelyet különböző nemzetközi szervezetek hirdettek meg valamely aktuális témához kapcsolódóan, esetenként rendezvényekkel, konferenciákkal ünneplik. pl. az ENSZ, UNESCO, tematikus figyelemfelhívó nap, nemzetközi jelentőségű események.
Nemzeti ünnep:
olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország, vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli. Nem egyezik meg a nemzeti emléknappal. A legtöbb országnak egy nemzeti ünnepe van egy évben, más országoknak több is. A nemzeti ünnep legtöbbször azon a napon van, amikor az adott állam, vagy tartomány elnyerte függetlenségét. Más esetekben az ország védőszentjének napja, vagy kiemelkedő történelmi esemény válhat nemzeti ünnepnappá. Az állami élet szempontjából kiemelkedő nemzeti ünnepüket az egyes országok törvényben lefektetett állami ünnepként ünnepelik meg, Magyarországon: március 15. augusztus 20, október 23. Munkaszüneti napok.
Emléknap:
olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország, vagy egy nép életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. Általában egy olyan történelmi győzelem, vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amelyre az adott ország állampolgárai, a nép tagjai büszkék lehetnek, vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos emléknap másik neve nemzeti gyásznap. A nemzeti emléknapok fontossága és az ünneplésük mértéke országonként eltérő.
Jeles nap:
olyan ünnepnapok, melyeket egy esemény ünneplésre méltóvá tesz, melyhez országszerte állandó hagyomány, szokás fűződik, pl: egyházi ünnep. Sokféle jeles nap van, például a születésnapok, esküvők, de a Karácsony és a Húsvét is az.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Januári ünnepek
Februári ünnepek
Márciusi ünnepek
Áprilisi ünnepek
Májusi ünnepek
Júniusi ünnepek
Júliusi ünnepek
Augusztusi ünnepek
Szeptemberi ünnepek
Októberi ünnepek
Novemberi ünnepek
Decemberi ünnepek
