Az ózon világnapja

1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszféra ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet, ezért ünnepeljük szeptember 16-án az Ózon világnapját. Mára több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben, ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát. A Jegyzőkönyvet aláírók minden év szeptemberében tartják éves találkozójukat, amelyen igyekeznek minél több olyan intézkedést hozni, mely az ózonréteg eredeti állapotának gyors visszaállítását segíti elő.

A montreali jegyzőkönyv

A Montreali Jegyzőkönyv konkrét korlátozási kötelezettségeket tartalmaz a magas légkör ózonrétegének elvékonyodását okozó klór-, illetve brómtartalmú freon és halon vegyületek termelésére, felhasználására és kereskedelmére vonatkozóan. A 40-es évektől növekvő mennyiségben gyártották ezeket az anyagokat, s a gazdasági élet számos területén, - mint például aeroszolok, műanyag habok gyártása hűtéstechnika, oldószerek, tűzoltás, talajfertőtlenítés - széles körben használták, illetve használják ezeket ma is világszerte. Az ózonkárosító anyagok világtermelése és felhasználása 1991-ben közel 1,4 millió tonna csúcsértékig növekedett.

Ezért az ózonkárosító anyagok kiváltásának Montreali Jegyzőkönyvben kijelölt ütemét a jegyzőkönyv 1990. évi londoni és 1992. évi koppenhágai módosításával gyorsították, illetve a szabályozás alá vont ózonkárosító anyagok listáját bővítették. A legnagyobb mennyiségben használt ózonkárosító anyagok tilalmának határidejét 1996-ban rögzítették.

Ennek eredményeképpen az ózonkárosító anyagok kibocsátása 1996-ra kevesebb, mint a felére csökkent. Az ózonkárosító anyagok termelésének további következetes csökkentése esetén várható, hogy a következő évszázad közepére az ózonréteg vastagsága a hetvenes évek szintjére vissza fog állni és így ismét megfelelő védelmet fog nyújtani a veszélyes ultraibolya sugárzás ellen. Ez az óriási siker igazolja a nemzetközi összefogás hatékonyságát, amely remélhetőleg például fog szolgálni más globális környezetvédelmi feladatok, például az éghajlatváltozás, biodiverzitás problémáinak megoldásakor.

A Jegyzőkönyv az aláíró országokat két csoportba sorolja. A fejlett országokra (melyekhez hazánk is tartozik) szigorúbb előírások vonatkoznak, a fejlődő országok általában 10 év haladékot kaptak a teljesítésre. A tennivalók és a határidők pontos megjelölése mellett a nemzetközi összefogás megnyilvánult abban is, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok számára közösen elhatározott és a fejlett országok befizetéseiből létrehozott pénzalap segítségével biztosítja a probléma megoldásához szükséges anyagi eszközöket.

A lakosságot érthetően a helyi környezetszennyezés és ezek következményei sokkal inkább foglalkoztatják, mint a föld egészét érintő környezeti károk, melyek kevésbé érzékelhetők közvetlenül a hétköznapi életvitelben, azonban a következő generációk létét komolyan veszélyeztetik. Ezért a környezetvédelemről felelősen gondolkodó kormányzatok kötelessége a megfelelő előrelátás, és feladata a globális környezeti veszélyforrások elhárítása.

forrás: wikipedia.org, dola.hu

Oldal tetejére

Vissza szeptemberhez