Környezetvédelmi világnap

 

Környezetvédelmi világnapot az ENSZ kezdeményezésére (UNEP: Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja), az 1972-es Stockholmi első környezetvédelmi világkonferenciája emlékére - melynek témája: az "Ember és a bioszféra" volt - ünnepeljük június 5-én.

Környezetvédelem és klímaváltozás gondolatok egy diáktól. (Greta Thunberg)

Visszatekintés

1972 – a megalakulás éve. Célkitűzés: globális vezetés, szervezés, valamint a partnerországok ösztönzése a környezet megóvásara.
1973 – nemzetközi egyezmény, a vadon élő állatok és növények (CITES) kereskedelméről.

1975 – A tengerparti övezetek védelme. 
1979 – A vándorló állatfajok (CMS) védelme.

1982 – Megállapodás a környezetvédelmi jogalkotásról, a prioritások meghatározása.
1983 - 1987 – Vízgazdálkodási terv a Zambezi folyó mentén elterülő országoknak. Az ózonréteg megőrzéséért és a széndioxid csökkentéséért folytatott javaslatok (Bécsi Egyezmény, 1985).

1988 – Konferencia az éghajlatváltozásról.
1989 – Egyezmény, a veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról és elhelyezéséről.
1991 – Ipari Környezetgazdálkodási Világ Konferencia (WICEM II.) A Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) létrehozása.
1992 – ENSZ konferencia a környezet fejlődéséről, annak fenntarthatóságáról, az éghajlatváltozásról, az elsivatagosodásról, valamint a biológiai sokféleség megőrzéséről (CBD).

1995 – Program: a tenger környezetvédelme a szárazföldi szennyeződések ellen (GPA), az édesvízi,tengerparti ökoszisztémák megőrzése. Tilalom, a veszélyes hulladékok elhelyezésére határon kívül.
1996 – Egyezmény az elsivatagosodás elleni küzdelemre (UNCCD), valamint az afrikai országok nemzeti erdészeti programja.
1998 – Egyezmény a tiltott vagy korlátozott vegyi anyagokról.

1999 – Megállapodás a társadalmi felelősségről.
2000 – A környezet fenntarthatósága, nyolc Millenniumi Fejlesztési Cél (MDG).
2001 – Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról, azok megsemmisítéséről (POP).

2002 – A fejlődés fenntarthatósága a szegénység enyhítése és a környezetvédelem. Új célok: a pusztító halászai gyakorlat megszüntetése, az alapvető higiénia fenntarthatósága.
2005 – Ökoszisztéma értékelés, az ökoszisztéma és az emberi jólét összefüggései.
2007 – Az éghajlatváltozással kapcsolatos azonnali cselekvési terv. Bali Stratégiai Terv. A biológiai sokféleség fenntarthatósága jelen feltételek mellett.

2008 – Az erdőpusztítás és az éghajlatváltozás összefüggései, program az erdőirtás ellen (UN-RED). Célkitűzések: az üvegházhatást kiváltó gázok csökkentése, energiatakarékos épületek, a papírfelhasználás csökkentése, a hulladékgazdálkodás, az emberi tudatosság növelése, zöld gazdaság.
2009 – A higany felhasználásának csökkentése a környezetben, hatása az egészségre.
2010 – Középpontban a tengeri és tengerparti ökoszisztéma, a biológiai sokféleség megőrzése, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

2011 – A fejlődés fenntartása és a szegénység elleni küzdelem. Energiagazdaságos épület bemutatása. 

Példamutató:

Szemétből készült porszívók

Ezek a színes Electrolux porszívók nem tudnak többet, mint a gyártó más termékei, legalábbis a teljesítményüket tekintve. Amiért különlegesek, az az, hogy részben újrahasznosított műanyagból - a tengerekben talált szemétből – készültek.

Ma már szinte elvárás, hogy a cégek valamilyen látványosan környezetbarát terméket is piacra dobjanak. Az Electrolux a tengerekben levő szemét mennyiségére akarta felhívni a figyelmet a Vacs of The Sea kollekciójával.

A svéd gyártó nyár elején búvárokat küldött az Északi-tenger, az Indiai-óceán, a Földközi-tenger, a Balti-tenger és a Csendes Óceán mélyére, hogy szedjenek szemetet. A tengerekben talált műanyag hulladékokat újrahasznosították, a homokozójátékok, zsetonok és egyéb törött játékok most az egyedi porszívókat „díszítik”.

A összesen öt darab porszívóból álló Vacs of The Sea kollekció nem otthoni használatra készült. A tervek szerint az egyiket elárverezik, a bevételből az újrahasznosítással kapcsolatos kutatásokat fogják finanszírozni. A másik négy porszívó pedig „világ körüli turnéra” indul.

Az Electrolux rengeteg műanyagot használ a termékeihez. Nemrég piacra dobták az Ultra One Green modellt, amely 70 százalékban újrahasznosított műanyagól készült. 

Környezetvédelem Magyarország, riport 2010. október 28.

Mit lehetne kezdeni a tározókban fekvő 50 millió tonna vörös iszappal?

A műsorvezető: Nika György

Mv.: - Nos, a veszélyes hulladékok. A veszélyes hulladék feldolgozható, vagy mondjuk így, megszelidithető. Sőt, pénzt is lehetne vele keresni és akkor nem lehetne kifogás, hogy nincs pénz a veszélyes anyagok kezelésére. Magyarországon 50 millió tonna vörös iszap van a tározókban. Ebből 18 millió tonna vas és 100 ezres nagyságrendben titánérc meg sok minden más. Jó néhány országban törvény van arról, hogy tárolás helyett fel kell dolgozni a hulladékot. Nálunk viszont üzemi jelleggel akár ingyen is lehet lerakni a veszélyes, de egyben értékes anyagokat. A vörösiszap újrahasznosítása nem lehetetlen. Több évtizede magyar szabadalom van rá. Az Este vendége Gácsi Gabriella jogtanácsos és Palla János feltaláló.

R.: - A vörösiszap mellett az elmúlt évtizedek rossz gazdasági szabályozási és ellenőrzési gyakorlata is Kolontárra zúdult. Ami a tározóból kiszabadult, azt a jogszabály hulladéknak nevezi, pedig jelentős értéket is képviselhetne, de erre eddig senki nem fordított figyelmet. Az ok, természetesen a pénz. Ez egy borsodi ipari hulladék-feldolgozó üzem. A valaha szebb napokat is látott hatalmas csarnokban a háromból mindössze egy gyártósor üzemel. Nyomokban emlékeztetve csak a 70-es, 80-as évek pezsgő munkáséletére. A kohászat virágkorában kezdte karrierjét Palla János is. Ahogy az itt élők többségét, őt is megrendítette az iparág látványos összeomlása, de nem annyira, hogy ne keressen új lehetőségeket magának.

Kollégájával, Rőcei Istvánnal közösen dolgoztak ki egy ma már szabadalmaztatott feldolgozási eljárást. Amely egy már létező technológiára alapszik. Sajnos ez a technológia is okoz környezet terhelés, ám nagyságrendekkel kisebbet, mint az a több tucat magyarországi veszélyesanyag-tározó. A kéményből itt kéndioxid, szén-monoxid, szénhidrogén és por távozik, de az operatív igazgató szerint a hatósági ellenőrzés mértékét össze sem lehet hasonlítani a kolontári tározó egyoldalas környezetvédelmi kontrolljával. 

Szarka Zoltán, gépészmérnök, operatív igazgató: - Legfontosabb károsanyagunk a füstgáz, itt negyedórás átlagban mérünk a komponenseket, összetevőket. Négy fő komponenst mérünk, ezt negyedóránként a felügyelőségre internetes úton közvetítjük, hogy azonnal ellenőrizhető legyen a dolog.

R.: - Szépvölgyi János professzor, akadémikus részt vett a kolontári tragédia utáni mintavételben. Meggyőződése, hogy hosszú távon az egyetlen járható út ezeknek az anyagoknak a teljes újrahasznosítása. Főként Görögországban és Indiában zajlanak előrehaladott kutatások a vörösiszap feldolgozására. Van, ahol cementhez adagolják a vörösiszapot, és felhasználják. Sőt szennyvíztisztításra is használják a masszát, mivel bizonyos ártalmas fémeket kiválóan megköt. Palla úr és társa találmánya főként a nyersanyag-kivonásra koncentrál, tehát elvileg forintban is kifejezhető értéket lehet előállítani, de valójában mégsem. A 90-es években kísérleteiket nem támogatták az ipari szereplői. Naná, hogy nem, hiszen, ha a tárolás ingyen van, a feldolgozás pedig pénzbe kerül, akkor a profit szempontjából a tárolás látszik logikusnak. Szépvölgyi professzor szerint azonban a környezet és az emberek egészségének hosszú távú megóvásán túl konkrét anyagi haszon is elérhető a feldolgozással.

Szépvölgyi János, igazgató, MTA Kémiai Kutatóközpont: - Hogyha ezt megfelelő módon csináljuk, akkor gyakorlatilag elérhető az, hogy a hasznosításból származó árbevétel az fedezi a feldolgozás költségeit.

R.: - A kolontári katasztrófa után ez már annyira nem kérdés, hogy az Európa Parlamentben a héten közös magyar néppárti-szocialista javaslat született a vörösiszap feldolgozását célzó tudományos kutatások felgyorsítására. Idehaza jogszabály-változásokat ígérnek, hogy a jövőben a tárolás, vagyis a probléma elodázása ne legyen kifizetődőbb, mint a hasznosítás és az ártalmatlanítás.

Mv.: - Az Este vendége Gácsi Gabriella, jogtanácsos, kezitcsókolom, jó estét kívánok! És Palla János, feltaláló. Jó estét kívánok! Nézzük, hogy mit mond a jog, vagy mit mond a technika, a technológia, a tudomány. Kezdjük talán a tudománnyal. Mi az , amit önök meg tudnak csinálni, megtisztítani a veszélyes hulladékokból?

Palla János, feltaláló: - Gyakorlatilag még a 90-es évek második felében kollégámmal, Rőcei István kohómérnök úrral együtt kísérleteztünk ki egy olyan technológiai eljárást, tehát ez egy technológiai újítás, amelyik alkalmas arra, hogy az ipari hulladékok nagy részét, köztük az iszapok és szálló porok újrahasznosítása megvalósítható legyen.

Mv.: - De bármilyen veszélyes hulladékot meg tudnak tisztítani? Vagy azért ez korlátozott lehetőség?

Palla János, feltaláló: - Természetesen ez nem egy univerzális technológia. Itt elsősorban a fémoxid, és hidroxid tartalmú hulladékok hasznosításáról van szó.

Mv.: - Tehát, hogyha pl. a Magyarországon fellelhető veszélyes hulladékokról beszélünk, nem tudom összesen menni van, azok hányada lehetne így megtisztítható?

Palla János, feltaláló: - A mi szakterületünk elsősorban a kohászat, a kohászatnak a vaskohászati és a fémkohászati része is. És a gépgyártás. Tehát elsősorban nehéziparban keletkező, mint már mondtam, fémoxid tartalmú hulladékokkal foglalkoztunk. Ez tömegét tekintve bizonyára a legnagyobb a hulladék depóniák közül.

Mv.: - Mit mond a jog? Mit szabad, mit kötelező és mit lehet?

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - A jog a hulladék hierarchia rendszerén alapul, hulladékgazdálkodási szempontból. Itt a hulladék prioritást azért felsorolnám, amennyiben nem tudjuk a hulladék keletkezését megelőzni, akkor a hulladékok újrahasznosításával kell elsősorban foglalkozni. Ezek után következhet az energetikai célú hasznosítást, majd az égetés és úgy a lerakás. Ez a sorrend..

Mv.: - .. a lerakás a legegyszerűbb megoldás? Mert a legutoljára említette.

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - A legegyszerűbb és az Unió szerint is, tehát az Európai Unió által is a legkevésbé kívánatos megoldás a lerakás. A lerakói veszélyek..

Mv.: -..de ingyen van.

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - Bizonyos esetekben ingyen van, ha üzemi tározókból beszélünk, akkor ingyen van, de egyébként egy átlagos társaság az lerakói díjat kell, hogy fizessen, hogyha egy erre kijelölt lerakóban elhelyezi a hulladékát. De vannak kivételek.

Mv.: - És ez akkor is igaz, ha fel akarja dolgoztatni a hulladékot, ugye? Tehát fizetnie kell érte. Merthogy itt az örök kérdés az, hogy vajon azok, akik veszélyes hulladékot termelnek, vajon miért csak lerakják és miért nem dolgozzák fel, vagy hasznosítják újra?

Palla János, feltaláló: - Hát ez nem csak jogi kérdés, ez ipari magatartás.

Mv.: - Épp erre akartam utalni, hogy pl. egy vörösiszap-tározónak mi a titka, hogy az van?

Palla János, feltaláló: - Gyakorlatilag..

Mv.: -..az, hogy ingyen van, nem?

Palla János, feltaláló: - Elsősorban igen. A nagyipari technológiák az 1900-as évek elején fejlődtek ki. Akkor még a hulladékkérdés nem is került szóba. A környezetpolitika felelős azért, hogy az ipar milyen magatartást tanúsít.

Mv.: - Térjünk ki akkor most a MAL Zrt. ügyére, erre a tragédiára. Állítólag olyan váratlan dolgok vannak, amikről nem lehet tudni, hogy váratlanok voltak-e vagy sem. Itt a tározó építésekor kiderült az, hogy az a talaj, ahová a tározót építették, sokkal több nedvességet tartalmaz, vagy sokkal több nedvességet nem bír elő, mint amennyit előírtak volna Tehát bármilyen modern technológia is lehet, végül is nem tudom, hogy hol kell kezdeni, a veszélyes hulladék feldolgozását. A tározó építésekor, tehát érti mire gondolok?

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - Nem. A lerakás, mint ahogy említettem, ez az utolsó a sorban. Ennek a veszélyeivel most egy katasztrófa kapcsán szembesültünk, de a lerakói veszélyekről, akár kommunális, akár ipar hulladékokról van szó, ezzel szembesülni kell. A talaj és a víz folyamatosan potenciális veszélynek van kitéve. És a jövő nemzedéke számára..

Mv.: - ..a legrosszabb megoldás.

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - ..a legrosszabb.

Mv.: - Mi lehet a legjobb megoldás?

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - Az újrahasznosítás, az anyagában történő újrahasznosítás. De szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez nem egyenlő a hulladékégetéssel. Sajnálatos módon tapasztalható a társadalomban..

Mv.: ..- tehát nem feltétlenül környezetszennyező.

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - Az újrahasznosításnak a lényege, hogy abból egy termék jön létre, ez az életciklus elméletnek nevezi a szakirodalom, hogy az iparban keletkező, egyébként értékes ásványi nyersanyagokat tartalmazó hulladékok visszaforgatásra kerülnének az iparba, a gazdaságba.

Mv.: - Magyarul pénzt lehet vele keresni.

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - Egyrészt igen, másrészt mentesítjük a lerakókat, és a jövő nemzedékének megőrizzük az ásványi nyersanyagokat, nem bányásszuk le a vasércbányát, a bauxithegyeket, meghagyjuk a madaraknak és a fáknak, és a mészkőhegységek sem fognak eltűnni, mert ezen tartalmú anyagoknak az újrahasznosítási háttere már létezik. Egyébként ez pont a Palla úr szolgálati találmánya.

Mv.: - És Palla úr, most, hogy volt ez a katasztrófa, tervezik, hogy bővítik a spektrumot vagy pedig ez kész és befejezett technológia?

Palla János, feltaláló: - Soha nem lehet azt mondani, hogy valami kész van. Az innováció, a fejlesztés az folyamatos kell, hogy legyen. Épp ez okozza az ilyen tragédiákat is, hogyha nem kényszerül rá az ipar a folyamatos fejlesztésre, és itt beleértem ezalatt a hulladékkezelés, és a hulladékhasznosítás fejlesztését.

Mv.: - Ez egyfajta állami kötelezettség is.

Palla János, feltaláló: - Akkor elfogad egy állapotot, és üzemi tározókban fogja elhelyezni.

Mv.: - Lejárt az időnk sajnos, de állami kötelezettség vagy nem?

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - A környezetvédelem az államcél. Én ezt így tudnám összefoglalni az Alkotmánybíróság álláspontja alapján is.

Mv.: - Köszönöm.

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - Az ösztönzőkről még nem tudtunk beszélni.

Mv.: - Legközelebb. Köszönöm szépen, hogy itt voltak.

Gácsi Gabriella, ügyvéd: - Köszönjük szépen.

Palla János, feltaláló: - Köszönjük szépen.

Mv.: - Ma azt kérdeztük az Este nézőitől, hogy ""Ön szigorítaná-e a veszélyes ipari hulladékok kezelését?" A válaszadók 76%-a kötelezővé tenné a feldolgozást. 9% biztonságosabbá tenné a tárolást, és 15% az államot is bevonná a feldolgozásba. Köszönjük, hogy szavaztak, felmérésünk nem reprezentatív.

Kislexikon

Ökoszisztéma: Ökoszisztéma alatt értjük élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét, mely nyílt rendszer, de bizonyos mértékű önszabályozásra képes.

Globális felmelegedés: A globális felmelegedés oka a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. A globális felmelegedés létezését a kutatók egy része vitatja, többségük azonban ma már elismeri, hogy nem csak átmeneti ingadozásról van szó. Ha a globális felmelegedés folytatódik, akkor a sarki jég egy része elolvad, ami az óceánok vízszintjének emelkedéséhez vezet. A nagy mennyiségű édesvíz megjelenése az Atlanti óceánban akár a melegvízű Golf áramlás leállását is előidézheti, ez Európában és Észak-Amerikában az éghajlat jelentős lehűlésével járna. A globális felmelegedés okozta klímaváltozás tehát nemcsak felmelegedést, hanem adott esetben lehűlést is jelenthet.

A biológiai sokféleség (biodiverzitás): a biológiai sokféleség az élet megnyilvánulási formáinak rendkívüli változatosságát igyekszik kifejezni.

Elsivatagosodás: A talaj nem megfelelő kezelése kivonja a földből az ásványi anyagokat és elpusztítja az azt borító vegetációt. A talajt összetartó növények és fák nélkül a felső talajréteg, mely akár több évszázadon keresztül halmozódott fel lemosódik, ezzel tovább csökkentve a talaj biológiai termőképességét, míg végül az teljesen terméketlen nem lesz. A Worldwatch Institute becslése szerint a Föld szárazföld tömege évente 24 ezer millió tonnányi felső talajréteget veszít. Törökország esetében például a gazdaság erősen függ a mezőgazdaságtól, így a talaj az egyik legfőbb természeti erőforrás, amit hatékonyan védeni kell. Az ország talajerózióval sújtott teljes területe körülbelül 57,6 millió hektár - ami Törökország kétharmadát jelenti. Sűrűn lakott száraz vidékként a földközi-tengeri Európa más okokból kifolyólag is sérülékeny lenne az elsivatagosodásra, bár az állandó erdőtüzek még tovább rontják a helyzetet.

Hulladékgazdálkodás: A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást együttesen hulladékgazdálkodásnak nevezzük.  

by: VEJ

forrás: unep.org, 4szoba.hu, premier.mtv.hu

Vissza júniushoz